Ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, előbb át kell alakítanunk az írásmódját, euro-ra - hangzott el a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) 26. pénzügyi csúcstalálkozójának panelbeszélgetésén. Az eseményen több neves előadó is arra kereste a választ, hogy melyek Magyarország geopolitikai és gazdasági kilátásai. Az eseményt Istenesné Solti Andrea, a HBLF elnöke vezette fel, az első panelbeszélgetésen pedig jelenlegi és korábbi nagykövetek beszélgettek, elsősorban Európa és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatáról, illetve a két tömb közötti versenyről.

Az esemény egyik legnagyobb érdeklődését kiváltó panelbeszélgetését Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond, Király Júlia és Oszkó Péter részvételével tartották.

Hogy sült el a Bokros-csomag?

A beszélgetésen a Bokros-csomagot idézték fel a résztvevők pontosabban a ki és milyen hibát követett el karrierje során.

Király Júlia közgazdász elmondása szerint egy nagy hiba volt, hogy a devizatartalékot nem svájci frankban tartotta az állam a 2000-es évek elején, hanem euróban. Akkor ugyanis az volt a felfogás, hogy hamarosan úgyis csatlakozik az ország az eurózónába. Ha ezt meglépik az akkori kormányok, elkerülhető lett volna a devizaválság is.

Hozzátette: Magyarországnak kellene egy irány, hogy merre kellene tartani. Emlékeztetett a Bokros-csomaggal kapcsolatban, hogy mindenki tudja a szakmában, mit kellene csinálni, de azt is, annak milyen politikai hatásai lennének.

Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, ő nem teljesen osztja Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter gondolatát, hogy ő mindent jól csinált volna. Saját magával kapcsolatban viszont elmondta, sokszor hibázott ő is, főleg személyi kérdésekben és ezt látja a mostani kormánynál is, hogy hibáztak személyi kérdésekben.

Az ember mellé szokott nyúlni, hibázik, főleg a végrehajtásban

– tette hozzá. Leszögezte ugyanakkor: az irány jó.

Mikortól lesz euró?

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a 2009-es pénzügyi válság idejéről felidézte: sok mindent úgy csináltak, hogy tudták, abból majd a következő kormány profitálhat. Ennek ellenére is meglepődtek több dolgon, mikkel nem élt a második Orbán-kormány. Példaként a Malév visszaszerzését hozta fel, illetve azt, hogy a Mol-részvényeket azért nem vásárolták meg akkor, mert volt egy letárgyalt megállapodás. Ugyanakkor meglepte őket a magánnyugdíj-vagyon államosítása. Oszkó Péter az euróbevezetésről elmondta: őt nagyon meglepné, ha 2030-ban euróval lehetne fizetni itthon. Viszont az, hogy erről beszélünk, már az is elég lehet sok mindenhez.

Király Júlia szerint húsz éve azért nem sikerült belépni a zónába, mert az állami és a magánszféra együtt adósodott el, ami felborította a folyó fizetési mérleget. Most nem ez a helyzet, így reálisabb az esély rá.

Bod Péter Ákos szerint azt, hogy mikortól lehet euróval fizetni Magyarországon, jobban meg lehet majd jósolni egy hónap múlva, hiszen addig kijön a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése és a Tisza-kormány 2027-es költségvetését is benyújtják, amiben biztosan szóba kerül majd a következő három év pályája. Ebből lehet majd leszűrni dolgokat. Ugyanakkor megjegyezte: nagyon óvatosan kell kijelölni a dátumokat, ha pedig ez megtörténik, azt tartani is kell. 2030-ra inkább a feltételek teljesülhetnek ahhoz, hogy elkezdhessünk tárgyalni a belépésről.

Bod Péter Ákos humorosan felidézte: az Európai Központi Bank rendszeresen megjegyzi, hogy az eurót rosszul írják a magyarok, nem hosszú ó, ezt például a bevezetés előtt módosítani kell a helyesírás szabályaiban.

Mit kellene lépnie a Tisza-kormánynak?

A szakértők egyetértettek abban, hogy több olyan népszerűtlen lépést is meg kellene lépnie a gazdaság rendbetételéhez a Tisza-kormánynak, amelyeket nem biztos, hogy politikailag meglép majd a kabinet. Ilyenek például a támogatások, a családtámogatások visszavágása, a rezsicsökkentés kivezetése, illetve az ársapka és a különadók kivezetése. Bod Péter Ákos szerint hiba lenne, ha az Orbán-kormány piactorzító intézkedései közül egy is átmenne a következő évre.

Az eseményen beszédet mond majd Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter is. Az ő beszédüket az Economx külön cikkekben tudósítja.