GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Több mint 30 ezer forintba kerül átlagosan egy magánorvosi vizsgálat Magyarországon, ráadásul az árak közel négyszer olyan gyorsan emelkedtek, mint az infláció.
A KSH által közölt éves inflációs adatok szerint (1,3 százalék augusztusban) közel négyszeresével drágultak átlagosan a magánorvosi vizsgálatok díjai tavalyhoz képest. Bár az árak borsosak, a magyarok több mint fele választotta a magánegészségügyet. Egy vizsgálat átlagos ára már 30 724 Ft – derül ki az NN Biztosító 2026-os Magánorvosi Árindexéből.
Magyarországon augusztusban az éves infláció 1,3 százalék volt, amely 2016 novembere óta nem látott alacsony adat. Ugyanakkor a magánegészségügyben a szolgáltatások átlagos ára ennek közel négyszeresével, 5 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe szerint. Míg tavaly átlagosan 29 258 forintot kellett kifizetni egy szakorvosi vagy egy alapdiagnosztikai vizsgálatért, idén augusztusban ez az összeg 30 724 forint volt.
Vagyis egyetlen vizsgálatra a nettó havi mediánkereset 7 százalékát kell kifizetni. A KSH legfrissebb, júniusi adata szerint ez 438 000 forint. Tavaly ugyanez 7,41 százalék volt, azaz egy átlagos magyar család idén valamivel könnyebben tudja kifizetni a magánorvost, mint tavaly, még annak ellenére is, hogy az árak az inflációnál gyorsabban emelkednek.
Az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe szerint legnagyobb mértékben
árai emelkedtek, míg egy vizit a szemészeten (1,9%) vagy egy szívultrahang (2,5%) jóval kevésbé drágult.
Budapest és vidék között némileg zárult a költségolló, de továbbra is látványos az árkülönbség: vidéken 7 000-15 000 forinttal is olcsóbb lehet egy ugyanolyan szakorvosi vizsgálat, mint a fővárosban. Ugyanakkor az átlagos árkülönbség egy év alatt 26%-ról 23%-ra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy a vidéki szolgáltatások dinamikusabban drágultak.
Az NN kutatása szerint a legnépszerűbb szolgáltatások toplistáját továbbra is a fogászat vezeti: a megkérdezettek 48 százaléka járt az elmúlt két évben magánfogászaton. Ezt a nőgyógyászat és szülészet (29%), valamint a laborvizsgálatok és a bőrgyógyászat (22%) követik. Az ötödik helyen pedig az ultrahang- és egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok szerepelnek, amelyeket a válaszadók közel ötöde (18%) vett igénybe.
Sárvári Marcell, az NN PR- és szponzorációs menedzsere lapunknak arról beszélt, hogy a legkeresettebb magánegészségügyi szolgáltatások mind 2025-ben, mind 2026-ban a fogászat, a nőgyógyászat/szülészet és a laborvizsgálatok voltak. 2026-ban harmadik helyre zárkózott fel a bőrgyógyászat a labor mellé.
A legkevésbé keresettek a magánellátásban 2025-ben a sportorvos, proktológia, érsebészet, 2026-ban pedig a sportorvos, proktológia, érsebészet és a sürgősségi ellátás.
A kutatásban részvevők több mint fele (54%) a sokszor borsos árak ellenére mégis inkább a privát ellátást választotta az elmúlt két évben, legtöbbjük (46%) járóbeteg ellátás keretében. Minden tizedik válaszadó egynapos ambuláns sebészetet végeztetett magánszolgáltatónál, a nagyobb műtéthez vagy többnapos kórházi ellátást igénylő beavatkozáshoz a megkérdezettek 2 százaléka vett igénybe magánklinikát.
Az NN a felmérés során a 10 legnagyobb budapesti és 10 jelentős árbevételű vidéki magánegészségügyi szolgáltató árait gyűjtötte össze egy adatbázisba. Csak olyan szolgáltatók kerültek az adatbázisba, amelyek árai az interneten fellelhetők vagy telefonos érdeklődésre megadták az áraikat.
A vizsgált szakorvosi szolgáltatások köre a nőgyógyászat, a labor (kis rutin), a szemészet, a bőrgyógyászat, a belgyógyászat, a kardiológia (ultrahang nélkül), a fül-orr-gége, a gasztroenterológia, az endokrinológia és az urológia volt.
A sztenderd diagnosztikai vizsgálatok körébe a hasi-kismedencei ultrahang, a szívultrahang, a kétirányú mellkasröntgen, valamint egy testtáj kétirányú röntgen tartozott.
Felmerül a kérdés, hogy mekkora szerep juthat a jövőben a magánbiztosítóknak a magánegészségügyben. Sárvári Marcell szerint azonban a magánbiztosítók már most is a piacon vannak, ráadásul a piac évente 15-20%-ot is nő. Ennek egy része inflációs hatás, másik része állománybővülés.
A magánbiztosítók fontos szereplői a magánegészségügynek, többek között azért is, mert a munkáltató által kötött, csoportos dolgozói biztosítás az egyik legkeresettebb juttatás a munkavállalók körében. A munkáltató ráadásul ezt akár kedvezményes adózás mellett veheti igénybe, akár kombinálva az egészség-, élet- és balesetbiztosítási fedezeteket.
A biztosítók ráadásul nemcsak a szolgáltatásokat finanszírozzák, hanem egészségügyi asszisztenciát és betegútszervezést is kínálnak.
Sárvári szerint a trendeket látva elképzelhető, hogy a jövőben még nagyobb hangsúly kerül a munkavállalói jóllét támogatására, ideértve például a szűrőprogramokat, a beépített életmód- és mentális egészségprogramokat, a prevenciós és rehabilitációs, illetve fitness aktivitásokat.
„A magánegészségügy terjedése töretlen annak ellenére is, hogy az árak az inflációt meghaladó mértékben emelkednek. A drágulás üteme ugyanakkor még fontosabbá teszi az anyagi terheket enyhítő megoldásokat, mint például a munkáltatói egészségbiztosítások. Ebben egyre nagyobb szerep hárulhat a vállalatokra, amelyek ezzel a juttatással segíthetnek munkavállalóiknak gondoskodni saját egészségükről. Ez egyben fontos versenyelőnyhöz is juttathatja a cégeket a munkaerőpiacon, valamint a termelékenységben is” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Az NN kutatása szerint a magánorvosi ellátást igénybe vevők 88 százaléka teljes egészében saját forrásból fedezte a költségeket. Közülük 79% készpénzzel vagy kártyával fizetett, ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy emellett 17% egészségpénztári megtakarítást, 5% pedig egészségbiztosítást (szintén) igénybe vett a finanszírozáshoz. A saját forrásból fizetők 61 százaléka anyagilag megterhelőnek érezte a kiadást.
Az NN felmérése reprezentatív a 18-69 éves magyar internetező felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az adatgyűjtés 2026 júniusában és júliusában történt, 1000 fő részvételével online (CAWI).
Napi