A felfedezés részleteit a „Current Biology” folyóiratban publikálták, ahol a kutatók bemutatták, hogy a Leopardus tilcayo kisebb, mint egy átlagos házi macska: a testhossza 45–50 cm, a farka 25 centiméteres, a súlya pedig mindössze 1,4-2 kg. A kutatás során a tudósok 38 különböző dél-amerikai macska genomját elemezték, köztük múzeumi példányokból származó genetikai mintákat is, hogy pontosabb képet kapjanak a fajok közötti evolúciós kapcsolatokról. Az elemzések alapján sikerült azonosítani a Leopardus tilcayót, amely önálló fajként került elismerésre. A kutatók szerint a tigrismacskák különböző evolúciós vonalakhoz tartoznak, annak ellenére, hogy külső megjelenésük hasonló – írja az Independent.

A tanulmány arra is rávilágított, hogy a tigrismacskák védelme szempontjából alapvető fontosságú az egyes fajok különálló kezelése. Az élőhelyek elvesztése, a vadászat, a háziállatok által terjesztett betegségek és az éghajlatváltozás mind komoly veszélyt jelentenek ezekre a macskafélékre. Az újonnan azonosított fajok közül több olyan ökoszisztémákban él, amelyeket az éghajlatváltozás különösen érinthet, és mivel populációik alacsony genetikai sokféleséggel rendelkeznek, alkalmazkodóképességük korlátozott lehet. A kutatók hangsúlyozták, hogy minden egyes faj esetében célzott kutatásokra van szükség az elterjedésük, genetikai sokféleségük és védelmi igényeik pontos megértéséhez.

A kutatást Paola Nogales Ascarrunz, a National Geographic felfedezője vezette, aki szerint az eredmények nemcsak a vadmacskák evolúciós történetét tisztázzák, hanem alapot szolgáltatnak a fajok védelmét célzó tervezéshez is.

„Összességében az eredményeink tisztázzák a vadmacskák komplex diverzifikációjának evolúciós történetét, új taxonokat tárnak fel, és alapul szolgálnak e rejtőzködő vadmacskák védelmét célzó tervezéshez” – közölték a tanulmány szerzői. Ez a felfedezés nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem a természetvédelem területén is új irányokat jelölhet ki, különösen a dél-amerikai biodiverzitás megőrzésében.