GazdaságSzerző: vg 56 perccel ezelőtt 5 percnyi olvasás
Sávos rendszer helyett hat fizetési osztály és tizenöt fokozat lesz.
A választások előtt a kampányban a Tisza évente legalább 500 milliárd forintos többletforrást ígért az állami egészségügynek, a konkrét számot Magyar Péter mondta ki. A teljes összeg azonban először csak 2027-ben érkezik meg – derült ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter előadásából, amelyet a Magyar Kórházszövetség mintegy kilencszáz résztvevővel megtartott siófoki kongresszusán mondott el. Arról nem mondott konkrétumot a tárcavezető, hogy 2026-ban mennyi pluszpénz jut az egészségügynek, milyen mértékű lesz a szakdolgozói béremelés, és mikor, mekkora összegből rendezik ismét a kórházak adósságát.
A Népszava helyszíni tudósítása szerint a miniszter kérdésükre úgy fogalmazott: az ágazat az első teljes, január 1-jétől december 31-ig tartó finanszírozási évben kapja meg az 500 milliárd forintos többletet. Amikor a lap megkérdezte, mi lesz 2026-tal, hiszen a választási vállalás évente 500 milliárd forintról szólt, Hegedűs Zsolt azt válaszolta: „Azt mondtuk, hogy minden teljes finanszírozási évben." Arról sem közölt pontos részleteket, mekkora béremelésre számíthatnak a szakdolgozók. A miniszter kifejtette, hogy a jövő évi 500 milliárdos csomag legnagyobb egyedi tétele a szakdolgozók bérrendezése lenne, de jutna belőle
De hozzátette azt is, hogy a miniszter szerint még 2026-ban is kerül többletforrás az egészségügybe, de ennek az összegét sem közölte.
A bérrendezés több mint 123 ezer embert érinthet, de Hegedűs Zsolt nem mondta meg, hogy hány százalékkal emelkedhetnek a fizetések, pontosan mikor vezetik be az új béreket, és az 500 milliárd forintból mekkora összeget különítenek el erre a célra. A Népszava arra is rákérdezett, igaz-e, hogy a korábban szóba került 25 százalék helyett már csak 15 százalékos szakdolgozói béremelésről lehet szó. A miniszter ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Azt mondta, egyelőre nem akar nyilatkozni, mert még zajlik az előkészítés. A konferencián az is kiderült, hogy a bérrendezés nemcsak az ápolókra terjedne ki. Érintené az egészségügy gazdasági, műszaki és adminisztratív dolgozóit, az alapellátás szakdolgozóit, valamint az otthoni szakápolásban, a hospice-ellátásban és a betegszállításban dolgozókat is.
A jelenlegi sávos rendszer helyett hat fizetési osztályból és tizenöt fokozatból álló új bértáblát vezetnének be. A besorolást elsősorban a végzettség és az egészségügyben elismert szolgálati idő határozná meg, magasabb fokozatba pedig háromévente lehetne kerülni.
Külön ismernék el:
Hegedűs Zsolt ígérete szerint az átalakítás miatt senki sem vihetne haza kevesebb pénzt. Az egyes osztályokhoz és fokozatokhoz tartozó konkrét illetményeket azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Ez komoly bizonytalanságot okoz a szakdolgozók körében. Az 1001 nővér - Felmondjuk a csendet elnevezésű, közel 14 000 fős szakdolgozói csoportban Ferenczi Tünde, a csoport adminisztrátora úgy foglalta össze a helyzetet: „Van már hat osztály és tizenöt fokozat. Csak éppen azt nem tudjuk, mennyi pénz lesz bennük. Van béremelés, csak nincs százaléka. Van adósságrendezés, csak nincs összege. Lesz idén is többletforrás, csak azt nem tudjuk, mennyi.”
Ferenczi arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben a korábban felmerült 25 százalék helyett végül csak 15 százalékos emelés valósulna meg, az komoly elégedetlenséget válthat ki. „Nem azért, mert a szakdolgozók türelmetlenek. Hanem azért, mert már így is túl sokat vártak, és ígéretekből nem lehet megélni” – írta. Közel kétszáz komment érkezett a posztra, amelyben a többség a csalódottságát fejezte ki, elenyésző kisebbség az, aki megértő a tárca kommunikációjával. De a 15 százalékos emelés egyelőre nem tekinthető ténynek, a miniszter csak annyit közölt, hogy az előkészítés még folyamatban van.
