KülföldSzerző: magyarnemzet 11 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A született svédek elfordulnak a baloldaltól.
Nyissátok ki a szíveteket! – volt a szlogen 2015-ben, a migrációs válság kezdetén, a svédek pedig pontosan így tettek. Ennek eredményeképp a jóléti utópiába özönlöttek a bevándorlók, alaposan megváltoztatva a nemzetiségi arányokat. Most, 11 évvel később a szavazásra jogosultak nagyjából 13 százaléka nem európai származású, ez 2002-ben 3 százalék, 1982-ben pedig 0,3 százalék volt. A szavazási hajlandóságuk pedig egyértelmű. A vasárnapi választások végeredményeként a baloldali szövetség pártjai (Szociáldemokraták, Baloldal, Zöldek, Centrum Párt) 176 mandátumot szereztek, az eddig kormányzó jobboldal (Mérsékeltek, Liberálisok, Svéd Demokraták, Kereszténydemokraták) 173 mandátumával szemben.
A kimutatások szerint a bevándorlók 70 százaléka baloldali pártokra szavazott a vasárnapi voksoláson. Az olyan bevándorló többségű negyedekben, mint a malmői Rosengard vagy a stockholmi Rinkeby a szavazók 90-97 százaléka valamelyik baloldali pártot támogatta. Magdalena Andersson, a Szociáldemokraták, egyben a baloldali blokk vezetője, lehetséges leendő kormányfő már első győzelmi beszédében kijelentette, a szűkös éveknek vége a bevándorlók számára, az elmúlt négy évben tapasztalt migrációellenes politikát felváltja a nyitottság.
Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták elnöke szerint egyértelmű, mi a cél:
Ez a hatalomról szól. A Szociáldemokraták évtizedes harca az iszlám világból származó bevándorlás növeléséért soha nem volt véletlen. Épp ellenkezőleg, úgy tűnik, ez egy hosszú távú stratégia. Magdalena Andersson választási ígérete, hogy akár százezer bevándorló is állampolgárságot kaphat a régi és nagyon egyszerű feltételek alapján ugyancsak ebben a fényben értelmezendő.
Svédországban a született svédek nagy arányban fordultak el a Szociáldemokratáktól az elmúlt években, hasonlóan a németországi vagy a franciaországi mainstream pártok esetében. A csökkenő szavazószámot a bevándorlók szavazatával tudták pótolni, sőt növelni. A Dagens Nyheter napilap felmérése azt mutatta 2020-ban, hogy a svéd lakosságnak elege van az erősödő bevándorlásból, tízből hat szigorította volna a feltételeket, maximalizálta volna az évente befogadott emberek számát, 72 százalékuk pedig azt gondolta, az érkezők integrációja nagyon rosszul megy.
A 2022-ben győztes jobboldali blokk erre építette fel a stratégiáját, és szisztematikusan visszavágta az összes kedvezményt, amit az elődje megadott a bevándorlóknak.
Csökkentették a befogadható személyek számát, szigorították a családegyesítés lehetőségét, a családtámogatási pénzeket munkavállaláshoz és legális lakhatáshoz kötötték, az állampolgárság megszerzésének feltételeit is komolyabbá tették. A menekültstátusért való igénylések pedig meredeken zuhantak. Csakhogy addigra már az országban élt közel egymillió olyan szavazópolgár, akik nem svéd származásúak. Végül ők jelentették a mérleg nyelvét, ugyanis a két nagy tömb között nagyjából 30 ezer szavazat a különbség, tehát Rinkeby vagy Rosengard lakói adták a győzelmet a Szociáldemokratáknak.
A technika persze egyáltalán nem új. Németországban az SPD-hez tartozó, szélsőbaloldali álláspontjáról ismert Nancy Faeser belügyminiszter felvetette, hogy a menedékkérők hat hónapnyi tartózkodás után már kapjanak szavazati jogot, ahogy a radikális Baloldal (Linke) nevű párt minden külföldinek szavazójogot adna, aki öt éve az országban él. A hatalommegtartás egyik módja még a szavazási korhatár leszállítása – gondolva a politikailag egyértelműen liberális helybéli fiatalokra és a sok gyereket nevelő bevándorlókra –, erre Franciaországtól Skóciáig számos példa akad. Ebből a sorból Magyarország se maradt ki, itt bevándorlók híján a koncertjáró gyerekeket célozta meg a Tisza.
Borítókép: Boldog szociáldemokraták a választás éjszakáján (Fotó: JONAS EKSTROMER)
Napi