A "Flip the Script" (Fordítsd meg a forgatókönyvet) című tanulmány abból indul ki, hogy Kína évek óta célzottan fejleszti hordozóelhárító képességeit – a tengeralattjáróktól a "hordozógyilkos" ballisztikus rakétákig –, miközben maga is egyre nagyobb hordozóflottát épít. A Pentagon 2025-ös becslése szerint a kínai haditengerészet 2035-ig további hat hordozóval bővülhet a jelenlegi három mellé. A CSIS szerint azonban ezek a hajók éppoly sebezhetők, mint amerikai megfelelőik, ráadásul Peking számára nemcsak katonai eszközök, hanem nagyhatalmi presztízsberuházások is, így elvesztésük politikailag is rendkívül költséges lenne.

A javasolt stratégia több pillérre épül. Az első a tenger alatti fenyegetés, amelynek keretében amerikai nukleáris tengeralattjárók, valamint a szövetséges országok – Ausztrália, Japán és Dél-Korea – csendes, dízel-elektromos egységei folyamatos lesállást tartanának fenn. Ez arra kényszerítené Kínát, hogy már a saját vizeiről való kihajózáshoz is hatalmas kísérőerőt biztosítson.

A második pillér a szárazföldről indítható hajóelhárító rakéták telepítése Japántól a Fülöp-szigetekig,

amelyek elzárnák azokat a tengerszorosokat, amelyeken a kínai hordozóknak át kellene haladniuk. Harmadrészt légi indítású hajóelhárító rakéták, műholdas felderítés, valamint elektronikai és kiberhadviselés egészítené ki az offenzív csomagot. Az ukrán haditengerészet fekete-tengeri sikereire hivatkozva a CSIS pilóta nélküli felszíni járművek rajaival is számol, amelyek a kínai kikötőket és az ott állomásozó hajókat vennék célba.

A tanulmány szerint a stratégia megvalósításához alapvető változásokra lenne szükség az amerikai haderőben. A jelenlegi flottafejlesztési tervek 350 legénységgel működő és 150 pilóta nélküli hajóval számolnak, a CSIS ehelyett 300-300 arányú megosztást javasol, vagyis a drónhajók számának megduplázását. Emellett több torpedóra, pilóta nélküli víz alatti járműre és szövetséges bázisra lenne szükség. Az amerikai szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság hajóelhárító rakétákkal felszerelt egységekkel járulna hozzá a rendszerhez.

A CSIS külön kiemeli az ellátási lánc problémáját, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy egy nyugat-csendes-óceáni konfliktusban minden irányított lőszert Észak-Amerikából kelljen szállítania. Ezért a csendes-óceáni szövetségesekkel való közös fegyvergyártást sürgeti.

A tanulmány egyúttal azoknak az elemzőknek is válaszol, akik szerint az amerikai repülőgép-hordozók a rakéták és drónok korában tehertétellé váltak. A CSIS álláspontja szerint az amerikai hordozók nem feltétlenül olyan sebezhetők, mint azt sokan feltételezik, miközben a washingtoni diskurzus hajlamos megfeledkezni arról, hogy Kína saját nagy fedélzetű hadihajói legalább annyira célpontok, mint a Peking által fenyegetett amerikai egységek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.