A lap cikke szerint, melyre a HVG cikke hivatkozik, ez az adat azt mutatja meg, hogy a háztartások nettó jövedelmi helyzete hogyan alakul, figyelembe véve nemcsak a háztartások méretét, hanem az összetételét is. Az Eurostat az adatokat vásárlóerő-egységben (PPS) tette közzé, amely lehetővé teszi az árszínvonal-különbségek kiszűrését.

A vásárlóerő-paritás, vagyis a PPS alkalmas arra, hogy kiszűrje az egyes országokban az árszínvonal-különbségeket, vagyis egy PPS-egység minden országban ugyanannyi megvásárolt árut és szolgáltatást (például kenyeret, tejet, mobiltelefon tarifát, hajvágást, vagy akár tömegközlekedési jegyet) ér, ezzel mutat reális képet az egyes tagállamokban élők jövedelmi helyzetéről.

A rendelkezésre álló adatok szerint az Eurostat az EU-ban az azonos középérték mellett 22 638 PPS/fő-t számolt. Ehhez képest Magyarországon ez mindössze 11 958 PPS/fő volt, amely az uniós átlag alig 52,8%-át éri el.

A közölt adatok alapján régiós viszonylatban Románia valamivel jobban áll Magyarországnál, medián értéke 12 861 PPS/fő. Ezt követi Görögország 13 612 PPS/fő, Bulgária 14 843 PPS/fő, Szlovákia 15 333 PPS/fő, és Csehország 17 190 PPS/fő. A térség leggazdagabb országának számító Lengyelországban ez az érték már jelentősen magasabb, 19 925 PPS/fő.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az EU gazdaságilag legfejlettebb országaiban jóval magasabbak ezek az értékek: Németországban például 26 594 PPS/fő, Ausztriában 32 385 PPS/fő, míg Luxemburgban, amely az élen zárta a listát, elképesztő 37 673 PPS/főt mértek. Ez lényegében annyit jelent, hogy a megkeresett jövedelmükből ennyivel több árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni.