KülföldSzerző: magyarnemzet 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Diplomáciai bravúr lenne hazajuttatni a tengerből kimentett hajósokat.
A bajba jutott tengerészekre az észak-koreai hatóságok hívták fel a figyelmet, a japán parti őrség pedig végrehajtotta a mentést. A nagyon ritkás beszámolók szerint négy embert kerestek, ebből hármat találtak meg, egy továbbra is a tengeren hánykolódik, míg a három tengerészből egy nem mutatott életjeleket a kimentést követően. A tengerészek egy elsüllyedt észak-koreai hajó legénysége voltak, akiknek bárkája egy nagyobb észak-koreai hajót kísért. A szerencsétlenséget követően a hazai szolgálat vészjelzést adott le a térségben tartózkodóknak, így a dél-koreai, a japán és az orosz hatóságoknak. Végül a japánok értek oda először és jártak sikerrel, erről a dél-koreaiak számoltak be. Maguk a japánok csendben maradtak az esetről, bár elismerték, hogy megtörtént a mentőakció.
Japán és Észak-Korea között nincs diplomáciai kapcsolat, se légijárat, se kompjárat, így nagy kérdés, miként tudnak a tengerészek hazajutni. Egyik állam se szeretné nagy dobra verni, hogy kapcsolatba került a másikkal, Phenjan számára is kellemetlen, hogy épp egyik ellensége segítségét kérte, Tokió pedig nem az ellenség embereinek kimentésével akarna büszkélkedni. Az Észak-Korea által végrehajtott emberrablások ügye soha nem került nyugvópontra.
1977 és 1983 között hivatalosan 17 japán állampolgárt raboltak el észak-koreai ügynökök a szigetországból, hogy később japán nyelvre tanítsák diverzáns akciókra kiképzett embereiket, az ő ügyük viszonylagos rendezésére 2004-ig kellett várni, mikor az elrabolt emberek összesen öt gyermekének megengedték, hogy Japánba utazhassanak és letelepedhessenek.
A gyanú szerint közel 900 eset sokkal valószínűbb, de a bizonyítási eljárás nehézkes.
A japán hatóságoknak meg kell győződniük arról, kik is a tengerészek, akiket kimentettek a vízből, ehhez viszont nélkülözhetetlen Észak-Korea segítsége. Arról is tudniuk kell, hogy a tengerészek haza akarnak-e térni. Ha a tengerészek menedékjogot kérnének, az tovább bonyolítaná az ügyet. Az elmúlt években többször kerültek át észak-koreai hajósok Dél-Koreába, közülük egyet küldtek vissza északra, a többiek délen maradtak. Mivel a két Korea hadban áll egymással, a tengerészeket potenciális kémekként kezelik, tartásuk nagyon nehézkes, drága és társadalomba való beilleszkedésük se zökkenőmentes akkor sem, ha kiderül, valóban menekültek Észak-Koreából.
2025-ben hat észak-koreai halász ragadt hosszabb időre Dél-Koreában, akik haza akartak térni, de ehhez az ENSZ segítségét kellett igénybe venni a diplomáciai nehézségek miatt. A jelenlegi helyzetben szóba jöhet a „pekingi megoldás”, vagyis Kína segítsége, ahol mindkét államnak van nagykövetsége, oda elszállíthatják a hajósokat, s az észak-koreaiak átveszik őket. Nem lehetetlen megtalálni azt a teherhajót, amelyet az elsüllyedt bárka kísért, s feltenni rá a tengerészeket, bár komoly kihívás volna a japánok részéről. Harmadik megoldásként felmerülhet egy esély, hogy épp Japánban rendezik az Ázsia Játékokat, ahol Észak-Korea delegációja is versenyez. Az ottani sportolók kapcsolatot jelenthetnek a diplomáciai kirakósjátékban.
Hibás himnusz. Az Ázsiai Játékokon furcsa incidens zajlott le, ugyanis péntek délután a Dél-Korea-Banglades gyeplabdamérkőzés előtt a szervezők az észak-koreai himnuszt játszották le a dél-koreai csapatnak. A koreaiak láthatóan nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, végül a szervezők a bangladesi himnuszt követően lejátszották a megfelelő nemzeti indulót, addigra azonban a játékvezető már elkezdte a meccset, így a zene úgy szólt, hogy a játékosok közben kezet fogtak egymással. Dél-Korea az incidens ellenére 5-0-ra győzött a találkozón.
Borítókép: A japán parti őrség egyik hajója (Fotó: TED ALJIBE)
Napi