Egy 6500 dollárért vásárolt eljegyzési gyűrűre a kapcsolat felbomlása után 350 dolláros ajánlat érkezett. Ezzel szemben garázsvásárlással évi 16 százalékos hozamot is el lehetett érni az utóbbi években Budapesten.

A két történet ugyanarról szól. Az otthonaink tele vannak tárgyakkal, amelyekről fogyasztási cikként gondolkodunk, miközben befektetésekként is működnek. Egyesekkel sok pénzt bukunk, másokkal sok pénzt keresünk.

Persze nem csak az ármozgás fontos. Lényeges az is, mennyibe került a finanszírozás, a fenntartás, a javítás, volt-e költsége az eladásnak, milyen haszon származott a használatból. Ha mindent figyelembe veszünk, akkor egy gyorsan értékét vesztő autó is lehet remek vásárlás, ahogyan egy sokkal drágábban eladott LEGO is lehet rossz befektetés.

1. Elektromos autó: amikor az ár gyorsabban zuhan, mint a töltöttség

Az iSeeCars több mint 950 ezer ötéves amerikai autó 2025–2026-os eladásából azt találta, hogy az elektromos autók átlagosan 57,2 százalékot veszítettek értékükből öt év alatt. Eközben az összes személyautó átlaga 41,8, a hibrideké 35,4 százalék volt.

Laura Roberson, Saurav Pantha és John Paul Helveston 2024-es cikke 9 millió használt autó hirdetését elemezte, és azt mutatta, hogy az újabb, nagyobb hatótávú elektromos modellek már lényegesen jobban tartják az értéküket.

Ha nem szeretnénk sok pénzt bukni, akkor sem kell feltétlenül kerülnünk az elektromos autót. Elég, ha nem mi finanszírozzuk az amortizáció legmeredekebb szakaszát. Egy 2–3 éves, még akkugaranciás jármű sokszor jobb pénzügyi választás, mint az új.

Vásárlás előtt kérjünk akkumulátor-állapotfelmérést, vessük össze a használt árat az éppen akciózott új autóéval, és számoljunk legalább 7–10 éves tartási idővel, ha a modellt hosszú távra választjuk.

2. Gyémántgyűrű: amikor a kő örök csak, az ára nem

Mia Pimentel nagyon meglepődött, amikor szakítása után a 6500 dollárért vásárol laboratóriumi gyémántgyűrűjére csupán 350 dollárt kínáltak. Ha a gyűrűvásárlásra mint pénzügyi tranzakcióra tekintünk, akkor a vesztesége 95 százalék volt.

Andrew Francis-Tan és Hugo M. Mialon 2014-es, több mint 3000 amerikai résztvevőt vizsgáló tanulmánya ráadásul azt találta, hogy az esküvő és eljegyzési gyűrű ára egyáltalán nem korrelál a házasság hosszával.

A gyémántot természetesen fogyasztási és érzelmi kiadásként érdemes kezelni, nem pénzügyi befektetésként. A fentiek miatt is ajánlott, hogy csak akkora összeget költsünk rá, amelynek akár teljes elvesztése nem jelent anyagi problémát.

Ha fontos az értéktartás, tanúsított természetes követ és egyszerű foglalatot keressünk akár másodkézből, és őrizzük meg a dokumentumokat. De a legjobb befektetés valószínűleg az, ha dolgozunk a házasságunk tartósságán.

3. Csúcstelefon: a havi részlet csak az egyszeri kifizetést csökkenti, nem a veszteséget

A vásárláskor többszázezer forintos okostelefonok pár év alatt értékük akár háromnegyedét is elveszíthetik. R. R. Latypov, E. A. Postolit és E. A. Akhmedova 2025-ös kutatása 1,9 millió ármegfigyelésből mutatta ki ugyanazt az árdinamikát. A készülék magas bevezetési árról indul, majd az életciklus során egyre olcsóbb lett.

A premier napja ezért rendszerint az egyik legdrágább időpont a vásárlásra. Összességében pedig az bukik a legtöbbet, aki még gyakran is cseréli a telefonjait.

Egy előző generációs vagy megbízhatóan felújított modell, a hosszú, akár négy-öt éves folyamatos használat, a hosszú szoftvertámogatás, illetve a kijelzővédelem nagyobb pénzügyi előnnyel járhat, mint bármilyen látványos egyszeri árkedvezmény.

