A dossziét a svájci szövetségi ügyészség rendőrségi szolgálata, a mai hírszerzés egyik elődszervezete állította össze, majd 2001-ben adták át a szövetségi levéltárnak. A hírszerzés korábban többször is megtagadta a betekintést, legutóbb idén februárban. Egy történész azonban megtámadta a döntést a szövetségi közigazgatási bíróságon – írja a Múlt-Kor.

Az eljárás során kiderült, hogy a Mengele-dossziét korábban a Svájc második világháborús szerepét vizsgáló Bergier-bizottság is felhasználta. Egy 2001-es kormányhatározat értelmében az ilyen dokumentumok esetében liberálisabb hozzáférési gyakorlatot kell alkalmazni. Az NDB ezért felülvizsgálta korábbi álláspontját, és szeptember 8-án – bizonyos részek kitakarásával – engedélyezte a dosszié nyilvánosságra hozatalát.

Izraeli ügynök is Mengele után kutatott

A most hozzáférhetővé vált gyűjtemény korabeli sajtóbeszámolókat és rendőrségi iratokat is tartalmaz. Ezekben olyan bejelentések szerepelnek, amelyek szerint Mengele a náci Németország bukása után Svájcban is megfordulhatott, illetve álnéven próbálhatott bejutni az országba. A nyomozók más országokból, köztük Írországból, Argentínából és Chiléből érkező nyomokat is rögzítettek.

A dokumentumok egyik különösen érdekes részlete szerint 1964-ben egy diáknak álcázott izraeli ügynök is Svájcba érkezett, hogy Mengele helyi kapcsolatai és nyomai után kutasson. Az aktákban bizonyos személyes adatokat továbbra is kitakartak: a svájci hatóság szerint ezzel az informátorokat, a szövetségi alkalmazottakat és más érintett személyeket védik.

Josef Mengele 1943-tól szolgált Auschwitz-Birkenauban. Foglyokon – köztük gyerekeken és főként ikreken – végzett embertelen kísérletei, valamint a deportáltak szelekciójában betöltött szerepe miatt „a halál angyalaként” vált hírhedtté. A háború után sikerült elkerülnie a felelősségre vonást, később pedig Dél-Amerikába menekült. Élete végéig nem állították bíróság elé: 1979-ben Brazíliában halt meg.