Biolabort hozott létre a mesterséges intelligenciát fejlesztő amerikai vállalat, az Anthropic, írja a Reuters. A cég úgynevezett „wet lab”-et, vagyis fizikai kísérletek elvégzésére alkalmas laboratóriumot alapított a San Franciscó-i öböl térségében. A Reutersnek két, az ügyet ismerő forrás nyilatkozott, de a hírt megerősítette az Anthropic élettudományi részlegének vezetője, Eric Kauderer-Abrams is.

A cég még júliusban jelentette be, hogy saját gyógyszerek fejlesztésébe is belekezd. Az Anthropic a nagy MI-fejlesztők közül az elsők között jelentette ki nyilvánosan, hogy nemcsak szoftvert fejleszt a gyógyszergyártóknak, hanem saját maga akar gyógyszereket létrehozni.

„Úgy gondoljuk, hogy a biológia esetében a végső teszt még egy ideig mindenképpen a valódi laboratóriumi munka lesz” – mondta Kauderer-Abrams. „Ezt már most is csináljuk, és a megközelítésünk alapvetően hasonló ahhoz, amit a legtöbb biotechnológiai cégnél látni: bizonyos dolgokat a saját létesítményeinkben végzünk, másokat külső partnerekkel együttműködve.” Az Anthropic szóvivője azt mondta, hogy a laboratóriumot nem kifejezetten gyógyszerkutatásra használják azonban, de további részleteket nem osztott meg.

A cég az olyan betegségekre keresne gyógyszereket, amikkel a gyógyszeripar szerinte nem foglalkozik eleget. A vállalat egyik munkatársa szerint erre azért is szükség van, hogy az alkalmazottak és a nyilvánosság ne veszítse el a hitét abban, hogy az MI képes olyan előnyöket teremteni, amik indokolják a munkahelyek megszűnésével és akár az emberi élet veszélyeztetésével kapcsolatos kockázatokat.

A startup azt is szeretné elérni, hogy Claude nevű MI-rendszere olyan robotokat irányítson, amik minimális emberi beavatkozással képesek tudományos kísérleteket végrehajtani. A vállalat szóvivője hangsúlyozta, hogy a biztonság érdekében elengedhetetlennek tartják az emberi felügyeletet és részvételt.

Az Anthropic mostanában azért került a közérdeklődés középpontjába, mert több jelenlegi és volt dolgozója is a mesterséges intelligencia fejlesztésének veszélyeire figyelmeztetett. Jacob Coxon azért mondott fel, mert szerinte az MI vállalatok nem járnak el felelősen, és egyenesen az önmagát fejlesztő szuperintelligencia felé rohannak. Szerinte az MI-fejlesztés jelenlegi versenye komoly veszélyt jelenthet az emberiségre, az MI-rendszerek gyors fejlődése felülírhatja a biztonsági intézkedéseket. Evan Hubinger, az Anthropic egy vezető munkatársa is azt mondta: szerinte több mint 10 százalék az esélye annak, hogy a technológia a következő évtizedben kiirtja az emberiséget, és arra figyelmeztetett, hogy az MI-cégnek nincs terve annak biztosítására, hogy a mesterséges szuperintelligencia összehangoltan és károkozás nélkül működjön.

Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója a történtek után felszólította a mesterséges intelligencia területén működő vállalatokat, hogy lassítsák a modellek képességeinek fejlesztési ütemét, tekintettel a mesterséges intelligencia visszaélésszerű használatával kapcsolatos egyre növekvő aggodalmakra.

Ennél is fontosabb, hogy a cég egy jelentést is kiadott, amiben arra figyelmeztetett: bűnözők, államok által támogatott rosszakaró csoportok, kémszoftvereket fejlesztő vállalatok, tudósok és propagandisták is próbálták már felhasználni az Anthropic nagy teljesítményű modelljeit rakéták és bombák tervezésére, halálos kórokozók létrehozására, illetve az ellenségeik megfigyelésére és befolyásolására. Az Anthropic szerint a biológiai célú visszaélések jelentik mind közül a legsúlyosabb kockázatot.

A cég a nyáron elindította a Claude Science nevű szoftvert, korábban pedig az igazgatótanácsába választotta a Novartis vezérigazgatóját, Vas Narasimhant. A vállalat megvásárolta a Coefficient Bio nevű startupot is mintegy 400 millió dollár értékű részvénycsomagért. Az Anthropic megerősítette a felvásárlás hírét, és azt mondta: a célja a gyógyszerfejlesztést segítő eszközök létrehozása.

Most az Anthropic saját laboratóriumi kapacitásait is bővíti, részben a gyorsabb munkavégzés, részben pedig azért, hogy közvetlen tapasztalatot szerezzen a biológiában. Ugyanakkor amikor hatékonyabb, külső partnerekre bízza a munkát – mondta Kauderer-Abrams a Reutersnek. Hozzátette, hogy az élettudományok már most is az Anthropic egyik legnagyobb beruházási területét képezik a munkatársak száma és a ráfordított erőforrások alapján.

Kauderer-Abrams szerint a technológia felgyorsíthatná a bispecifikus és trispecifikus antitestek felfedezését. Ezek olyan összetett molekulák, amik egy célzott fehérje vagy sejt több pontjához képesek kapcsolódni, illetve egyszerre több célpontot is támadhatnak.

Egyelőre nem világos, hogy az Anthropic pontosan mely betegségekkel fog foglalkozni, és az sem, eddig milyen eredményeket ért el a területen. Kauderer-Abrams szerint egyelőre nem végeznek klinikai vizsgálatokat, és olyan problémákra összpontosítanak, amelyekkel az iparág nem foglalkozna.