qubit Techtud

Az egyensúlyát vesztő globális vízkörforgás és a pazarló vízgazdálkodás rohamtempóban szárítja ki a kontinenseket

Szerző: Vajna Tamás 2 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás


Az egyensúlyát vesztő globális vízkörforgás és a pazarló vízgazdálkodás rohamtempóban szárítja ki a kontinenseket

A Meteorológiai Világszervezet szeptember 17-én publikálta a globális vízkészletek 2025-ös állapotáról szóló jelentését.


A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szeptember 17-én publikálta a globális vízkészletek állapotáról szóló State of Global Water Resources 2025 című jelentését.

A 118 oldalas dokumentum Phys.org portálon megjelent összefoglalója szerint tavaly a világ vízgyűjtő területein 36 százalékkal csökkent a folyók vízhozama az 1991 és 2020 közötti időszak átlagához képest, az édesvíz hiánya a jelentésben számba vett megfigyelőállomások 65 százaléka által detektált jelentős talajvízszint-csökkenésben is megmutatkozik, miközben a Föld gleccsereinek jégtömege 400 gigatonnával csökkent.

Mindennek az antropogén felmelegedés mellett az édesvíz-készletekkel folytatott rablógazdálkodás a kiváltó oka – állítja a jelentés, amely szerint az éghajlatváltozás és a pazarló talajvíz-felhasználás együttes hatása gyorsuló ütemben szárítja a kontinenseket. Bár a víz nem vész el, a hidrológiai ciklusok kibillenésével megváltozik az eloszlása globális és lokális léptékben egyaránt.

A jelentés szerint az elmúlt öt évben Ázsia és Afrika együttesen tette ki a vízzel kapcsolatos, feljegyzett szélsőséges események (árvizek, extrém szárazságok) legalább felét, valamint az ezekhez dokumentáltan köthető halálesetek több mint 80 százalékát.

A jelentés tudományos eredmények és bizonyított tények alapján értékeli a teljes globális vízkörforgás állapotát – beleértve a folyók vízhozamát, a talajvizet, az evapotranszspirációt, a szárazföldi vízkészleteket, a hó- és jégtömegeket, valamint az ezeket befolyásoló természeti eseményeket, emberi tevékenységeket.

„A körforgás egyes elemei gyorsak – ilyen például a csapadék, a folyók vízhozama vagy a talajnedvesség –, mivel ezek napok vagy hetek alatt reagálnak az időjárás változásaira. Mások – mint a talajvíz, a gleccserek és az évszakos hótakaró – lassú folyamatok révén változnak: felhalmozódásuk vagy fogyatkozásuk évszakokon, évtizedeken vagy még hosszabb időszakokon át zajlik. Ezek a lassú tartalékok hagyományosan a bolygó »megtakarítási számlájaként« szolgáltak: olyan pufferként, amely ellensúlyozza a kedvezőtlen éveket, így egyetlen aszályos év vagy szárazabb évszak sem okozott közvetlenül vízkrízist” – idézi a hivatalos sajtóközlemény Celeste Saulót, a WMO főtitkárát.

Az alábbi videó a jelentés rövid mozgóképes összefoglalója:

ad

További tartalom Önnek