„Korábban senki sem készített még ilyen átfogó, globális összeállítást. Ez tulajdonképpen olyan, mint a földtörténeti múltba repítő időgép. Eredményeink szerint Gondwana a korabeli Föld szárazföldi területeinek 64 százaléka helyett közel 80 százalékát egyetlen szuperkontinensben egyesítette” – idézi az ausztrál Connect Sci tudományos portál William Collinst, az ausztráliai Curtin Egyetem paleogeológusát, akinek a Kínai Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének kutatóival közös kutatása jelentősen átírja a földtörténeti szakirodalom vonatkozó fejezeteit.

A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban részletezett kutatásban 25 346 darab magmás kőzetminta szamárium-neodímium (Sm-Nd) izotópos adatait vizsgálták. A minták pontos lelőhelyét is tartalmazó adatbázis alapján a kínai fejlesztésű GeoChatGPT nevű mesterséges intelligencia (AI) alkalmazás segítségével a kutatók a korábbiaknál átfogóbb és részletesebb képet kaptak a félmilliárd évvel ezelőtti Föld geológiai viszonyairól.

„Az Sm-Nd adatbázis kétféle koradattal szolgált. A fiatalabb kor azt az időpontot jelöli, amikor a gránit a földkéreg felsőbb rétegeibe kerülve kikristályosodott az olvadt magmából. A korábbi érték pedig annak a mélyebb kéregzónának a korát adta meg, amelyből az olvadt gránitanyag származott. A Föld 550–500 millió évvel ezelőtti állapotát bemutató geológiai rekonstrukciókkal azt is bizonyítani tudjuk, hogy mely kőzetek keletkeztek a Gondwana peremén, például a mai Himalája területén.”

Bár a geológusok évtizedek óta tudnak Gondwana létezéséről, mérete – és ebből adódóan az a kérdés, hogy valódi szuperkontinensnek vagy csupán egy hatalmas szárazföldi tömbnek tekinthető-e – mindeddig viták tárgya volt. Collins szerint az eredményeik alapján Gondwana már megfelel a szárazföldek legalább 75 százalékát kitevő szuperkontinens geológiai meghatározásának.

A szerzők szerint a Gondwana szuperkontinensé alakulásával járó mélyreható változások teremtették meg a feltételeit annak, hogy az élet a Földön a ma ismert formájában fejlődhessen ki.

Ismert, hogy földtörténeti kambrium hozta el a ma ismert főbb életformák, így a gerincesek vagy az ízeltlábúak gyors kialakulását. A kutatók szerint „Gondwana szuperkontinensként való létrejötte közvetlen hatással volt a kambriumi robbanásra”. Méghozzá a mai Csendes-óceánt átszelő tűzgyűrűhöz hasonló, a korabeli szuperkontinenst keretező, óvatos becslések szerint is legalább 32 ezer kilométer hosszan elnyúló vulkanikus láncolattal, amely lehetővé a fagyos bolygó felmelegedését. A Hógolyó-Földet megolvasztó folyamat során felszabaduló szén-dioxid olyan mélyreható biokémiai változásokat idézett elő, amelyek a szerzők szerint meghatározták a kambriumi robbanáshoz vezető földtörténeti átmenetet. „Feltételezésünk szerint ez az új, a földgömböt körbeölelő vulkáni lánc indította el azt a hatalmas biológiai változást, amely Gondwana kialakulását követően ment végbe”, összegzik eredményeiket a kutatók, akik szerint eredményeik a szuperkontinens-ciklusok dinamikájára is rávilágítanak.

Annyi bizonyos, hogy mintegy 335 millió évvel ezelőtt Gondwana és a többi kontinentális szárazföldi tömb – köztük Euramerika és Szibéria – összeütközött, létrehozva a Pangea nevű egységes szuperkontinenst. A Pangea széttöredezésekor a déli kontinensek még millió évekig együtt maradtak egy olyan szárazföldi tömb részeként, amelyet, hogy bonyolultabb legyen, Gondwana, vagy Gondwanaland néven emleget a szakirodalom.