GazdaságSzerző: vg 11 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Trump nagyot szokott mondani, hogy beérhesse a kisebbel - ez most is bejött.
Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland megállapodást kötött Grönland biztonságáról – jelentette be pénteken Donald Trump amerikai elnök. A Reuters értesülései szerint az egyezség jelentősen megerősítheti az amerikai katonai jelenlétet a szigeten, és megakadályozná, hogy Washington stratégiai ellenfelei saját katonai támaszpontokat hozzanak létre Grönlandon.
Trump a Truth Socialon azt írta, hogy az egyezménynek nincs lejárati ideje. Állítása szerint az Egyesült Államok a jövőben teljes körű lehetőséget kap arra, hogy a saját és Grönland biztonsága érdekében megtegye a szükséges lépéseket a szigeten.
Ennél is fontosabb lehet, hogy az amerikai elnök közlése szerint az Egyesült Államok ellenfelei ezentúl Washington kifejezett írásos jóváhagyása nélkül nem létesíthetnek katonai bázist vagy más katonai jelenlétet Grönlandon, és bizonyos „érzékeny beruházásokhoz” is amerikai beleegyezésre lesz szükség.
Ez utóbbi rendelkezés messze túlmutathat a katonai kérdéseken. Grönland jelentős kritikusnyersanyag-készletekkel rendelkezik, miközben az olvadó sarkvidéki jég miatt új hajózási útvonalak és bányászati lehetőségek nyílhatnak meg. A térségért az Egyesült Államok mellett Oroszország, Kína és az Európai Unió is egyre nagyobb stratégiai érdeklődést mutat.
A megállapodás ugyanakkor jóval elmarad Trump korábbi kmondott céljától: Grönland nem kerül az Egyesült Államok tulajdonába. A Reuters szerint az alku lényegében kompromisszumot jelenthet Washington korábbi területszerzési terveihez képest, noha az is ismert, hogy Trump tárgyalástehnikája az, hogy nagyot mond az elején, hogy később legyen miből engedni.
Trump már első elnöki ciklusában, 2019-ben felvetette Grönland megvásárlását, második elnöksége alatt pedig jelentősen keményített álláspontján. Ahogy arról a Világgazdaság korábban beszámolt, az amerikai elnök nemzetbiztonsági érvekkel indokolta, miért tartja szükségesnek a világ legnagyobb szigetének amerikai ellenőrzését.
Washington érvelésének középpontjában elsősorban Oroszország és Kína növekvő sarkvidéki aktivitása állt. Trump többször azt állította, hogy Dánia önmagában nem képes megfelelően megvédeni Grönlandot.
Koppenhága azonban hónapokon keresztül mereven elutasította az amerikai területszerzési elképzeléseket. A dán miniszterelnöki hivatal Trump bejelentése után közölte, hogy
Dánia, Grönland és az Egyesült Államok a jövő héten tervezi aláírni a megállapodást az ENSZ Közgyűlésével összefüggésben.
A közlemény szerint a megállapodás hatálybalépéséhez parlamenti jóváhagyásra is szükség lesz.
„Egy olyan megállapodás, amely megerősíti közös biztonságunkat az Északi-sarkvidéken és az Észak-Atlanti térségben, a NATO és Európa számára is jó” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök egy nyilatkozatban.
A konfliktus már 2025 elején katonai következményekkel járt. A Világgazdaság akkor arról írt, hogy Dánia 14,6 milliárd dán koronás sarkvidéki védelmi csomagot jelentett be. A tervek között új hadihajók, nagy hatótávolságú drónok és műholdas megfigyelőrendszerek beszerzése szerepelt.
A helyzet 2026 elején tovább mérgesedett, az Egyesült Államok és európai NATO-tagállamok közötti vita pedig már magát a katonai szövetséget is komoly nyomás alá helyezte.
Nyárra azonban megkezdődött az enyhülés. Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland külön munkacsoportban kezdett tárgyalni arról, miként lehetne erősíteni az amerikai és NATO-jelenlétet úgy, hogy közben Grönland politikai státusza ne változzon meg.
Az Európai Unió közben látványosan jelezte, hogy nem kívánja átengedni a stratégiai jelentőségű térséget Washingtonnak.
Ursula von der Leyen szeptember elején személyesen utazott Grönlandra. Lapunk is beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság elnökének látogatása egyértelmű politikai támogatást jelentett Dánia és Grönland számára.
Brüsszel 200 millió eurónyi új beruházást ígért a szigetnek, elsősorban a kritikus ásványkincsek, a műholdas kommunikáció és a megújuló energia területén. Az Európai Bizottság emellett azt javasolta, hogy a következő, 2028–2034-es uniós költségvetésben a Grönlandnak jutó támogatást a jelenlegi 225 millió euróról 530 millió euróra emeljék.
A most bejelentett megállapodás ezért nemcsak egy hosszú diplomáciai konfliktus lezárását jelentheti, hanem újrarajzolhatja az erőviszonyokat az egész Északi-sarkvidéken.
Washington nem szerezte meg Grönlandot, ahogy azt Trump korábban többször is felvetette. Ha azonban az amerikai elnök által ismertetett feltételek valóban bekerültek a végleges egyezségbe, az Egyesült Államok tartós katonai jelenlétet és rendkívül erős befolyást szerezhet arra, hogy Oroszország és Kína milyen katonai vagy stratégiai gazdasági tevékenységet folytathat a szigeten.
Napi