Hamis lóútlevelekkel és manipulált mikrochipekkel tüntethették el állatok valódi származását és előéletét azok a kereskedők, akik ellen négy európai országban tartottak összehangolt razziát. A belga vezetésű nyomozásban az a gyanú is felmerült, hogy emberi fogyasztásra nem szánt lovakat juttattak illegálisan vágóhídra – derül ki az Europol közleményéből. A 2013-as és 2022-es lóhúsbotrányok után úgy tűnik itt az újabb lebukás.

A szeptember 8–9-i akcióban az Europol adatai szerint közel kétszáz rendőr és más hatósági szakember vett részt. Belgiumban négy, Franciaországban és Hollandiában hét-hét, Írországban hat helyszínen tartottak kutatást. Több mint ezer ló személyazonosságát, eredetét és állapotát ellenőrizték.

A feltételezett csalás lényege az volt, hogy az állatok új személyazonosságot kaptak: a hamis iratok és az átírt azonosítás elfedhette, honnan származnak, milyen előéletük volt, és egyáltalán bekerülhetnek-e az élelmiszerláncba. Ezzel éppen azokat a nyomonkövetési garanciákat kerülhették meg, amelyek az állatvédelmet és az élelmiszer-biztonságot szolgálják.

A belga szövetségi rendőrség további részleteket is közölt. A nyomozók szerint egy kelet-flandriai lókereskedő fontos szerepet játszhatott a hálózatban, holland, francia és ír partnerekkel együttműködve. 

A gyanú szerint útleveleket hamisítottak, kettős mikrochipes azonosítást alkalmaztak, és az állatokat gyakran mozgatták országokon belül és a határokon át. Így próbálhatták elfedni az eredetüket, illetve vágóállatként elismertetni olyan lovakat is, amelyek erre nem voltak alkalmasak, például korábbi gyógyszeres kezelésük miatt.

Belgiumban több mint 100 000 euró készpénzt foglaltak le és három gyanúsítottat fogtak el. Kettőjük letartóztatását elrendelték, a harmadik pedig szabadlábon védekezhet. A hatóságok jelentős számú lovat foglaltak le, emellett nyilvántartásokat és kommunikációs eszközöket is elvittek.

A csalásnak másik bevételi forrása is lehetett. A holland NOS beszámolója szerint idősebb lovakat hamis útlevéllel fiatalabbként is továbbértékesítettek, így a vevők a valós értéküknél többet fizethettek értük. Hollandiában öt tartományt érintettek a kutatások, az eljárásban az ország élelmiszer- és fogyasztóvédelmi hatósága is részt vett. A holland állatvédő szervezet, a House of Animals szerint a szóban forgó lovak elsősorban Nagy-Britanniából és Írországból származó, nyugdíjazott versenylovak voltak, akiket szörnyű körülmények között szállítottak más európai országokba, és ott vágtak le. Hollandiában a lóhúst állítólag húsgombócokká és krokettekké dolgozták fel, majd nagykereskedőkön keresztül értékesítették az állatvédők szerint. 

A Fleischwirtschaft húsipari portál szerint lehetséges, hogy gyógyszerrel kezelt és emberi fogyasztásra alkalmatlan állatok húsgombócokban, krokettekben és egyéb rágcsálnivalókban végezték. Így a korábban értéktelen lovakat 1000 és 1500 euró közötti áron lehetett eladni.

Az ír Agriland szeptember 11-i cikke arról számolt be, hogy hat ír megyében jártak el a nyomozók. Az ír rendőrök munkáját mezőgazdasági szakemberek, belga rendőrök és az Europol munkatársai segítették. A francia sajtóban időközben a fogyasztók tájékoztatása került előtérbe. A La Relève et La Peste a Foodwatch követelését ismertette, amely azt követelte, hozzák nyilvánosságra, hová kerülhetett a kifogásolt hús, milyen termékekben jelenhetett meg, és mióta működhetett a rendszer.

A fogyasztóvédelmi szervezet szerint a 2013-as európai lóhúsbotrány óta is fennmaradtak a határokon átnyúló ellenőrzés gyengeségei. A Foodwatch elégtelen ellenőrzési kapacitásokat és visszatartó erejű szankciók hiányát kifogásolja, valamint a nemzeti lóazonosítási adatbázisok közötti átjárhatóság javítását sürgeti. Emlékezetes, hogy 2013-ban nagy-európai élelmiszer-hamisítási hullámra derült fény, amikor marhahúsként eladott termékekben, virslikben és készételekben találtak lóhúst. Később egy 2022 decemberében felszámolt, nemzetközi bűnszervezethez kapcsolódó illegális lókereskedelmi és húsforgalmazási ügyre derült fény.

Az élelmiszerlánc érintettségét ugyanakkor egyelőre óvatosan kell kezelni. Miközben a fogyasztóvédők már elfogyasztott húsról beszélnek, az Europol közleménye még lehetőségként ír az állatok élelmiszerláncba kerüléséről. A több mint ezer ellenőrzött ló nem jelent ugyanennyi bizonyítottan illegálisan levágott állatot. A lefoglalt bizonyítékok elemzése folyamatban van. A nyomozóknak most azt kell tisztázniuk, mely állatokat adták tovább hamis személyazonossággal, melyek kerülhettek vágóhídra, és kik vettek még részt a hálózat működtetésében.