Miközben Hegedűs Zsolt főként a 2027-es terveket ismertette, a kórházvezetők kérdései visszaterelték a beszélgetést az intézmények jelenlegi pénzügyi helyzetére. A Népszava szerint az egyik intézményvezető arra figyelmeztetett, hogy ha a kórházak nem kapnak további pénzt, veszélybe kerülhet az ellátás. Hegedűs válaszul újabb adósságrendezést ígért. – A konszolidáció meg fog történni – jelentette ki.
A miniszter ugyanakkor nem árulta el, mikor és mekkora összegből rendezik a tartozásokat. „A részleteket akkor jelentik be, amikor megszületik a megállapodás a pénzügyminiszterrel" – így fogalmazott. Hegedűs azt is elismerte, hogy az időről időre végrehajtott adósságrendezés önmagában nem jelent tartós megoldást. Ha ugyanis az egészségbiztosító kevesebbet fizet egy kezelésért, mint amennyibe annak elvégzése ténylegesen kerül, a kórházi adósság a konszolidáció után ismét felhalmozódik.
A tervek szerint ezért 2027-től megemelnék több kórházi és járóbeteg-ellátás finanszírozását. Többet fizetnének a kezelésekért és a szakrendeléseken végzett ellátásokért, emelnék a krónikus betegek után járó, jelenleg napi 7000 forintos alapdíjat, valamint a laboratóriumi és egyes speciális kezelések finanszírozását is. A 2027-es fejlesztések között egy mintegy 46 milliárd forintos CT–MR-program is szerepel. A mentőszolgálatra további 24 milliárd forintot fordítanának, amelyből 156 új mentőautót vásárolnának. A kormány célja az, hogy a mentők kiérkezési ideje 15 percre csökkenjen.
Külön program készül a hosszú műtéti várólisták csökkentésére. Elsőként felhívnák azokat, akik több mint egy éve várnak beavatkozásra, és ellenőriznék, továbbra is szükségük van-e a műtétre. Hegedűs szerint egy egri próba során már ez az intézkedés mintegy 30 százalékkal csökkentette a nyilvántartott várakozók számát. A többletműtétekért a kórházak a szokásos finanszírozás 1,3-szeresét kapnák, amennyiben teljesítik az előírt minőségi feltételeket. A többletbevétel 80 százalékát az ellátásban részt vevő csapat tagjai között kellene szétosztani. A cél az, hogy a kiemelt műtéteknél, köztük a csípő- és térdprotézis-beavatkozásoknál 180 nap alá csökkenjen a várakozási idő.
A Tisza egyik kiemelt egészségügyi ígérete volt a kórházi várólisták azonnali csökkentése, ehhez képest a szeptember közepi NEAK-adatok szerint nemhogy javult, hanem tovább romlott a helyzet. A Telex összesítése alapján április és szeptember között a hatvan napnál régebben
Mindeközben térdprotézis-műtétre országosan átlagosan 293 napot, a Dél-Dunántúlon már 446 napot kellett várni. Bár Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter augusztus végén azt közölte, hogy elkészült a várólisták ledolgozásának szakmai programja, annak részleteit, finanszírozását és végrehajtási ütemezését a kormány egyelőre nem ismertette.
Hegedűs Zsolt azt is bejelentette, hogy javaslata szerint valamennyi kórházi vezetői posztra új pályázatot írnának ki. Ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi intézményvezetők biztosan elveszítenék a munkájukat, de nekik is újra pályázniuk kellene. A Népszava tudósítása szerint a közvetlenül érintett kórházvezetők csendben hallgatták a bejelentést. Az új rendszerben nemcsak az intézmények gazdálkodását értékelnék, hanem az ellátáshoz való hozzáférést, a klinikai teljesítményt, a betegbiztonságot és a vezetői képességeket is. A betegek véleményét az EgészségAblakhoz kapcsolódó elégedettségi rendszerben gyűjtenék össze.
A tervek sokasodnak, az átalakítás az egészségügy minden szintjét érinteni fogja a teljes finanszírozástól az átlátható és betegbarát működésig és kommunikációig. Igaz az utat erős tisztogatás, teljes sorcserék fogják kikövezni, ami azért némileg ronthatja a hangulatot és a dolgozói bizalmat, holott pont az ellenkezőjét várják tőle.
A minisztériuman továbbra is lassú tempóban folyik a munka, nem alakult a végleges szervezet, több a látványos egyeztetést, mint a konkrétum, ahogy ez Hegedűs Zsolt siófoki beszédéből is kiderült. A nagy, perspektivikus ígéretek egészen nagy elvárásokat szültek. Ám a két legsürgetőbb kérdésre azonban egyelőre nincs konkrét válasz, nem lehet tudni, mekkora béremelést kapnak a szakdolgozók, és miből működnek biztonságosan a kórházak addig, amíg 2027-ben megérkezik a teljes 500 milliárd forintos többlet.
Napi