Ahogyan arról a minisztérium nyilatkozott: az esetekben közös, hogy mindegyik valamilyen módon kötődik a Nemzeti Sportügynökség Zrt. tevékenységéhez, illetve az általa kezelt ingatlanokhoz és ingóságokhoz. A feljelentések indoklásai között szerepelnek például:

– versenyeztetés nélküli jogosulatlan előnyszerzés vagyonhasznosítási pályázat és bérleti jogviszony tekintetében;

– mélyen a valós piaci ár és a korábban megfogalmazott becslések alatt megállapított bérleti díjak;

– versenyeztetési szabályok kijátszása;

– kötelező nyilvános pályáztatás tudatos megkerülése;

– állami ingatlanok és ingóságok ingyenes, határozatlan idejű használatba adása, valamint eszközök jelentősen túlárazott beszerzése.

Az egyik esetben egy évnél rövidebb szerződések sorozatával adtak bérbe állami ingatlant. A bérlővel az általa felhalmozott, folyamatos és dokumentált késedelme ellenére a szerződéses kapcsolatot fenntartották, aminek eredményeként több, mint 100 millió forintos tartozás halmozódott fel az állami vagyonkezelő felé.

Egy alapítvány a vonatkozó kormányhatározatban nevesített ingatlanokon túl nagy mennyiségű ingóságot (például sporteszközöket, bútorokat, egyéb berendezéseket) is ingyen használhatott, miközben az üzemeltetésért mindössze egy jelképes, havi 50 000 forintos közüzemi átalánydíjat fizetett. Az ingóságok beszerzése során kirívó túlárazások történtek, például egyetlen ugrálókötélért mintegy 1,3 millió forintot fizettek állami forrásból, közölte a Belügyminisztérium.

Hátrányos feltételek

„Véleményünk szerint egy korábbi vezető munkaszerződése és annak jóváhagyási körülményei is rendkívül kirívóak. A határozott időre szóló szerződés szerintünk egyoldalúan, az állami tulajdonú munkáltató számára kifejezetten hátrányos, a munka törvénykönyvétől és a piaci gyakorlattól is merőben eltérő feltételeket tartalmazott.

A megkezdett átvilágítási folyamatok ezzel közel nem értek véget, tovább folytatjuk a kérdéses döntések és szerződések feltárását.”