portfolio Gazdaság

Nem Ausztria, hanem a magyar kormány maga jelentette a paksi fenékküszöböt Brüsszelnek

Szerző: portfolio 9 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás


Nem Ausztria, hanem a magyar kormány maga jelentette a paksi fenékküszöböt Brüsszelnek

Magyar Péter miniszterelnök korábbi nyilatkozatával ellentétben Ausztria nem tett panaszt az Európai Bizottságnál a paksi fenékküszöb építése miatt, de maguk a magyar hatóságok tájékoztatták az uniós testületet. A dunai hajózási csatorna lezárása ugyanakkor valós nemzetközi aggodalmat keltett, mivel mind az Európai Bizottság, mind a hajózási szakmai szervezetek a forgalom zavartalanságának biztosítását sürgetik - írta az Átlátszó.


Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

A szeptember eleji Kormányinfón hangzott el, hogy Ausztria az Európai Unióhoz fordult a paksi építkezés miatt, és nehezményezte, hogy egy baráti ország nemzetközi eljárás alá vonná Magyarországot.

Az illetékes osztrák minisztérium azonban határozottan cáfolta, hogy panaszt nyújtottak volna be Brüsszelben – írja a lap.

A Magyar Péter által kommunikált tévedést valószínűleg a bécsi székhelyű Pro Danube International nevű nemzetközi szakmai szervezet nyílt levele okozta, amelyben az Európai Bizottságtól is kérték a dunai közlekedés kiszámíthatóságának biztosítását az építkezés alatt és után.

Az Európai Bizottság valójában közvetlenül a magyar hatóságoktól értesült a paksi helyzetről, mivel az uniós jogszabályok értelmében egy esetleges villamosenergia-válság és az arra adott válaszlépések esetén a tagállamoknak kötelező azonnal tájékoztatniuk a testületet. A magyar fél ennek eleget téve már egy augusztus közepi uniós koordinációs ülésen ismertette az atomerőmű termelésének fenntartását célzó intézkedéseket. Magyarország emellett a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottságot és a hajózásért felelős Duna Bizottságot is hivatalosan értesítette a fenékküszöb építéséről.

A nemzetközi feszültség valódi forrása

a Budapest Főváros Kormányhivatala által augusztus 25-én elrendelt azonnali, visszavonásig érvényes hajózási zárlat, amelynek nem jelölték meg a konkrét időtartamát.

Az Európai Bizottság jelezte, hogy aggasztják a lezárás hajózási szektorra gyakorolt azonnali, illetve lehetséges hosszú távú következményei. Ezért azt javasolták a magyar hatóságoknak, hogy haladéktalanul kezdjenek szakmai egyeztetéseket az érintettekkel a biztonságos közlekedési feltételek és a csatorna funkciójának fenntartása érdekében.

A helyzet súlyát jelzi, hogy a Duna Bizottság rendkívüli szakértői egyeztetést is összehívott a témában, a felmerülő hajózási aggályokat pedig a Duna menti országok egy közös állásfoglalásban is megerősítették, amelyet eljuttattak a magyar kormánynak.

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (b5), Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese (b3), Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője (b2) és Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Mûszaki Ezred parancsnoka (b) a paksi atomerőműnél épülő fenékküszöb építéséről és a védelmi munkákról tartott sajtóbejáráson Dunaszentbenedeknél 2026. augusztus 23-án. A fotó forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor

ad

További tartalom Önnek