GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
A MOL Algyőn, a hazai szénhidrogén-termelés egyik legrégebbi központjában adta át 37,4 MWp teljesítményű napelemparkját és 40 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóját. A két fejlesztés a meglévő saját erőművekkel együtt teljes egészében képes fedezni a telephely villamosenergia-igényét, miközben évente mintegy 13 ezer tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Az akkumulátoros rendszer a MAVIR rendszerszintű szolgáltatásaiba is bekapcsolódhat. A beruházás jól mutatja, hogyan egészül ki Algyő hagyományos olaj- és gázipari infrastruktúrája megújuló energiával és rugalmasabb villamosenergia-ellátással. A MOL-nak ezzel együtt kilenc napelemparkja és két ilyen tárolója működik Magyarországon, a társaság 2030-ra pedig 500 MWh összkapacitást tervez kiépíteni.
Az algyői fejlesztés azért is szimbolikus, mert a megújulóenergia-termelés és a tárolás közvetlenül egy évtizedek óta működő szénhidrogén-ipari infrastruktúrába épül be.
Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója az átadón arról beszélt, hogy a magyar energiaipar egyik legfontosabb feladata az ellátásbiztonság, az energiaszuverenitás és az alkalmazkodóképesség együttes erősítése. Szerinte az elmúlt időszak azt is megmutatta, hogy minden ipari szereplőnek fel kell készülnie a villamosenergia-rendszert érő szélsőségesebb helyzetekre.
Az ügyvezető igazgató az idei nyári energiakrízist is felidézte, amikor a hőség, az aszály és a Duna alacsony vízállása miatt vissza kellett fogni a paksi termelést, a nagy ipari szereplőktől pedig önkéntes fogyasztáscsökkentést kértek. Mint mondta, a MOL ekkor jelentősen mérsékelte villamosenergia-felhasználását, és az ipari szereplők közül a legnagyobb csökkentést hajtotta végre.
Az algyői fejlesztés egyik fő célja ezért az, hogy a telephely működése kevésbé függjön a külső energiaellátástól.
„A beruházás egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot, az ellátásbiztonságot és a gazdasági versenyképességet: saját forrásból termelt zöld energiával csökkenti a működésünk külső energiaigényét, az akkumulátoros tároló pedig hozzájárul az országos villamosenergia-rendszer stabilitásához” – mondta el.
Az algyői napelempark a már meglévő saját erőművekkel együtt teljes egészében képes fedezni a MOL algyői létesítményeinek villamosenergia-igényét. A 37,4 MWp teljesítményű erőmű a vásárolt villamos energia kiváltásával csökkenti a telephely külső energiaigényét és működési költségeit. Éves termelése mintegy 22 500 Csongrád-Csanád vármegyei háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg.
A naperőműhöz 20 MW névleges teljesítményű, 40 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló kapcsolódik. Ennek szerepe már túlmutat a telephely saját energiaellátásán, a tároló a MAVIR rendszerszintű szolgáltatásaiba is bekapcsolódhat. Ha a rendszerirányító a hálózati fogyasztás csökkentését kéri, részben kiválthatja a hálózatból vételezett villamos energiát, így a termelés fennmaradhat, többlet esetén pedig energiát tárolhat el. Ez különösen fontos az időjárásfüggő megújulók térnyerésével, hiszen a termelés és a fogyasztás időben nem mindig esik egybe.
Az algyői tároló hasznos élettartamát mintegy 12 évre becsülik, és várhatóan ennek végén is megőrzi jelenlegi tárolókapacitásának jelentős részét.
A mostani fejlesztéssel együtt a MOL-nak kilenc napelemparkja működik Magyarországon, összesen 405 MW kapacitással, valamint két energiatárolója, összesen 80 MWh tárolási kapacitással. Az első, 40 MWh-s tárolót 2026. március 26-án adták át Tiszaújvárosban, a MOL Petrolkémia telephelyén.
A tiszaújvárosi és az algyői tároló gyakorlatilag ikerprojektként készült, a kivitelezésük szinte párhuzamosan haladt. Tiszaújvárost azonban pár hónappal korábban helyezték üzembe, így az ott már egyszer végigjárt beüzemelési és engedélyezési folyamat tapasztalatait Algyőn is fel tudták használni. A társaság Magyarországon 2030-ra összesen 500 MWh tárolókapacitás kiépítését tervezi.
