Nyári szabadsága után Kötcsén lépett ismét a korábbi kormányoldal politikai és értelmiségi holdudvara elé Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, majd interjúkban is megszólalt, így az elmúlt napokban egyre aktívabban tért vissza a napi politikába. Eközben Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette a politikusi vagyonosodási vizsgálatok bevezetését: a tervek szerint a NAV akár húsz évre visszamenőleg is ellenőrizheti a jelenlegi, valamint az elmúlt öt évben tisztséget viselt politikusok vagyongyarapodását.

Mítosszá vált, hogy Orbán mindig előrébb jár

Virág Andrea szerint az Orbán Viktorhoz hosszú időn át társított stratégiai gondolkodás mára részben mítosszá vált. Mint kifejtette, a miniszterelnökre politikai pályafutásának jelentős részében valóban jellemző volt, hogy néhány lépéssel ellenfelei előtt járt, jól érzékelte a politikai folyamatokat, és képes volt olyan unortodox megoldásokkal, stratégiákkal előállni, amelyek elsőre szokatlannak tűntek, de később politikailag célravezetőnek bizonyultak.

Virág Andrea úgy látja, addig a Fidesz még proaktív módon volt képes politikát formálni, és olyan új témákat, konfliktusokat épített fel, amelyek – függetlenül attól, hogy ki miként ítéli meg őket – politikailag működőképesnek bizonyultak. Ide sorolta a Brüsszellel szembeni konfliktusos kommunikációt, a Soros György köré épített kampányokat, valamint a bevándorlásellenes politikát.

Az elemző úgy véli, a 2019-es önkormányzati választási kampány volt az első olyan pont, amikor egyértelműen látszott, hogy a Fidesznek nincs igazán erős, új központi üzenete, a korábbi témák pedig részben kifáradtak. Ezt követően egymás után érkeztek olyan külső válságok – mindenekelőtt a koronavírus-járvány, majd Oroszország Ukrajna elleni háborúja –, amelyekre a Fidesz politikailag még hatékony válaszokat tudott adni, és amelyeket belpolitikai szempontból is képes volt a saját javára fordítani. Ezek a válságok lehetővé tették, hogy a párt úgy kezelje a nehéz helyzeteket, hogy közben azok ne okozzanak tartós károkat a támogatottságában. 2026-ra azonban ez a stratégia már nem bizonyult elegendőnek. Négy évvel a háború kitörése után a háborús tematika elveszítette korábbi politikai erejét, és a Fidesz nem tudott helyette hasonlóan hatékony új üzenettel előállni. Ehhez társult, hogy ezúttal egy korábbinál jóval ütőképesebb ellenzékkel kellett szembenéznie.

Virág Andrea szerint az a stratégiai gondolkodás, amely korábban Orbán Viktort és a Fideszt jellemezte, már évek óta meggyengült, ezért nem hiszi, hogy a párt a jelenlegi, általa súlyosnak ítélt válságból a korábban bevált módszerekkel vissza tudná nyerni egykori politikai kezdeményezőképességét.

Twin Peaks a Fideszben: visszatérés ködös jövőképpel

Murányi András szerint jelenleg az hiányzik leginkább a magyar politikai térből, hogy Orbán Viktor és a Fidesz világos, érvényes politikai ajánlatot fogalmazzon meg. Hangsúlyozta: nem személyesen neki hiányzik ez, hanem egy demokratikus rendszerben alapvető fontosságúnak tartja, hogy a kormány munkája mellett megfelelő kontrollmechanizmusok működjenek, az ellenzék pedig visszajelzést adjon és valódi választási lehetőséget kínáljon azoknak, akik nem a kormányzó erőt támogatják. Ezt a Fidesz részéről egyelőre nem látja.

Példaként az NVVH munkatársaival kapcsolatos kijelentéseket említette, amelyek szerinte felidézik Orbán Viktor korábbi kötcsei beszédét is, amikor a volt miniszterelnök arról beszélt, hogy „minden fel lesz jegyezve”. Murányi András hozzátette: amikor a politikai kommunikáció személyek vagy intézmények fenyegetésének érzetét kelti, az önmagában problematikus.

