Beszámoltunk róla, az elmúlt napokban a lengyel Orlen lóhalálában írja ki az olajvásárlási tendereket, miután szaúd-arábiai forrása a blokkolt Hormuzi-szorost elkerülő vezeték leállása miatt egy héttel ezelőtt hirtelen elapadt. A küzdelemről most Ireneusz Fafara, az Orlen vezérigazgatója adott egy interjút, amiből fontos részlet derült ki. Ebből Magyarországnak is le kell vonnia a tanulságot, ha több éves késéssel most akarná követni a lengyel példát az orosz energiától való elszakadásban. Ekkora baj az ukrajnai háború kirobbanása előtt se volt – állítja a lengyel vezető.

A lengyelek ezekben a napokban érezhettek rá, milyen helyzetbe került Budapest, amikor orosz támadás okozta károkra hivatkozva Ukrajna elzárta Magyarország fő olajforrását, a Barátság vezetéket. Volodimir Zelenszkij csak az áprilisi magyar választás után indította újra az olajat. 

Lengyel energiaválság: Fafarát talán nem rúgják ki a figyelmeztetésért, mint Gajewskit

Varsó is abban reménykedik, a szaúdiak mielőbb újraindítják a leállt vezetéket: a teljes helyreállításra október végére látszik esély.

Legalább addig máshonnan kell beszerezni az olajat, márpedig az orosz energiától az ukrajnai háború kitörése után leszakadt európaiak közül leginkább a lengyelek és a litvánok álltak rá a szaúdi olajra. A riadalom egyúttal azért is tanulságos, mert az eset megismétlődhet, akár még súlyosabb formában.

Fafara az interjúban arról beszélt: az Orlen SA "diverzifikálni" kívánja kőolajbeszerzéseit, mivel a közel-keleti konfliktus fennakadásokat okoz egyik kulcsfontosságú partnere, Szaúd-Arábia szállításaiban – írta a Bloomberg. Az elmúlt években sokat hallhattuk a "diverzifikálás" szót azoktól, akik az orosz energiától való elfordulást sürgették Európában.

Varsó esetében per pillanat a szó rövid távon kétségbeesett olajvásárlási igyekezetet jelent. Hosszú távra azt: először azt gondoltuk, az orosz energára hagyatkozni nem lesz jó, most azt: a szaúd-arábiaira sem, amire átálltunk. Legyenek hát egyéb források is.

Az interjú fontos részlete, hogy az alternatív olajról kiderült ugyanaz, ami a lengyel szénről is a napokban: rá kéne hagyatkozni ezen a télen, 

Azonnal kirúgták Andrzej Gajewskit, a hő- és villamosenergia-termeléssel, illetve varsói távhőtermeléssel foglalkozó Orlen-leányvállalat Termika vezérigazgatóját, aki néhány napja a szénhiányra figyelmeztetett egy fórumon. Fafarát valószínűleg ez nem fenyegeti, de ettől az olajprobléma még megmarad, nem csak rövid távon.

Más beszerzési forrásokra kell áttérni – csakhogy nem lehet

Az orosz olaj már a múlt, az Orlen kőolajigényének mintegy felét a szaúdi Aramcótól szerzi be, akikkel "nagyon elégedettek vagyunk" – siet leszögezni a lengyel, mielőtt kimondja: 

Az Orlen négy olyan, szeptemberre tervezett Aramco-szállítmányról tud, amely nem fog megérkezni, Fafara pedig közölte, hogy a következő napokban találkozik szaúdi képviselőkkel, hogy megvitassák a kérdést. Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszterhelyettes pénteken külön azt mondta a TVP Info televíziónak, hogy Lengyelország „óvatosan optimista” jelzéseket kapott a szaúdi partnerekkel folytatott tárgyalásokon.

A diverzifikáció azonban sürgetőbbé vált, miután a vezeték kiesése az Aramco ügyfeleit, köztük az Orlent is érintette. A közvetlen hiány pótlására a lengyel állami irányítású finomító- és üzemanyag-kiskereskedelmi vállalat 16 alternatív szállítmányt biztosított a potenciálisan kieső szaúdi mennyiségek helyettesítésére – mondta Fafara.

– mondta a vezérigazgató varsói irodájában.

Majd kimondta a legfontosabbat is: Az ilyen átrendeződés azonban időbe telik. 

Ilyen rossz 2022-ben sem volt

Az Orlen évek óta

• bővíti jelenlétét a norvég tengeri olaj- és gázmezőkön, 
• valamint gazdaságosan kitermelhető olajlelőhelyeket keres Afrikában és Észak-Amerikában.

A vezérigazgató a globális üzemanyag-termelési kapacitás példátlan visszaesésére, az alacsony európai készletekre és a globális dízelkínálat 7 százalékos hiányára utalva a piac sérülékenységére figyelmeztetett. 

– idézi a Bloomberg.

Magyarország már rácsapta az ajtót az oroszokra – de vajon látja-e az utat, amit az Orlen is csak keres?

Az Orlen kulcsszerepet játszik a régió energiabiztonságában: finomítókat működtet Lengyelországban, Litvániában és Csehországban, emellett kiterjedt töltőállomás-hálózattal rendelkezik ezekben és más országokban, köztük Szlovákiában, Magyarországon, Ausztriában és Németországban.

Ha bajba kerül, az az egész régióra ki tud hatni. Magyarországnak azonban megvan a maga olajvállalata, a Mol, és a '"maga baja", ha a lengyel üzemanyagárak jelentősen a magyar fölé emelkedtek is.

A "magunk baja", hogy az oroszokkal való több évtizedes energiaegyüttműködést követően az európai hivatalos vonalhoz igazodó Tisza-kormány új útra lépne, és egy olyan világban szűkítené energiaforrásait, amelyben – mint a lengyel példa mutatja – mások is rávetik magukat a lehetséges alternatív forrásokra. 

Amivel a Mol szerbiai terjeszkedését is meghiúsíthatja, de még fontosabbak a lengyel példa megmutatta energiabiztonsági kockázatok.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter épp most közölte: egy év alatt leválhatunk az orosz gázról, sőt az év végéig az oroszok építette Paks-II atomerőmű-beruházást is felülvizsgálják. Ami az orosz olajról való leválást illeti: erről eddig az volt Magyar Péter kormányának hivatalos álláspontja, hogy ha kívánatos is, rövid távon nem lehetséges. 

A diplomatabotrány ugyanakkor a szállítókkal való éles budapesti szembeszegülést demonstrálta, Nyugaton ünneplést kiváltva. Ráadásul egy másik fronton is jelentkezett veszély az orosz olajforrást illetően: nem máshol, mint az orosz energiára új szankciókat kirovó Washingtonban, amellyel az új kormányfőnek már nincs meg az kiváló viszobnya, mint elődjének, Orbán Viktornak volt.