BelföldSzerző: index 2 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Éppen ma 20 éve, hogy megostromolták az MTV székházát.
Két évtized távlatából is az újkori magyar történelem egyik legsötétebb és legdrámaibb fordulópontjaként tekintünk 2006. szeptember 18-ára. Az Index Kibeszélő című műsorában Juhász Ferenc, az MSZP egykori elnökhelyettese és korábbi honvédelmi miniszter emlékezett vissza a Magyar Televízió Szabadság téri székházának ostromára. A politikus, aki azon a drámai éjszakán Baló György Az Este című műsorának vendégeként ragadt a lángoló épületben, kendőzetlen őszinteséggel beszélt a kulisszák mögötti félelemről, a politikai vezetés felelősségéről és a rendőrség drámai tehetetlenségéről.
A tragikus éjszakához vezető út az azt megelőző hétvégén kezdődött. Szeptember 17-én, vasárnap egy motoros futár járta körbe a vezető szerkesztőségeket a Balatonőszödön rögzített hanganyag másolataival. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök frakcióülésen elmondott, indulatoktól fűtött beszéde puskaporos hordóként robbantotta fel a magyar közéletet.
Juhász Ferenc felidézte, hogy az őszödi frakcióülésen a miniszterelnök eredetileg a gazdasági helyzet súlyosságát igyekezett megértetni a képviselőkkel. A Medgyessy-kormány 100 napos programjának szociális vállalásai megviselték a költségvetést, és a belső bírálatokra reagálva szaladt ki Gyurcsány száján a később hírhedtté vált néhány mondat. Az MSZP vezetése a zárt ülés után politikai győzelemként könyvelte el a megbeszélést, és bár később megtudták, hogy a Fideszhez eljutott valamilyen anyag, álmukban sem gondolták volna, hogy a kiszivárgott mondatok tömegdemonstrációkhoz vezetnek.
Amikor hétfőn este Juhász a Szabadság térre érkezett Az Este felvételére, a bejáratnál már gyülekezett a tömeg. Kocsiját távolabb hagyta, a bejáratot védő „Fradi-ultra szerelésű” fiatalok pedig meglepő módon még kedélyesen előre is engedték: „Jön a Juhász, engedjétek be!” – mondták. Ekkor még senki sem sejtette, hogy órákon belül csatatérré válik a székház bejárata előtti térség.
A stúdióban Navracsics Tibor, a Fidesz akkori frakcióvezetője, Török Gábor politikai elemző és Juhász Ferenc vitáztak az előző nap kiszivárgott beszéd politikai következményeiről. A műsorvezető, Baló György a a vele szemben lévő monitort nézve követte, mi zajlik az épületen kívül és egy ponton felhorgadva jegyezte meg, hogy a tüntetők éppen felgyújtják az autóját.
A műsor végén a vendégek a folyosóra kilépve szembesültek a sokkoló valósággal. Rudi Zoltán, az MTV akkori elnöke a saját irodájába kísérte a politikusokat. Juhász utólag úgy véli, az elnök egyfajta „túszként” is tekintett rájuk: azt remélte, hogy egy kormánypárti és egy vezető ellenzéki politikus jelenléte miatt a hatóságok hamarabb intézkednek az épület védelméről. Nem így történt.
A bent lévők azonban hamar ráébredtek, hogy gyakorlatilag tehetetlenek. Navracsics Tibor és Török Gábor folyamatosan sürgették Juhászt, hogy kormánypárti politikusként kérjen segítséget és intézkedjen a kimentésükről.
Juhász felhívta a kormányfőt és Szilvásy György akkori titokminisztert is, de döbbenten hallotta Gyurcsány Ferenc válaszát, hogy a hatóságoknak egyszerűen nincs több bevethető rendőre, mert a meglévő tartalékokat a Parlament védelmére összpontosították, attól tartva, hogy a tömeg esetleg mégis megindul a Kossuth tér felé. Az ostromlott épületben rekedteknek így a Pécsről és Miskolcról erősítésként indított rendőri egységekben kellett bízniuk, akik azonban csak órákkal később érkezhettek meg.
Juhász Ferenc az elnöki iroda ablakából nézte végig az események drámai mélypontját: amikor a kivezényelt vízágyús autó elakadt, az azt kísérő rendőrök pedig cserben hagyták a fülkébe szorult társaikat.
Na, az volt az a pillanat, amikor azt mondtam, hogy vége”
– emlékezett vissza a volt miniszter. A szakszerűtlenség, a kiképzetlenség és a bajtársiasság hiánya a rendőrség vezetésének súlyos, máig tisztázatlan felelőssége.
Az épületben eluralkodó káoszban Juhász megpróbálta rávenni Navracsics Tibort, hogy lépjen ki ő a demonstrálók elé, és tekintélyével próbálja meg csillapítani az indulatokat. A Fidesz frakcióvezetője azonban elutasította ezt: elhatárolódott az erőszaktól, de kijelentette, hogy „ez nem az ő bulija”.
Közben a tüntetők áttörték a barikádokat, behatoltak a TV-székház aulájába, megrohamozták a büfét és a Túró Rudi-automatát. Politikai követeléseiket nem tudták érdemben artikulálni; az épületben céltalanul bolyongó tömeg látványa végül nyilvánvalóvá tette, hogy a helyzetet átvette a nyers erőszak és a katasztrófaturizmus. A helyzet csak kora hajnalra rendeződött.
Órákkal később, az MTV Nádor utcai hátsó kijáratán keresztül – ahol meglepő módon csend és rend uralkodott – a politikusok végül bántódás nélkül elhagyhatták az ostromlott székházat.
Arra a kérdésre, hogy mi vezetett a rendszerváltás utáni Magyarország legsúlyosabb utcai zavargásához, Juhász Ferenc a szerencsétlen események láncolatát és a politikai elit felkészületlenségét nevezte meg. Úgy véli, a választási győzelemből fakadó túlzott magabiztosság és a politikai gőg vakká tette a kormányzatot. Ha a hatalom érzékenyebb lett volna a társadalom felháborodására, és nem türelmetlenül reagál a tiltakozásokra, a tragédia elkerülhető lett volna.
A 2006. szeptember 18-i éjszaka drámai figyelmeztetés marad: a párbeszéd hiánya és a társadalmi elégedetlenség félresöprése olyan erőszakhullámot szabadíthat az országra, aminek a kezelésére még a legstabilabbnak hitt intézmények sem képesek.
A műsorban szó volt még arról is, hogy
Napi