GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Gigantikus, 23 ezer milliárd forintos szerződést bontana fel a kormány: véget vetnének a 35 éves autópálya-koncessziónak, a bejelentés után itt a kormányhatározat is.
A kormány kezdeményezi a 2022-ben megkötött, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződés megszüntetését. A kabinet szerint a konstrukció súlyos jogi és gazdasági aggályokat vet fel, miközben az állam szerint a megállapodás fenntartása hosszú távon jelentős terhet róna a költségvetésre – ez derült ki abból a kormányhatározatból, ami péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben.
A kormányhatározat szerint a kabinet álláspontja alapján a koncessziós szerződés gazdaságilag hátrányos a magyar állam számára. Felmerülhet a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága, emellett a kormány szerint magyar és uniós jogi aggályok is kapcsolódnak a konstrukcióhoz.
A közlekedési és beruházási minisztert, Vitézy Dávidot a kormányhatározat arra hívja fel, hogy haladéktalanul tájékoztassa a koncesszorokat és az MKIF Zrt.-t az állam jogi és gazdasági álláspontjáról, majd kezdjen tárgyalásokat a szerződés lezárásáról.
Ha ezek nem vezetnek eredményre, intézkedési javaslatot kell tennie a kormánynak a jogviszony megszüntetésére. A kormány pénteki tájékoztatóján ennél is határozottabban fogalmazott: Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a szerződést meg kívánják szüntetni, és az ügyben feljelentést is tesznek.
A koncesszió értékét a kormány 23 196 milliárd forintra teszi. A megállapodás 2057-ig, vagyis kilenc parlamenti cikluson keresztül határozná meg a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részének üzemeltetését és fejlesztését. Az MKIF jelenleg a magyar autópálya-hálózat mintegy kétharmadának működtetésében érintett.
A konstrukciót 2022-ben, az Orbán-kormány idején kötötték meg az MKIF-fel. A koncessziós társaság mögött több, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető befektetői érdekeltség állt. A kormány most azt állítja, hogy a szerződés számos ponton sértheti a közbeszerzési szabályokat, illetve az uniós koncessziós előírásokat. Az Európai Bizottság egyébként már kötelezettségszegési eljárást is folytat Magyarországgal szemben az autópálya-koncesszió miatt.
Vitézy Dávid szerint a kormány több olyan körülményt is azonosított, amely alapján akár egyoldalúan is megtámadhatná vagy megszüntethetné a szerződést. Ezt az utat azonban a kabinet szeretné elkerülni.
Egy egyoldalú felmondást ugyanis nemzetközi választottbírósági eljárás követhetne, amely akár évekig is elhúzódhatna. A kormány ezért elsőként közös megegyezéssel próbálná lezárni a koncessziót.
A miniszter szerint az államnak ugyanakkor időre is szüksége van ahhoz, hogy az autópályák üzemeltetését vissza tudja venni.
Az MKIF ugyanis a koncesszió részeként a Magyar Közút korábbi autópálya-mérnökségeit és az ezekhez kapcsolódó kapacitásokat is átvette.
Az MKIF a kormány bejelentése után azt közölte, hogy
A kormányhatározat valóban nem azonnali megszüntetésről rendelkezik: első lépésként a tárgyalások megkezdését írja elő.
Ha azonban nem sikerül megállapodni, a közlekedési miniszternek javaslatot kell tennie a jogviszony lezárására.
Magyar Péter a pénteki kormányzati tájékoztatón azt állította, hogy 2027-ben önmagában 363 milliárd forintos nettó kifizetés terhelné az államot az autópálya-koncesszió keretében.
A következő időszakban ezért nemcsak az lesz a kérdés, hogy megszüntethető-e a 35 éves megállapodás, hanem az is, milyen feltételekkel lehet visszaadni az államnak az autópályák üzemeltetését, és mekkora költséggel járhat a koncesszió lezárása.
Napi