TechtudSzerző: magyarnemzet 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
A világhírű magyar kutató munkásságát a legmagasabb presztízsű szakmai díjjal honorálták.
Roska Botond neurobiológus-professzor munkássága világszerte jól ismert a látásvesztés helyreállításnak területén végzett meghatározó jelentőségű tudományos kutatásai miatt.
A látáskutatás, a szemészet és vakság elleni küzdelemben kiemelkedő eredményt elérő szaktudósok munkásságának elismerésére a portugál Champalimaud Alapítvány 2006-ban hozta létre az António Champalimaud Vision Award díjat, ami az elmúlt két évtizedben a legmagasabb presztízsű látástudományi díjjá vált.
Ezt a kitüntetett presztízst az is jól jelzi, hogy az António Champalimaud Vision Award elnyerésével együtt járó egymillió eurós díj a világ legmagasabb összegű díjazása ezen a tudományterületen- írja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a honlapján.
Az évenként odaítélt díjat páros években a látás megőrzését, jobb megértését vagy helyreállítását előmozdító alapvető jelentőségű tudományos kutatási eredményekért, páratlan években pedig főleg a vakság megelőzésében elért kiemelkedő tudományos munkásságért ítéli oda a bíráló bizottság, amely nemzetközileg elismert kutatókból és szakemberekből áll. Idén a különösen nagy szakmai elismerésnek számító díjat Roska Botond és José-Alain Sahel részére ítélte oda a nemzetközi zsűri.
A Champalimaud Alapítvány indokolása szerint a 2026-os év két díjazott tudósa, Roska Botond és José-Alain Sahel a látás helyreállítását célzó technológiák területén
világviszonylatban is a legjelentősebb kutatók közé tartoznak.
Roska Botond több mint két évtizedes munkája kiváló példája annak, hogyan lehet az alapkutatási felfedezéseket egészen a terápiáig, a betegek kezeléséig eljuttatni.
„Szívből gratulálok Roska Botondnak a rangos nemzetközi elismeréshez. Kutatói munkája jelentősen hozzájárult a látás működésének jobb megértéséhez és új terápiás lehetőségek megalapozásához. Nagyra értékeljük, hogy a HUN-REN Irányító Testületének tagjaként tapasztalatával a magyar kutatási közösség munkáját is támogatja” –méltatta a magyar tudós kitüntetését Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.
Roska professzor kutatásainak az volt a kiinduló alapja, hogy a retina hogyan dolgozza fel a vizuális információkat, illetve hogy a retina egyes sejttípusai milyen funkciókat látnak el. Ezután arra fókuszált, hogy milyen terápiás módszereket lehet célzottan egy-egy sejttípusra irányítani.
Ezek a kutatásai alapozták meg azokat az optogenetikai eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegség miatt a fényérzékelő funkciójukat elvesztett sejtek helyett a retina más, még működő idegsejtjei vegyék át a fényérzékelést.
E hosszas kutatások, illetve kísérletek 2021-ben hozták meg az első rendkívül jelentős gyakorlati eredményt: Roska Botond és José-Alain Sahel ekkor jelentették be ugyanis, hogy a retina pigmentosa betegség miatt megvakult egyik beteg
az általuk alkalmazott optogenetikai kezelés után visszanyerte a látás optikai funkcióit.
Az azóta elvégzett klinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a két kutató által kifejlesztett optogenetikai terápia még teljesen megvakult pácienseknél is alkalmas lehet az elvesztett látás bizonyos mértékű helyreállítására.
A kutatások másik fontos célja, hogy a látásvesztést még a visszafordíthatatlan sejtpusztulás előtt lelassítsák, illetve megakadályozzák. Ebből a célból Roska professzor és munkatársai olyan biológiai folyamatokat kutatnak, illetve olyan molekulákat keresnek, amelyek segíthetnek életben tartani a fényérzékelő sejteket.
Roska Botond e mellett intenzíven kutatja annak lehetőségét, hogy az örökletes eredetű retinabetegségek genetikai okait hogyan lehet célzottan korrigálni, illetve kiiktatni. A magyar látáskutató, Roska professzor, a retina működésének és idegi áramköreinek alapvető mechanizmusát feltárva fejlesztett ki új és hatékony terápiás módszereket, míg José-Alain Sahel klinikus-kutatóként e módszerek és más innovatív megközelítések gyakorlatba való átültetésével szerzett magának hervadhatatlan érdemeket.
A két tudós mostani kitüntetésével a Champalimaud Alapítvány azt a két évtizedes tudományos kutatói munkásságot ismerte el, amelynek eredményeként a korábban visszafordíthatatlannak tekintett látásvesztés egyes formáinál már reális lehetőséggé vált a látás részleges helyreállítása, illetve a vakság kialakulásának a megelőzése is.
Roska Botond a tudomány iránt elkötelezett családban született 1969. december 17-én, hiszen édesapja, Roska Tamás Széchenyi -díjas villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja indította meg Magyarországon a biológiai neuronok összekapcsolt csoportjainak, a neurális hálózatoknak a kutatását. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a CNN-chip kifejlesztése is.
Roska Botond először a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát, majd ezt követően az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, illetve a Semmelweis Egyetemen folytatta tanulmányait. A magyarországi tanulmányai után a Kaliforniai Egyetem híres Berkley i campusán szerzett doktori címet neurobiológiából. Ezt követően a világhírű Harvard Egyetemen, illetve a Harvard Medical School -nál dolgozott. Az Egyesült Államokban folytatott tanulmányai után a bázeli Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézet egyik kutatócsoportjának lett a vezetője.
2018-tól alapító igazgatója a nemzetközi hírű bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézetnek, és a Bázeli Egyetem természettudományi karának a professzora. 2020 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kutatói tevékenységét eddig is a világ legjelentősebb tudományos díjaival honorálták,
így például 2018 -ban elnyerte a W. Alden Spencer Award díjat, 2019 -ben megkapta a Louis-Jenatet Prize for Medicine és a Semmelweis Budapest Award díjakat, 2020 -ban pedig a szintén rangos Körber Európai Tudományos Díjat ítélték oda a kiváló tudósnak.
2024-ben Roska Tamás és José-Alain Sahel kapta meg a Wolf -díjat, idén pedig a most elnyert magas presztízsű díjon kívül a Perl -UNCN Neuroscience Prize és a Future Vision Foundation díjait is elnyerte. Roska Botond 2019-ben megkapta a legmagasabb odaítélhető hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet is. Több mint ötven szabadalom, illetve szabadalmi bejelentés fűződik a neves magyar tudós nevéhez, akit többen is az orvosi Nobel-díj egyik komoly esélyesének tartanak.
Roska Botond neurobiológus-professzor:
Napi