BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Egy új törvényjavaslat alapján jelentős jövedékiadó-emelés várhat a dohánytermékekre, ami a korábbi, év eleji 40 forintos drágulás után most dobozonként átlagosan 300 forintos áremelkedést hozhat. Ez egy napi egy dobozzal szívó dohányosnak akár a havi 90 ezer forintos összkiadást is jelenthet, miközben a vágott dohány és a töltőfolyadékok adója is emelkedik. A kérdés csupán az, hogy egy lépésben emelkednek-e az árak, hiszen mind az egy mind a többlépcsős drágulásra volt már példa.
A nemrégiben megismert törvényjavaslat szerint emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. a legutóbbi automatikus árváltozás alkalmával, év elején dobozonként átlagosan mintegy 40 forinttal ugrott meg a fizetendő összeg. Ám itt most jóval többől van szó és az is kérdés, hogy egy vagy két lépésben kerülne-e rá sor. A mostani tervezett emelés ugyanis tíz százalék, és nem negyven hanem átlagosan háromszáz forint emelést jelentene.
Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a dohánytermékekre nem egységes jövedékiadó-kulcs vonatkozik. A leggyakrabban vásárolt cigaretták adómértékét ezer darabra vetítve állapítják meg mérethossz szerint.
A leggyakrabban vásárolt cigaretták esetében háromféle méretkategóriát különböztetünk meg, a 8cm-nél rövidebb, a 8-11 cm és a 11 cm-esnél hosszabb. Minden esetben a kiskereskedelmi ár 24 százaléka jö hozzá.
A cigaretta jövedéki adója az előterjesztés szerint 36 720 forint/ezer darab (+9 százalék) és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 59 800 forint/ezer darab (+26,9 százalék) lenne – ez a legrövidebb szálakra vonatkozik.
Havi költségekre vetítve, feltételezve azt hogy valaki napi egy dobozzal szív el, 2750 forintos termék esetén - ez nem a legolcsóbbak közül való, de minősíéginek számító márka egyik termékének ára - jelenleg 82500 forintot jelent, de egy 2200 forintos, "olcsóbb" termék esetén is havi hatvanhatezer forint a költség. Előbbi esetben ez majdnem kilencvenezer forintra emelkedne, utóbbi esetben is 72 ezer lesz a jelenlegi hatvanhatezerből.
A finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra a jelenlegi 29 270 forint/kilogrammos adó 32 200 forintra emelkedne, plusz az eladási ár eladási ár 5 százaléka. Ez utóbbi újdonság. A töltőfolyadékra 41 forint/milliliter lenne az adó a jelenlegi 36 forint helyett.
Magyarországon az uniós jövedékiadó-minimumok elérése és a hazai költségvetési korrekciók során egyösszegű és többlépcsős emelésre is volt példa. Az Európai Unió jövedékiadó-irányelveihez való igazodás során (pl. 2020–2021-ben) a kormány kifejezetten ütemezetten, 2-3 külön lépésben léptette életbe az adóemeléseket, hogy a piac és a fogyasztók fokozatosan alkalmazkodhassanak. A rendkívüli jogalkotás vagy gyors költségvetési igazítások során az adómértékek egyetlen kitűzött dátummal (pl. november 1-jével) lépnek életbe. Lapunk megkereste a két legnagyobb, Magyarországon jelen lévő dohánygyártót, miként léptetik életbe és forintosítva mint jelent az árváltozás, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A drágítás mellett sokan érvelnek, mondván az egészség védelmét szolgálja. A magasabb ár ugyanis elrettentő erővel bírhat, különösen a fiatalok körében, így hosszú távon csökkenhet a dohányosok száma. Emellett több pénz jut(hat) a gyógyításra.
Adódik a kérdés, változik-e idén a trafikok, pontosabban nemzeti dohányboltok jelenlegi koncessziós rendszere és ez jelent-e árváltozást, vagy újra több helyen lesznek kaphatók a dohánytermékek. Regps Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk kérdésére azt válaszolta, a fogyasztókat kevéssé fogja érinteni, ha az egyetlen nagykereskedő helyett a trafikokat több cég szolgálja ki. Az viszont látható, hogy a kormányzat a korábbinál magasabb koncessziós díjat kíván beszedni – van is miből –, a nagykereskedő cég vagy cégek kárára. Ez az állam szempontjából mindenképp előnyös lenne. Bár legtöbb díjat elvben egy monopóliumtól tudná beszedni, a gyakorlatban azonban az elmúlt években mégsem ez látszott, így ebből a szempontból nem feltétlenül az lesz a meghatározó, hogy egy vagy néhány cég van a piacon.
Érdemi gazdasági hatása akkor lehetne, ha a trafikrendszer megszűnne és bárhol lehetne dohányterméket kapni – erről egyelőre nincs szó. Jelenleg Magyarországon valamivel kevesebb, mint ötezer dohánybolt működik és számuk az elmúlt időszakban csökkent. Ez nagyságrendileg tízezer munkavállalót jelenthet – pontos szám nem ismert – tette hozzá Regős Gábor.
Napi