GazdaságSzerző: economx 39 perccel ezelőtt 2 percnyi olvasás
A Transparency International feljelentése nyomán rendelte el a BRFK a nyomozást a Rogán Antal által még 2012-ben kezdeményezett letelepedési államkötvények ügyében, a gyanú szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
Nyomoz a letelepedési kötvények ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Transparency International (TI) feljelentése alapján – írta a 444.
A feljelentést július végén Ligeti Miklós, a TI addigi jogi igazgatója tette meg, akit kedden választottak meg alkotmánybírónak. A lap szerint a feljelentés először a Legfőbb Ügyészségre, majd a Központi Nyomozó Főügyészségre került, onnan pedig a BRFK-hoz.
A letelepedési kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. A konstrukció alapján 250, illetve 300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez az Európai Unión kívüli országok állampolgárai.
A TI korábban közérdekű perben megszerezte a bizottság engedélyezési eljárás során keletkezett iratait, majd ezek alapján hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést. A 2018-as feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította. A kormányváltás után a TI ismét feljelentést tett, ezúttal nem a közvetítő cégek engedélyezése, hanem a költségvetést ért, legalább 21 milliárd forintos kár miatt.
A TI szerint a Rogán Antal vezette parlamenti gazdasági bizottság annak idején nem ellenőrizte, kik voltak a cégek tényleges tulajdonosai, ezért felmerülhet a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja.
A program lebonyolítását jellemzően offshore-cégekre bízták. A korrupcióellenes civilszervezet számításai szerint ezek
a közvetítő cégek az akkori árfolyamon mintegy 60 milliárd forint közpénzből származó nyereséget könyvelhettek el, miközben a szervezet szerint az állam a teljes futamidőt tekintve veszített az ügyleten.
A program megszüntetéséig, 2017 júniusának végéig 6621 letelepedési kötvényt értékesítettek a közvetítő cégek. A családtagokkal együtt 19 855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt, amely lehetővé tette számukra a szabad mozgást a schengeni övezetben. A befektetőknek az állampapírba öt évre kellett befektetniük, ezt követően a pénz nagy részét visszakapták, a letelepedési engedély azonban életük végéig érvényes maradt.
Az Államadósság Kezelő Központ ugyanakkor azzal érvelt, hogy 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót, közel 3 milliárd forintot takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki. Az utolsó évben, 2022-ben az állam 551,7 millió eurót fizetett vissza.
A letelepedési kötvények ügye az Országgyűlés június 22-i ülésén is előkerült. Pásztor Anett, a Tisza-frakció tagja arról beszélt, hogy szerinte számos visszaélés- vagy akár bűncselekménygyanús ügy látott napvilágot a Külügyminisztérium korábbi vezetésének működése nyomán. A letelepedési kötvényekkel kapcsolatban az utóbbi évek egyik legfelháborítóbb bizniszének nevezte a Rogán Antal nevéhez kötött konstrukciót, és a vizsgálatok jelenlegi állásáról érdeklődött.
Velkey György, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy vélekedett: az előző kormány a nemzeti szuverenitás hangoztatása mellett a valóságban kiárusította az országot. Azt mondta, a letelepedési kötvény volt a belépőszint, az állampolgárság pedig a diplomataútlevélhez, illetve egyes esetekben diplomáciai álláshoz vezető következő lépcső.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy az előző kormány több olyan embernek is adott állampolgárságot, akik szerinte az alapvető kritériumoknak sem feleltek meg.
Rogán Antalról legutóbb akkor írtunk, amikor egy szakértő felvetette: a fideszes politikus találmányai nem indokolják a havonta 25–38 millió forintos találmányi díjat, miközben számításai szerint a szabadalmak hasznosításából évi 12 milliárd forint körüli bevételnek kellene származnia.
Napi