KultúraSzerző: magyarnemzet 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából szeptember 19-én és 20-án olyan helyszínek is megnyílnak a Fiumei úti sírkertben, amelyek mellett máskor csupán elsétálhatunk.
A Fiumei úti sírkert egyszerre temető, történelmi emlékhely és szabadtéri művészeti gyűjtemény. Több mint másfél évszázad magyar történelmének meghatározó alakjai nyugszanak itt, a síremlékek között pedig a magyar építészet és szobrászat számos jelentős alkotása megtalálható.

Szeptember 19-én, szombaton 16 órakor a monumentális mauzóleumok történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Batthyány-, Deák-, Kossuth- és Ganz-mauzóleum építészete, díszítése és szimbolikája azt is megmutatja, miként emlékezett a nemzet nagyjaira a 19. és a 20. század.
A Fiumei úti sírkert e négy monumentális mauzóleuma a magyar emlékezetkultúra különleges építészeti lenyomata. A Batthyány-mauzóleum a historizmus jegyében, neoreneszánsz és klasszicizáló elemeket ötvözve őrzi az 1848–49-es miniszterelnök emlékét; az épületet Ybl Miklós tervei alapján alakították ki, mai formáját későbbi átépítések is meghatározzák. A Deák-mauzóleum Schickedanz Albert tervei szerint készült, és gazdag díszítésével, monumentális kialakításával a kiegyezés utáni korszak egyik reprezentatív emlékműve. A Kossuth-mauzóleum Kallina Mór és Gerster Kálmán tervei alapján épült, központi kupolás tömegével és ünnepélyes, historizáló részleteivel a korszak egyik legjelentősebb síremléke.
A Ganz-mauzóleum a Ganz család emlékét őrzi; különlegessége a visszafogottabb, mégis reprezentatív historizáló megjelenés, amely jól illeszkedik a sírkert építészeti környezetébe. A négy épület együtt a 19. század végi és a 20. század eleji magyar emlékműépítészet sokszínűségét mutatja.
Egy órával később, 17 órakor a Művészparcellákhoz indul séta. Az itt nyugvó írók, költők, színészek, zenészek, képzőművészek és filmesek révén a magyar kulturális élet másfél évszázada elevenedik meg. A résztvevők többek között Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, és Munkácsy Mihály emléke előtt is tiszteleghetnek.
A Batthyány-, a Deák- és a Kossuth-mauzóleum szeptember 19-én 15 és 20 óra között vezetés nélkül is látogatható, így azok is betekintést nyerhetnek az épületek belsejébe, akik egyénileg fedeznék fel a történelmi emlékhelyeket.
Naplemente után új arcát mutatja meg a sírkert. Este 20 órakor a Deák-mauzóleum előtti fasorban mutatják be a mïus x attaray Kamarametrik című produkcióját. A Passzázs fény-hang installációban a kamarazenekari hangzás, a klasszikus hangszerek és az analóg szintetizátorok találkoznak a kortárs fényművészettel.
A közönség maga is az installáció részévé válik, miközben a különleges helyszín az emlékezés, az idő és az elmúlás kérdéseit helyezi új megvilágításba.
Vasárnap a szomszédos Salgótarjáni utcai zsidó temető történeteivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a 10 és 13 órakor induló sétákon. Az 1874-ben megnyitott temető síremlékei és mauzóleumai egy korszak építészeti világát is őrzik. Többek között Lajta Béla, Fellner Sándor és Quittner Zsigmond alkotásaival is találkozhatnak a látogatók.
A Kulturális Örökség Napjait 2026. szeptember 19–20-án rendezik meg. Az idei programsorozat központi gondolata a „Veszélyben lévő örökség – Megújulás, Újragondolás, Élettel való megtöltés”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a kulturális örökség nem csupán a múlt megőrzését jelenti, hanem jelenünkben is újra felfedezhető érték. A NÖRI programjai ingyenesek, de előzetes regisztrációhoz kötöttek.