„Miért jogsértő a kormány szerint?” – tette fel a kérdést Vitézy Dávid, majd több ponton támadta meg a 35 éves autópálya-koncesszió konstrukcióját. Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország 2022. február 22-i Ukrajna elleni támadása már a szerződés aláírása előtt megtörtént, később mégis előre nem látható körülményként hivatkoztak a háborúra. A megállapodást 2023 áprilisában, majd később ismét módosították, és Vitézy közlése szerint ennek során a koncessziós díjat a kétszeresére emelték.

Az MKIF esetében azonban állítása szerint ez nem történt meg: a komolyan vehető kockázatokat az állam magára vállalta, miközben a díjazás fixen járt volna. A kormány ezért úgy látja, hogy a konstrukció valójában nem koncesszió, hanem egy 35 évre megkötött szolgáltatási szerződés.

Vitézy szerint ez azért sem pusztán elnevezés kérdése, mert egy szolgáltatási szerződésnél más versenyeztetési szabályok érvényesülnek. Bár egy valódi koncessziónál a beruházás megtérülése indokolhat hosszabb futamidőt, itt szerinte az állam jelentős részben egyszerű üzemeltetést rendelt meg 35 évre, és ezzel évtizedekre kizárta a versenyt. Az MKIF a beszállítóit nem közbeszerzéseken választja ki, miközben a teljes hálózat egyetlen konstrukcióba szervezése szerinte sértette a részekre bontás követelményét.

A kép illusztráció!

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Vitézy emellett azt állította, hogy a háborúra hivatkozó szerződésmódosítások és az összeg megemelése uniós jogszabályokat is sértett. A kormány álláspontját végül egyetlen ellentéttel foglalta össze: ha a konstrukció jól teljesített volna, a profit Mészáros Lőrincnél és Szíjj Lászlónál jelentkezett volna, miközben a kockázatok jelentős részét az állam viselte. Szerinte éppen ez fordítja ki a koncesszió logikáját, a bevételnek a teljesítménytől és a vállalt kockázattól kellene függenie, ebben a szerződésben azonban állítása szerint a díjazás fix volt. A kormány erre alapozza azt az álláspontját, hogy a megállapodás valójában szolgáltatási szerződésként működött.

Önmagában a közbeszerzési minősítése is téves volt ennek a beszerzésnek, tehát a közbeszerzési jogszabályoknak sem felelt meg az, ahogy ezt lefolytatták. Az, hogy a teljes hálózatot egyben adták koncesszióba, sértette a részekre bontással kapcsolatos követelményt, tehát szűkítette a versenyt, és kevesebb ajánlattevő tudott elindulni, aztán a szerződésmódosítások pedig tételesen ütköztek a magyar és az európai uniós közbeszerzési és koncessziós jogszabályokba is.