Dórával tizenhárom éve találkoztam először, és mindmáig utoljára, méghozzá Chicagóban, egy könyv megírása okán végzett kutatómunka pihenőnapján. A szép szőke hölgy – akit onnan ismertem, hogy az édesapja évtizedek óta ultipartnerem – akkor éppen a Lewis University hallgatója volt, üzleti ismereteket tanult, és az egyetem teniszcsapatának üdvöskéjeként az NCAA-ben, az Egyesült Államok Egyetemi Sportszövetségének bajnokságában remekelt. 

Akkoriban még teniszkarrierje folytatásán morfondírozott, miközben ebédeltünk a Lewis menzáján. Azóta sok víz lefolyt a Mississippin – bár az nincs olyan nagyon közel Chicagóhoz –, Dóra hét évi amerikai tanulás és munka után hazatért Magyarországra, és négy évvel ezelőtt meghatározó élménye volt. 

Négy évvel ezelőtt szóltak, hogy nincs elég női játékos a magyar padelválogatottban egy csapatversenyhez, ugyan ugorjak már be

– idézte fel Dóra a 2021 novemberében történteket a pénteki sajtótájékoztatón a Top Padel klubban.

Mivel előtte Spanyolországban már úgy-ahogy ismerkedni kezdtem a sportággal, és hát azért a teniszező előéletem sem jelentett hátrányt, igent mondtam.

Erre mondta azt a Casablancában Rick Blaine (Humphrey Bogart) Louis Renault kapitánynak, hogy „This is the beginning of a beautiful friendship”. És valóban, attól kezdve Dóri életében a padel a tenisz helyére lépett. Egyre több edzést vállalt. 29 éves volt ekkor, és úgy döntött, kimegy egy hosszabb edzőtáborba Spanyolországba, Castelldefelsbe, hogy kiderüljön, lehet-e belőle profi. Gyorsan fejlődött, de technikailag le volt maradva. 

Nagyon más a padel technikája, mint a teniszé

– avatott be ebbe a nálunk mostanában rohamosan fejlődő sportágnak rejtelmeibe.

Ugyan teniszlabdával játsszák, de lényegesen kisebb a nyomása a padellabdának, ennélfogva puhább, mivel az ütő sem húros, hanem kemény anyagból késült, és jóval rövidebb a nyele, mint a teniszütőnek. A pálya pedig rövidebb és szélesebb, de a leglényegesebb különbség, hogy nincs egyéni padel, csak páros, mivel egyetlen ember nem tudná egyedül bejátszani a térfelét. És a pályát szegélyező üvegfalat is be lehet vonni a játékba!

Ennyi szabályismeret és bevezető után térjünk rá a sajtótájékoztatóra, amelynek a jobbára a katalóniai Mataróban élő és edző Andrejszki Dóra mellett Imre László szövetségi kapitány, Félix András, a szövetség alelnöke, egyszersmind a  II. Flip Silver Budapest Opennek otthont adó Top Padel Club tulajdonosa, továbbá Weidinger Gergő, az egyik legjobb – bár most sérült – magyar padeljátékos volt a résztvevője.

És még valaki, a legnagyobb név, akire kevesen számítanak az olvasók közül: Juhász Roland, a 207-szeres válogatott futballsztár, aki annak idején 207-szer öltötte magára a belga topcsapat, az Anderlecht mezét, az MTK-é és a Videotoné mellett. 

Miután befejeztem az aktív futballt, azon gondolkodtam, milyen sportot válasszak hobbiként, és akkor ismerkedtem meg a padellel. Egyből beleszerettem, sőt idővel rábeszéltem Németh Krisztiánt, a legjobb barátomat, aki ma már szintén megszállott padeles. És most már ideje is van rá, hiszen nemrégiben visszavonult. Eszembe is jutott, ha elindulnánk egy amatőr versenyen, milyen jól hangzana egy Németh–Juhász kettős neve...

Juhász Roland valamilyen szinten a gyerekcipőből éppen kinövőfélben lévő sportág arca, legalábbis a legismertebb név a sportágat műkedvelő szinten űzők között. Persze a II. Flip Silver Budapest Open jelentős profi torna, amelyen a világranglista első harminc versenyzője közé tartozó padelezők is indulnak, menő argentinok, spanyolok is.

Andrejszki Dóra pedig életében először lép pályára új partnere, a francia Steffi Merah társaként, ráadásul a jobb oldalon, ahol eddig még sohasem szerepelt.

A válogatott a közelgő madridi világbajnoki selejtezőre készül.

A torna vasárnapig tart, a főtáblán 17 magyar (nyolc férfi, kilenc nő) játékossal.

(Borítókép: Juhász Roland a Top Padel Clubban a II. Flip Silver Budapest Open sajtótájékoztatóján. Fotó: Papajcsik Péter / Index)