Húsz éve áll Székelyudvarhely központjában egy mellszobor, amelynek talapzatán nem Wass Albert neve, hanem a Vándor székely hazatalál felirat olvasható. A városvezetés szerint az alkotás a világban szétszóródott székelységet jelképezi, mások viszont régóta azt állítják, hogy valójában Wass Albert arcvonásait viseli a szobor. A vita most már új szintre lépett, mivel az Arad Megyei Törvényszék első fokon elrendelte a szobor eltávolítását.

A szeptember 15-én meghozott döntés szerint a székelyudvarhelyi önkormányzatnak a jogerős ítélet után harminc napon belül meg kell hoznia a szobor eltávolításához szükséges határozatot, és meg kell tennie az ehhez szükséges lépéseket. A bíróság az ítéletben pontosan megjelöli, hogy az Emlékezés parkjában álló, Vándor székely hazatalál feliratú alkotásról van szó. A döntés egyelőre nem jogerős, az önkormányzat fellebbezni fog, írja a Hargita Népe.

A pert az aradi Antiszemitizmus és Legionárius Mozgalom Elleni Egyesület (APCAL) indította, amely szerint az alkotás valójában Wass Albertet ábrázolja. A szervezet már tavasszal felszólította a várost az eltávolítására, majd miután az önkormányzat nem tett eleget a kérésnek, bírósághoz fordult.

Csakhogy a városvezetés továbbra is azt állítja, hogy az Emlékezés parkban nincs Wass Albert-szobor.

Szakács-Paál István polgármester a Hargita Népének azt mondta, felvették a kapcsolatot a park létrehozóival, és írásos dokumentumuk is van arról, hogy ifj. Blaskó János alkotása nem az írót, hanem egy allegorikus alakot, a vándor székelyt ábrázolja. A szobrot a székelyek vándorlására és a világban szétszóródott székelységre utaló szimbólumnak szánták.

A polgármester szerint egyelőre ők is várják az ítélet hivatalos kézbesítését, hogy kiderüljön, a bíróság pontosan mi alapján azonosította Wass Alberttel az alakot. Szakács-Paál szerint abból, hogy egy szobor hasonlít valakire, még nem következik, hogy őt ábrázolja, ezért azt tartaná megfelelő megoldásnak, ha szakértők is megvizsgálnák az alkotást.

A magyar vonatkozású köztéri alkotásokat gyűjtő Köztérkép adatbázisa is megjegyzi, hogy a szobor Wass Albert vonásait hordozza. Ennél is érdekesebb, hogy az alkotás Solymáron felállított másolatának talapzatán már Wass Albert neve szerepel. Az erdélyi magyar sajtó korabeli beszámolói szerint a székelyudvarhelyi alkotás ellen már a felállítása utáni években tiltakozott az Elie Wiesel Intézet és a Sarmisegetuza Kulturális Alapítvány is, szintén arra hivatkozva, hogy az írót ábrázolja.

Az udvarhelyi per mögött egy 2025 végén elfogadott – a kezdeményezőjére, Silviu Vexler parlamenti képviselőre utalva Vexler-törvényként emlegetett – jogszabály áll. A módosítás a már létező romániai szélsőségesség elleni szabályozást egészítette ki és pontosította, többek között a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő eszmék terjesztésére, illetve a népirtással kapcsolatos, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszára vonatkozó rendelkezéseket.

Wass Albert azért került az aradi egyesület célkeresztjébe, mert a kolozsvári Népbíróság 1946-ban távollétében halálra ítélte. A bíróság az 1940-es észak-erdélyi magyar bevonulást követően elkövetett gyilkosságokra való felbujtásban találta bűnösnek. Wass tagadta a vádakat, a rendszerváltás után pedig családja és jogi képviselője többször próbálta elérni az ügy újratárgyalását, de nem jártak sikerrel, így a romániai ítélet érvényben maradt.

Wass Albert megítélése régóta vita tárgya, és abban sincs egyetértés, hogy mennyire indokolt náciként vagy antiszemitaként hivatkozni rá. Amikor 2012-ben bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a Magyartanárok Egyesülete tiltakozott a döntés ellen, és azt írta, hogy Wass Albertet, Nyirő Józsefet és Szabó Dezsőt – erdélyiségükön kívül – elsősorban a műveikben megjelenő antiszemitizmus kapcsolja össze. A 2020-as tantervi átalakítással pedig Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című regénye már a középiskolai kötelező olvasmányok közé is bekerült.

Az aradi egyesület nemcsak a Vándor székely-szobor eltávolítását kérte, hanem a szintén az Emlékezés Parkban álló Nyirő József-mellszoborét, valamint az íróról elnevezett utca átnevezését is. Szakács-Paál István korábban azt mondta, megvizsgálják az ügyet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Nyirőt nem ítélték el háborús bűnökért. Azonban a második világháború végi politikai szerepvállalása jól dokumentált: az 1944-es nyilas hatalomátvétel után is parlamenti képviselő maradt, tagja lett a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének, Sopronba követte a Szálasi-rendszert, ahol az Eleven Újság című nyilas propagandakiadványt szerkesztette, majd Németországba emigrált.

Nyirő személye korábban is okozott politikai konfliktust Székelyudvarhelyen: 2012-ben ott akarták újratemetni, de a román hatóságok ellenállása miatt a ceremónia végül elmaradt. Akkor az a hír terjedt el, hogy Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár egy táskában csempészte Romániába Nyirő hamvait, Szőcs azonban később azt állította, hogy a táskában valójában az Uz Bence egy példánya volt, és csak azt a látszatot keltette, hogy nála vannak a hamvak.