4. Gamer laptop: így tesznek szegényebbé az új processzorok

A számítógépedet akkor is amortizálja az új technológia, ha te továbbra is a régit használod. Nem csoda, hogy egy gamer laptop három év után akár eredeti értékének csak 20 százalékát érheti.

Ernst R. Berndt, Ellen R. Dulberger és Neal J. Rappaport 2000-es cikke szerint az asztali számítógépek minőséggel igazított ára 1976 és 1999 között évente átlagosan 27,46 százalékkal esett. A régi gépet nemcsak a folyamatos használat, hanem az egyre jobb új gépek is leértékelték.

A legjobb védekezés a jelentős értékcsökkenés ellen az, ha a következő 3–5 év tényleges feladataihoz illő teljesítményű gépet vásárolunk. Ha nem szükséges a hordozhatóság, a moduláris asztali PC pénzügyileg előnyösebb lehet. Egy laptopnál pedig a javítható akkumulátor, a cserélhető SSD és a jó alkatrészellátás segíthet abban, hogy anyagilag jobban járjunk.

5. Prémium e-bike: a pénzünknek is kereke kél

Egy prémium e-bike másodpiaci vevője nemcsak a vázat nézi, hanem az akkumulátor előéletét, a motor szervizelhetőségét és azt is, kapható-e még a kerékpárhoz alkatrész.

Az sem segít az érték megtartásában, ha az alternatívák egyre olcsóbbak. Németországban az új e-bike-ok átlagára 2025-ben 4 százalékkal csökkent. Ez pedig a használt modellekre is árnyomást gyakorol.

Használt e-bike-nál tehát az életkor helyett kérjünk diagnosztikát az akkumulátorról, és olyan elterjedt motor-akkurendszert válasszunk, amelyhez később is lesz szerviz és cserealkatrész.

De azt is fontos látni, hogyha a kerékpár hetente több autóutat kivált, akkor a benzinen, parkoláson és az autó amortizációján megspórolt összeg olyan „bevétel”, amely mellett akár a jelentős értékvesztés is elfogadható lehet.

6. Lakás: aminek az ára rakétaként emelkedett

A KSH összevont lakásárindexe 2015-ös 100-as bázisról 2025 harmadik negyedévére 392,3-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakások nominális ára közel 300 százalékkal emelkedett. A növekedés reálértéken is magas volt, körülbelül 2,2-szeres.

Òscar Jordà és szerzőtársai 2019-es kutatása 16 fejlett ország 145 éves adatsorán azt találta, hogy a lakóingatlan hosszú távú teljes reálhozama a részvényekéhez hasonló nagyságrendű lehetett, ha a bérleti hozamot is figyelembe vesszük.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a lakásvásárlásnak számos direkt és indirekt költsége is van. Ilyen a finanszírozáshoz szükséges hitel kamata, az illeték, a felújítási költségek, a közös költségek, az esetleges üresedések miatt kieső bevételek és a későbbi értékesítési költségek.

Persze bőven kerülnek tételek a mérleg pozitív serpenyőjébe is. Ilyen például a kiadási bevétel, vagy a megspórolt albérleti díj. És ne feledkezzünk meg a saját otthon öröméről sem.

7. Termőföld: ami nem csak élelmet ad

Magyarországon egy hektár szántó 2024-ben átlagosan mintegy 2,4 millió forintba került. Ez az érték 5,3 százalékkal magasabb a 2023-as értéknél. Eközben az éves átlagos bérleti díj 86 900 forint volt. Így a teljes hozam közel 9 százalékot tett ki.

Az országos átlag azonban elfedi a területi egyenlőtlenségeket. Jász-Nagykun-Szolnokban 4,1, Komárom-Esztergomban 3,2, Békésben 0,8 százalékkal csökkent a szántók átlagára.

Pavel Ciaian és szerzőtársai 2021-es cikke arra figyelmeztet, hogy a mezőgazdasági támogatások egy része beépül a földárba, azaz a későbbi vevő részben előre megfizeti a jövő támogatását.

Földet a fentiek miatt a pénztermelő képessége alapján érdemes vásárolni. Figyelembe ajánlott venni a talajminőséget, vízellátást, az aszálykockázatot, a megközelíthetőséget, a jogi helyzetet, a tényleges bérleti díjat és a bérlő fizetőképességét is.

