GazdaságSzerző: portfolio 3 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Kanada látványosan keresi az amerikai gazdasági és politikai függés csökkentésének lehetőségeit, miközben Donald Trump újabb vámokkal és kereskedelmi retorziókkal fenyeget. Ursula von der Leyen felvetése, miszerint Kanada az Európai Unió első társult tagjává válhatna, egyszerre geopolitikai üzenet Washingtonnak és kísérlet az EU globális mozgásterének bővítésére. A terv mögött kereskedelmi, védelmi, technológiai, energetikai és kritikus ásványi együttműködések lehetősége áll, de a társult tagság jogi és politikai tartalma egyelőre nem tisztázott. A témáról a Portfolio Checklist tegnapi adásában (a 11. perctől) Szabó Ákossal, a Portfolio Global rovatának elemzőjével beszélgettünk.
Az Egyesült Államok és Kanada viszonyának romlása nem önmagában álló jelenség, hanem egy hosszabb geopolitikai átrendeződés része. A szakértő szerint a hidegháború utáni egypólusú világrend óta az amerikai globális hegemónia fokozatosan gyengül, a nemzetközi rendszer pedig többpólusú irányba mozdul.
Ennek egyik következménye, hogy Washington már nem feltétlenül a globális szabadkereskedelem első számú védelmezőjeként viselkedik, hanem sokkal inkább saját befolyási övezetének érdekeit próbálja érvényesíteni. „Valószínűleg az Egyesült Államok már nem fog a globális szabadkereskedelem élharcosaként viselkedni” – fogalmazott az elemző, hozzátéve, hogy
ebben Trump és Biden politikája között is látszott bizonyos folytonosság.
Kanada helyzete különösen érzékeny, mert gazdasági függése az Egyesült Államoktól rendkívül erős: exportjának több mint 70 százaléka az amerikai piacra irányul. Mark Carney kormánya ezért keresi látványosan azokat az alternatívákat, amelyekkel mérsékelhető az ország sebezhetősége. Az Európai Unióval való közeledés ebbe a stratégiába illeszkedik, miközben politikai üzenetként is értelmezhető Trump felé.
Szabó szerint ugyanakkor az amerikai-kanadai kapcsolat teljes leválasztása nem reális, mert a két ország gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan is mélyen összefonódott – különösen az autóiparban látványos ez.
Az EU-s társult tagság ötlete egyelőre inkább politikai terméknek tűnik, mint kidolgozott intézményi ajánlatnak. Az Európai Unió jelenlegi szabályai szerint Kanada teljes jogú tag nem lehetne, a társult tagság fogalma pedig ebben a formában még nem létezik, ezért először azt kellene tisztázni, milyen jogokkal és kötelezettségekkel járna.
Kereskedelmi és védelmi együttműködésben lehet mozgástér, ahogy a kritikus ásványok, az energia és az északi-sarkvidéki stratégiai kérdések területén is, de a szuverenitási félelmek Kanadában is gyorsan előkerülhetnek. Szabó Ákos szerint a nagy bejelentés mögött egyelőre inkább az EU és Kanada kölcsönös nyitási szándéka látszik, mintsem egy kész integrációs menetrend. Hogy ebből végül valódi intézményi közeledés, erősebb kereskedelmi alku vagy inkább Trumpnak szóló diplomáciai jelzés lesz, az a következő időszak egyik fontos transzatlanti kérdése marad.
Címlapkép forrása: EU
Napi