A lassan egy évtizedre visszanyúló, szövevényes ügy alapját olyan gyanús, jó erkölcsbe ütköző megállapodások adják, amelyek súlyos anyagi kárt okoztak a cégcsoportnak. Amikor a társaság későbbi menedzsmentje felismerte a visszaéléseket, azonnal beavatkozott: leállította a kifizetéseket, felmondta az érintett szerződéseket, és megtette a szükséges lépéseket, amelyek nyomán elindulhattak a jelenleg is zajló büntető- és polgári peres eljárások.

A MÁV-csoport minden lehetséges jogi eszközt megragad a 10 milliárd forintot meghaladó veszteség megtéríttetésére.

A vállalat maradéktalanul együttműködik a nyomozó hatóságokkal és az ügyészséggel, a folyamatban lévő eljárás érdekeire tekintettel azonban további részleteket nem kíván közölni az ügyről.

Az ügy háttere

A „Volán-ügy” összefoglaló név valójában több, egymással összefüggő büntetőeljárást takar. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint 2015 és 2018 között az állami Volán-társaságok 608 használt autóbuszt szereztek be jelentősen túlárazva, nem a társaságok gazdasági érdekei, hanem egyéni érdekek alapján. A beszerzések következtében hozzávetőleg tízmilliárd forintos vagyoni hátrány érhette az állami vállalatokat. A nyomozás egy kecskeméti ingatlan megvásárlására is kiterjed, amely a hatóság szerint további legalább 550 millió forintos kárt okozhatott. Az NNI ebben az eljárásban hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúját vizsgálja, és eddig nyolc korábbi vállalatvezetőt, illetve üzleti szereplőt hallgatott ki gyanúsítottként.

A nyomozók feltételezése szerint a buszbeszerzésekből és az ingatlanügyletből származó pénzek egy része köztes vállalkozásokon, valamint színlelt kölcsönszerződéseken keresztül kerülhetett az érintettek érdekeltségébe tartozó cégekhez. Ettől elkülönülten a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást folytat a Volánbusz személyszállítási szolgáltatásaihoz és autóbusz-beszerzéseihez kapcsolódó, milliárdos nagyságrendű vesztegetés gyanúja miatt. A főügyészség szeptember közepén több helyszínen tartott kutatást és lefoglalásokat, az ügyben eddig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként.

A korrupciós eljárásban Jellinek Dániel és Szivek Norbert egy hónapra történő letartóztatását első fokon elrendelték, a döntés azonban a fellebbezések miatt nem jogerős.

Egy harmadik gyanúsított letartóztatását a bíróság elutasította, ketten pedig szabadlábon védekeznek. Az eljárások nyomozati szakban vannak, ezért a hatósági közlésekben szereplő állítások gyanún alapulnak, az érintettek büntetőjogi felelősségéről jogerős bírósági ítélet nem született.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.