8. Garázs: ahol a parkolóhiányt vesszük meg

Budapesten az eladó garázsok átlagos kínálati ára 2022 májusa és 2025 áprilisa között 5,9 millióról 8 millió forintra, 36 százalékkal emelkedett, miközben a havi bérleti díj 25 ezerről 29 ezer forintra nőtt. Mindez együtt közel 16 százalékos éves átlagos hozamot jelent.

C. J. Gabbe és Gregory Pierce 2017-es cikke amerikai adatokon évi mintegy 1700 dollárra, a lakbér 17 százalékára becsülte a garázsparkolás értékét.

Ha valaki befektetésként akar garázst vásárolni, akkor azt az utcát érdemes megtalálnia, ahol tartósan kevés lesz a parkoló. Utána ajánlott járni a tulajdoni helyzetnek, illetve annak is, hogy kiépíthető-e később elektromosautó-töltő az adott helyen.

9. Bontatlan LEGO: a gyerek, aki azzal keresett pénzt, hogy nem játszott

A 2007-ben 125 ezer forintért árult, azóta kifutott LEGO Millennium Falcon 10179 bontatlan példányaiért ma akár közel egymillió forintot is elkérhetnek az eladók. Ez közel tízszeres áremelkedés, igaz, nagyjából két évtized alatt.

Savva Shanaev és szerzőtársai 2020-as kutatása 10588 készletet és a túlélési torzítást is figyelembe véve csak évi 1,20 százalékos infláció feletti hozamot mért 1966 és 2018 között, szemben az 5,54 százalékos részvényhozammal.

Bár 2026-ban pontosan tudjuk, hogy melyik készlet ára emelkedett a legtöbbet, 2007-ben csak az tudhatta, mit kell megvennie, aki a jövőből jött. Aki nem Han Solo legendás űrjárművébe fektetett, az nem biztos, hogy jól járt.

Aki mégis gyűjtési céllal vásárol, használjon ki minden kedvezményt, ossza meg a kockázatát több készlet között, és számoljon az olyan többletköltségekkel, mint a tárolás, a szállítás és az eladás díjai.

10. Youngtimer: nem minden öreg autó ér milliókat

Egy 1974-es Jaguar XKE restaurálására a dokumentált eset szerint körülbelül 250 ezer dollárt költöttek, majd az autót 156750 dollárért ütötték le. Vagyis még a helyreállítás költségeit sem hozta vissza a „befektetés”.

Dries Laurs és Luc Renneboog 2019-es írása 29 ezer, 1998 és 2017 közötti aukciót vizsgált. Eszerint az átlagos klasszikus autó nominálisan évi 5,63, reálértéken 3,37 százalékot hozott a tranzakciós költségeket nem számítva, míg a legjobb modellek 12,5 százalékos nominális éves hozamot értek el.

Ez az a kategória, ahol különösen veszélyes a visszapillantó tükörből befektetni. Ma könnyű felismerni a kultikus Porschét vagy Ferrarit, húsz éve viszont senki sem tudta, hogy egy adott modell gyűjtői ikon lesz-e vagy bontóban végzi.

Youngtimert mindenképpen dokumentált előélettel, szakértői átvizsgálással, jó alkatrészellátással és hosszú tartási idővel érdemes venni. A restaurálás költségét pedig ne tekintsük biztosan megtérülő értéknövelő befektetésnek.

Mit tanítanak nekünk az otthoni befektetéseink?

Természetesen nem szabad csak a számszaki hozamokat nézni. Egy 57 százalékot amortizálódó elektromos autó, amely tíz évig olcsón és megbízhatóan szolgálja a családot, jobb pénzügyi döntés lehet, mint egy 36 százalékot dráguló garázs, amely rossz helyen áll és alig hoz bérleti díjat.

A pénzügyi tudatosságunk sokat erősödik úgy is, ha megértjük, hogy már akkor is befektetési döntéseket hozunk, amikor autót, otthont, telefont vagy garázst vásárolunk. Így ezeknél is érvényes az örök formula, venni olcsón, eladni pedig drágán érdemes.

A cikk szerzője közgazdász, egyetemi docens