Algyő több mint hat évtizede a hazai szénhidrogén-kitermelés egyik meghatározó központja, ahol ma is több mint 120 kúton folyik termelés. „Algyő a magyarországi kőolaj- és földgázkitermelés egyik megkerülhetetlen pillére” – fogalmazott Schubert Péter Archibald, a MOL Magyarország Kutatás-Termelési igazgatója.
A telephely jelentősége ugyanakkor már jóval túlmutat a kitermelésen. Gázüzem és más nagy energiaigényű infrastruktúrák is működnek itt, így a villamosenergia-igény is jelentős. Ebbe a rendszerbe kapcsolódik most be a napelempark és az energiatároló.
A napelempark több mint 40 hektáron terül el, míg az energiatároló nagyjából egyhektárnyi területet foglal el.
Utóbbi nyolc akkumulátorkonténerből, négy transzformátoregységből és egy irányítástechnikai épületből áll.
A napelempark megépítéséért az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., az energiatároló megvalósításáért az EXTOR Elektronikai Kft. felelt. A napelempark építése nagyjából másfél évig, az akkumulátoros rendszeré körülbelül egy évig tartott.
A napelemparkkal párhuzamosan az alállomást is jelentősen fejlesztették. Erre azért volt szükség, hogy a megtermelt villamos energiát a telephelyen fel lehessen használni, illetve szükség esetén a hálózatba továbbítani. Később az akkumulátoros tároló is ehhez a megújított villamos infrastruktúrához csatlakozott.
A két beruházás együttes értéke meghaladja a 21,5 milliárd forintot.
A napelempark 17,6 milliárd forintos beruházással valósult meg, amelyhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 5,566 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. Az akkumulátoros energiatároló 3,975 milliárd forintból épült meg, ehhez pedig – a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium koordinációja mellett – az Európai Unió 1,628 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében.
Molnár Áron, Algyő polgármestere az átadón arról beszélt, hogy egy település gazdasági erejét nemcsak az újonnan érkező vállalatok adják, hanem az is, hogy a már jelen lévő cégek képesek-e tovább fejlődni. Úgy látja, a MOL mostani beruházása azért is különösen fontos, mert azt jelzi, hogy a társaság hosszabb távon tervez a településsel. Az elmúlt évtizedekben időről időre felmerült, meddig maradhat meghatározó a helyi szénhidrogén-termelés, ezért hatalmas jelentősége van annak, hogy a vállalat új technológiákat és új energetikai funkciókat is telepít a térségbe.
A napelempark egy korábbi repülőtér területén épült meg. A beruházáshoz szükséges terület egy részét az önkormányzat hosszú távú bérleti konstrukcióban biztosította.
Ferenczi Gábor, a térség országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy az algyői beruházás helyi szempontból is jelentős, és külön értéknek tartja a MOL és az önkormányzat szoros együttműködését. Mint mondta, az ilyen fejlesztésekből nemcsak a vállalat, hanem a térségben élők is profitálhatnak.
A projekt egyik legérdekesebb sajátossága, hogy az energiaátmenet itt nem a meglévő energetikai infrastruktúra gyors lecserélését jelenti. A településen továbbra is folyik a kőolaj- és földgáztermelés, miközben ugyanazon a telephelyen egyre nagyobb szerepet kap a helyben termelt napenergia és az akkumulátoros tárolás.
A fejlesztés jól mutatja, hogyan változhat egy hagyományos energetikai központ működése.
A meglévő olaj- és gázipari infrastruktúra mellé olyan termelő- és tárolókapacitások kerülnek, amelyek csökkentik a külső energiaigényt és rugalmasabbá teszik a telephely működését. A megújuló villamos energia szerepe a későbbiekben tovább nőhet, mivel a MOL az üzemanyaggyártásban is egyre nagyobb szerepet szán a zöldhidrogénnek, amelynek előállítása jelentős mennyiségű megújuló áramot igényel.
Napi