Szerinte Orbán Viktor megszólalásaiban egyelőre inkább a veszteségek számbavétele dominál: annak felmérése, hogy mi maradt a Fidesz korábbi politikai, intézményi és médiapozícióiból, kik estek ki a rendszerből, és milyen erőforrásokra lehet még építeni. Ugyanakkor úgy látja, mindez egyelőre „ködbe burkolózó” politikai történet, mert nem kapcsolódik hozzá világosan megfogalmazott program vagy jövőkép.

Türelmetlen a Tisza tábora, de lesz még mivel foglalkozni

Virág Andrea rámutatott, hogy az elszámoltatás és a közélet megtisztítása a Tisza egyik legfontosabb választási ígérete volt. A Republikon Intézet egy közelmúltbeli felmérése azt vizsgálta, hogyan ítélik meg a választók az elszámoltatás jelenlegi állását, és szerintük tett-e eleget a kormány ezen a területen. Az elemző megjegyezte, ironikus módon ez az egyik olyan kérdés, amelyben a Tisza saját választói is elégedetlenek a párttal: türelmetlenek, és úgy érzik, egyelőre nem történt elég. Kifejezetten gyors és látványos elszámoltatást várnak, akár büntetőeljárások és letartóztatások formájában is.

Virág Andrea hangsúlyozta, az olyan bejelentések, mint a politikusi vagyonosodási vizsgálatok elindítása, részben ezt a türelmetlenséget próbálják kezelni, miközben egy konkrét kampányígéret megvalósítását is jelentik. Úgy látja egyébként, hogy a Tisza egyelőre ügyesen tartja napirenden az elszámoltatás témáját, bár ebben jelenleg az is segíti, hogy folyamatosan új ügyek kerülnek elő. Az elemző azt mondta: a Tiszának célravezető napirenden tartani az elszámoltatást, és szerinte „van azért abban a szekrényben még sok csontváz”, vagyis lesz még mivel foglalkozniuk.

A vagyonosodási vizsgálatok új ügyeket nyithatnak meg

Murányi András szerint a nemzetközi, illetve európai tapasztalatok alapján a vagyonvisszaszerzés rendkívül nehéz és összetett folyamat, ezért ezen a területen nem érdemes gyors vagy látványos eredményekre számítani. Úgy véli, már az is jelentős eredménynek számítana, ha a jogellenesen megszerzett vagyon számottevő részét sikerülne visszaszerezni. Hozzátette: a kormányváltás és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállása között több hónap telt el, ami szerinte lehetőséget adhatott az érintetteknek arra, hogy jogi és gazdasági szakemberek segítségével felkészüljenek az esetleges vizsgálatokra. Feltételezése szerint ebben az időszakban bizonyítékok vagy nyomok eltüntetésére is történhettek kísérletek, bár – mint fogalmazott – a közelmúltbeli letartóztatások azt mutatják, hogy ez nem minden esetben sikerülhetett.

Az Index munkatársának ezért vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a vagyonvisszaszerzés végül milyen eredményeket hozhat, ugyanakkor szerinte meg kell adni a lehetőséget az NVVH-nak a bizonyításra. Hangsúlyozta, hogy a hivatal lényegében még embrionális állapotban van.

A politikusok vagyonosodási vizsgálatáról azt mondta, hogy önmagában a politikusok nevén lévő vagyon feltérképezése nem feltétlenül ad teljes képet, hiszen egyes vagyonelemek családtagok – például házastársak, gyermekek vagy szülők – nevén is lehetnek. Emiatt a tényleges vagyoni helyzet feltárása rendkívül összetett feladat. Magyar Péter bejelentése alapján Murányi András arra számít, hogy egy átfogóbb vagyonosodási vizsgálati rendszer jöhet létre, amely nemcsak az érintett politikusok saját nevén lévő vagyont, hanem a hozzájuk köthető vagyonelemeket is igyekszik feltérképezni. Szerinte még abban az esetben is lehet kézzelfogható következménye ezeknek a vizsgálatoknak, ha közvetlen vagyonvisszaszerzésre nem minden ügyben kerül sor, hiszen az eljárások során feltárt információk alapján feljelentések és további hatósági vizsgálatok indulhatnak.

A teljes beszélgetésért tekintse meg a Pillanatkép legújabb adását.