„Talán azzal vigasztalod magad, hogy te csak felelőtlenül fecsegsz rendszerváltásról, miegyébről, de látjuk, hogy elvbarátaid nem riadnak vissza a cselekvéstől” – írta Cserhalmi Györgynek címzett nyílt levelében Vidnyánszky Attila.

A Nemzeti Színház vezérigazgatója az Indexhez juttatta el levelét, amelyben Cserhalmi György szeptember 18-án megjelent Magyar Hang-interjújára reagált. A színész ebben arról beszélt, hogy korábbi kemény kritikái ellenére sem támogatná Vidnyánszky Attila idő előtti leváltását, ugyanakkor úgy fogalmazott: mandátuma lejárta után „majd eldöntjük, szükség van-e továbbra is erre az intézményre”.

Nyílt levél Cserhalmi Györgynek

Vidnyánszky Attila nyílt levelében elsősorban a Nemzeti Színház jövőjére vonatkozó kijelentést kifogásolja, amelyet „frivol megjegyzésnek” nevez;

• párhuzamot von a mostani felvetés és a Nemzeti Színház korábbi épületének 1965-ös felrobbantása, valamint a nemzeti színház szükségességét megkérdőjelező korábbi vélemények között;
• azt írja, bízik benne, hogy Cserhalmit félreérthetően idézték, ugyanakkor arra is figyelmeztet: ha szerinte valóban a Nemzeti Színház felszámolása lenne a cél, „aligha én leszek az egyetlen, aki az utatokba áll majd”.

Vidnyánszky Attila nyílt levelét az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

„Nyílt levél Cserhalmi Györgynek

Cserhalmi György 2026. szeptember 18-án megjelent Magyar Hang-interjújában beszélt arról, hogy a korábbi kemény kritikái ellenére nem támogatja Vidnyánszky Attila idő előtti leváltását: »Azt gondolom, ki kéne töltenie a mandátumát ugyanazokkal a feltételekkel, mint a többi színházvezetőnek.« Majd hozzátette: »Azt majd eldöntjük, szükség van-e továbbra is erre az intézményre. Azért mertem mondani, hogy döntjük, mert a jövőről bármit képzelhetek. Én biztos, hogy nem fogok ebben a kérdésben dönteni.«

Kedves Gyuri!

Még mindig él bennem régen gyümölcsöző szakmai kapcsolatunk emléke, de egyre kevésbé képes elhomályosítani a gondolkodásodban beállt változást egykori művészi teljesítményed. Ez a mostani nyilatkozatod, annak is a Nemzeti Színház létére vonatkozó, frivol megjegyzése olyan mélyen megrendít és felháborít, hogy kénytelen vagyok szót emelni ez ellen.

De ez a felvetés: »azt majd eldöntjük, szükség van-e továbbra is erre az intézményre«, elkeserít. E gondolat szellemi elődei robbantották fel a Nemzeti régi épületét 1965-ben, majd értetlenkedtek a 2000-es évek elején többek között a Színház című folyóiratban, miért van egyáltalán szüksége Nemzetire, ha egyszer szerintük a »nemzeti« jelző is érvényét veszítette. Még mindig bízom benne, hogy csak szerencsétlenül idéztek téged, vagy félreérthetően fogalmaztál.

Bízva benne, hogy romboló terveiteket nem tudjátok valóra váltani sokakat hívok, hogy jövőre közösen ünnepeljük a Nemzeti Színház fennállásának 190., a Duna-parti épület átadásának 25. évfordulóját.

Vidnyánszky Attila
vezérigazgató
Nemzeti Színház”

A figyelem középpontjában

A Nemzeti Színházban eközben törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági átvilágítás zajlik. Az eljárás azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Vidnyánszky Attila korábban arról beszélt: arra számít, hogy meneszteni fogják posztjáról. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erre reagálva hisztériakeltéssel vádolta a színházigazgatót, és azt hangsúlyozta, hogy az átvilágítás még nem jelent előre eldöntött személyi döntést.

Cserhalmi ugyanebben az interjúban Nagy Ervin kulturális államtitkár korábbi megszólalásaira is reagált, az SZFE helyzetével kapcsolatban pedig azt mondta: szerinte a változást váró fiatalok számára elfogadhatatlan lenne, ha a rendszer lényegében változatlanul működne tovább.

(Borítókép: Vidnyánszky Attila 2023. szeptember 1-jén. Fotó: Szollár Zsófi / Index)