Még legalább az év végéig találgathat az ország, hogy mi lesz a Paks II. beruházás sorsa. A Telex igyekezett többet megtudni Kapitány István beruházási és energiaügyi minisztertől, a Világgazdaság ebből emel ki részleteket.

Mint Kapitány István elmondta, a beruházás felülvizsgálata az év végére zárul le. „Akkor fogjuk meghatározni, hogy erre az erőműre szükségünk van-e, vagy sem" – jelentette ki. A kormány felülvizsgálata kitér

• a Paks II beruházás szerződéseire
• a beruházás egész üzleti modelljére
• és arra, hogy az új atomerőműnek milyen szerepe lenne az energiamixben

Paks II eredeti szerződése jó volt 

Az érintett szerződéseket azonban már átnézték a minisztériumban. „Tudjuk, hogy milyen áron született a szerződés, tudjuk, hogy milyen tárgyalások folytak ezzel kapcsolatban például az árak és a feltételek terén" – válaszolt a miniszter. Arra a kérdésre azonban nem felelt, hogy szerinte e tárgyalásokon a magyar fél mennyire képviselte a magyar érdekeket, mondván nem kívánja megelőlegezni a vizsgálat eredményét. Azt a kérdést, hogy a magyar kormány jó, vagy rossz megállapodást kötött-e, azért nevezte nehéznek, mert mások voltak a körülmények a szerződéskötés idejében, és mások most. Mindazonáltal úgy látja, hogy az eredeti megállapodást az ár alapján jónak lehetne nevezni, ha az erőmű megépült volna az eredeti feltételek mellett. De nem épült meg. Most, 2026-ban ráadásul még nagyon messze vagyunk attól, hogy atomerőmű legyen abból, ami most Pakson épül. 

 „Most már az ár sem egészen azon a szinten van, ahol azt eredetileg látták, közben az alternatív megoldások ára is változott" – mondta a miniszter. Igaz, példaként olyan technológiákat hozott, amelyek pont nem alternatívái egy folyamatosan és egyenletesen termelő, úgynevezett zsinóráramot adó nagyerőműnek. Azt emelte ki ugyanis, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen megváltott a nap- és a szélenergia bekerülése költsége.

Elköteleződés viszont van

Azonban leszögezte, hogy nem változott a nukleáris energia iránti elkötelezettségünk. Igaz, ezt nem az atomerőmű-építési szándékkal támasztotta alá, hanem azzal, hogy

• Magyarország tagja az uniós nukleáris közösségnek,
• a Paksi Atomerőmű már megvan,
• illetve, hogy vizsgálják a Paksi Atomerőmű második, ismét 20 évre szóló üzemidőhosszabbítását is.

Azt a feltevést ugyanakkor elutasította, hogy már döntöttek volna a Paks II. projekt leállításáról. Egyelőre opciók vannak. Később opcióként beszélt az említett üzemidő-hosszabbításról is.  

Kitért az a kérdés elől, hogy mennyibe kerülne az országnak, ha kiszállna a Paks II beruházásból, egyelőre ugyanis nem zárultak le az erre vonatkozó elemzések. (Tehát, mint kiderólt, számolják ezt is.)

Átalakul az energiamix

A nyári hőhullám és a Duna alacsony vízszintje kapcsán a miniszter felvetette az atomerőmű hűtésének problémáját, amelyet az előző kormány már 2018-ben látott. Arról, hogy erről mit mondott volna még, homályban maradt, mert a riporter továbblépett egy másik kérdésre. Ugyanerről viszont ma reggel meglehetősen borútátón nyilatkozott Illés Zoltán, az egyik korábbi Fidesz-kormány környezetvédelmi államtitkára az ATV-ben. A klímaelőrejelzések kapcsán 15 éven belül egész nyáron át tartó 42-45 fokos hőmérsékletről és a Duna „kiszáradásáról" beszélt. Szerinte emiatt eleve meg sem lenne szabad építeni Paks II-t, amúgy 25 milliárd euróért. Hiába ugyanis a fenékküszöb vagy az esetleg építendő duzzasztók, ha nincs víz. (Vagyis ezekre a beruházásokra sem lenne szükség.) Víz nélkül nem megoldás a hűtőtorony sem, mert kevés víz ahhoz is kell.

Illés Zoltán szerint, mivel nem épült meg Paks II. adottak a feltételei a szerződés felbontásának. Ráadásul  volt politikus visszaélésekről és vél tudni. Azt mondta, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló területet valakik négyzetmétenként vették meg, mahd százmillióért adták el az államnak.

A vízhiányos időszakokról az energiamix átalakulása kapcsán Kapitány István is beszélt, kiemelve a szélenergia majdani szerepét. Elismerően szólt arról, hogy az előző kormány idején mintegy nyolcezer megawatt fölé nőtt az ország beépített napenergia-kapacitása, de elvesztegetett lehetőségnek nevezte az energiatárolók lassú telepítését. Ez most körülbelül 800 megawatt körül jár, míg Bulgáriáé 13 ezer megawattnál. A hazai terv az, hogy 2030-ig a hazai energiatároló-kapacitások elérjék a 3-4 ezer megawattot. Ez ugyan nem uniós vállalás, de minden ország törekszik az energiatárolása bővítésére.