„Orbán és Trump az antifasiszta szervezetet terrorszervezetté nyilvánították, hogy minket, vádlottakat emberi mivoltunktól megfosszanak” – mondta pénteken a német Maja T. a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalótermében, az antifa-ügy másodfokú eljárásának első tárgyalásán. Szerinte az ügyészség felfoghatatlanul fanatikus gyűlöletet akar felismerni benne, a magyar hatóságok pedig azért tették magánzárkába, hogy testileg és lelkileg is kivéreztessék. Maja T. külön üzent a magyar választóknak is:

„Megdöntöttétek Orbánt, és így a bizalom csíráját vetettétek el bennem is.”

Nagyjából egy tucat rendőr, ennél valamivel több külföldi antifasiszta és transzparensek voltak a Fekete Sas utcában pénteken, amikor elkezdődött az antifa-ügy másodfokú eljárása a Fővárosi Ítélőtáblán. A bíróság tárgyalótermébe behallatszott, ahogy Maja T. támogatói azt kiabálják angolul, hogy „Szabadságot Majának!” Nem ez volt az első alkalom, hogy ilyen történt, az ügy korábbi tárgyalásait többször is kisebb demonstrációk kísérték.

A Fővárosi Törvényszék még februárban hirdetett elsőfokú, vagyis nem jogerős ítéletet Maja T. és társai ügyében. Akkor nyolc év fegyházbüntetést kapott a 2023 februárjában elkövetett antifa támadásokért. Maja T.-t és társait azzal vádolták, hogy 2023 februárjában csoportosan megtámadtak és megvertek több olyan embert, akikről leginkább a ruházatuk alapján azt gondolták, szélsőjobboldaliak, és a Kitörés Emléktúrára vagy a „becsület napjára” mennek.

Idén februárban a vádlottak közül egyedül Maja T. volt a tárgyalóteremben, de két másik, külföldön tartózkodó vádlottat is bűnösnek talált a bíróság. Az olasz Gabriele M. hét év börtönbüntetést, Anna Christina M. két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A februárban kimondott ítéletek ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezést nyújtott be, ezért indult el az ügyben a másodfokú eljárás.

Mindent vitatnak az ügyvédek

Maja T.-t pénteken vezetőszáron kísérték be a kommandósok a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalótermébe, ahol több padsort is megtöltöttek a német nembináris állampolgár támogatói. A pénteki tárgyaláson először az ügyész mondott perbeszédet. Elmondta: az ügyészség korlátozott fellebbezést jelentett be az elsőfokú ítélet ellen, csak a büntetések ellen fellebbeztek, mert azokat nem találták elég súlyosnak. Az ügyész szerint a védelmi fellebbezések arról szólnak, hogy az eljárás csaknem mindent vitatnak, az eljárások jogalapját, a büntetést is.

Az ügyészség Maja T.-t bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolta. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést kért a vádlottra.

Az ügyész után az ügy három vádlottjának védői mondtak perbeszédeket. Anna Christina M. védője leginkább azt kifogásolta, hogy védence több fontos iratot sem kapott meg időben az anyanyelvén. Ide tartoztak a nyomozati iratok is, ezért az ügyvéd szerint a védencét „a nyomozás során teljeskörűen és teljes egészében megfosztották a védekezéshez való jogától”. Perbeszédében az ügyvéd azt is mondta, Anna Christina M.-nek a szervezetben soha semmilyen szerepe nem volt. Ezért is indítványozta, hogy védencét mentse fel a bíróság.

Maja T. ügyvédje is felmentést kért a védencének, kifogásolta a bizonyítási eljárásban bemutatott felvételek korábbi értékelését is. Szerinte a felvételekből az látszik, hogy az ügyfele nem vett tevékenyen részt a támadásokban, csak megfigyelő szerepben volt. Az ügyvéd álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróságot a vádirati tényállás megállapítása vezethette, ez látszik abból is, hogyan értékelte a bíróság a bizonyítékokat. Gabriele M. védője is felmentést kért a védencére, ő is több ponton hibásnak értékelte, kifogásolta az elsőfokú eljárást.

Az ügy következő tárgyalása szeptember 30-án lesz, ekkor már valószínűleg meg is hozhatja a másodfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.

„Mindannyian tudjuk, milyen ítéletet akar Magyarország miniszterelnöke” – mondta Maja T. az utolsó szó jogán még februárban, amikor még nem Magyar Péternek, hanem Orbán Viktornak hívták Magyarország miniszterelnökét. Hosszan beszélt akkor arról, Magyarországon mennyire elnyomják az ellenvéleményeket, szerinte a hatalom célja az elrettentés, ezért akarják őt is száműzni a társadalomból.

Az ügy elsőrendű vádlottja, az olasz tanárnő, Ilaria Salis volt. Őt viszont 2024-ben olasz zöldbaloldali jelöltként európai parlamenti képviselőnek választották, úgyhogy a magyar hatóságok szabadon engedték, és felfüggesztették az ellene folyó bírósági ügyet. A magyar hatóságok többször is kérték az Európai Parlamentet (EP), hogy függesszék fel Salis mentelmi jogát, de ezt eddig mindig elutasították. Az EP jogi szakbizottsága 2025 szeptemberében sem javasolta, hogy felfüggesszék Salis mentelmi jogát.