GazdaságSzerző: portfolio 2 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
A világ legnagyobb AI-fejlesztő cégei tömegével vásárolnak fel fizikai könyveket, antikvár ritkaságokat, könyvtári selejteket és egzotikus nyelven írt kiadványokat, hogy azokat feldarabolva, beszkennelve és digitalizálva használják fel nagy nyelvi modelljeik betanításához. Az AI-iparág egyre súlyosabb adatválsága miatt a „destruktív szkennelésnek” nevezett jelenség révén tömegével semmisülnek meg a könyvek. Az elmúlt hónapok hírei alapján az Amazon és az Anthropic jár „élen” ebben gyakorlatban, egyszerre vetve fel szerzői jogi, etikai és kulturális örökségvédelmi kérdéseket. A mesterséges intelligencia hatásaival a Portfolio jövő szerdai Future of Finance 2026 konferenciáján is élénken foglalkozunk, érdemes jegyet vásárolni a rendezvényre.
Az antikváriusok és használtkönyv-kereskedők egy ideje már felfigyeltek arra a jelenségre, hogy rejtélyes vevők hatalmas, látszólag véletlenszerűen összeválogatott könyvcsomagokat kezdtek el felvásárolni tőlük. A könyvkereskedők már ekkor is gyanították, hogy AI-fejlesztő cégek állhatnak a háttérben, mivel a vevők a könyvtárakkal és egyetemekkel ellentétben semmilyen árérzékenységet nem mutattak. A jelenséggel Dragomán György író is több Facebook-posztjában foglalkozott.
A mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik legnagyobb, eddig kevésbé látható problémája mára látványos és sokak szerint riasztó formát öltött: a technológiai óriásoknak egyre nagyobb szükségük van olyan, ember által írt, jó minőségű szövegekre, amelyeket még nem szennyeztek be a generatív AI által előállított tartalmak. Ennek következtében a fizikai könyvek – köztük antikvár, ritka, könyvtári és idegen nyelvű kiadványok – hirtelen stratégiai nyersanyaggá váltak.
A Claude nagy nyelvi modellt fejlesztő Anthropic sok tízmillió dollárt költött már arra, hogy emberi szerzőktől származó szövegekhez jusson hozzá. A még januárban a Washington Post által feltárt, „Panama” kódnevű projekt keretében
Napi