Önveszélyes vakrepülés: tízből kilenc magyar nagyvállalatot ért támadás, mégis a hamis biztonságérzet a legnagyobb kockázat

A hazai közép- és nagyvállalatok 58 százaléka szembesült valamilyen kiberbiztonsági incidenssel az elmúlt egy évben, miközben a nagyvállalatok körében ez az arány eléri a 91 százalékot. Noha a cégek 60 százaléka kifejezetten felkészültnek érzi magát a fenyegetésekkel szemben, mindössze 16 százalékuknak van valóban begyakorolt és tesztelt incidenskezelési folyamatokkal. A One Magyarország és az IVSZ közös felmérés szerint a vállalatok védelmi illúziója és az emberi tényező elhanyagolása jelenti jelenleg a legsúlyosabb IT-biztonsági kockázatot a magyar piacon.

A közép- és nagyvállalatok 58%-a, a nagyvállalatok 91%-a szenvedett el kiberbiztonsági incidenst egy év alatt
Bár a cégek többsége felkészültnek érzi magát, mindössze 16%-uknak van begyakorolt incidenskezelési folyamata
Az emberi tényező és a vélt védettség a legnagyobb kockázat, a támadók főleg az alkalmazottakat célozzák
A legtöbb helyen csak adminisztrálják a kiberbiztonsági oktatást, a gyakorlati felkészültség hiányzik
A kiberbiztonság stratégiai prioritás 68%-nál, de az operatív felelősség főként az IT-részlegé marad

A BellResearch által 2026 márciusában végzett reprezentatív kutatás 202 hazai, legalább 50 főt foglalkoztató cég vizsgálatával mutatta ki, mekkora a szakadék a szervezetek önértékelése és a valós reagálási képességeik között. A One Solutions és az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége megbízásából készült elemzés rávilágít: a technológiai beruházások önmagukban nem nyújtanak védelmet, ha a folyamatok és az emberi tényezők háttérbe szorulnak.

Az emberek megtévesztése áll a kiberbűnözők fókuszában

A kutatási adatok alapján a támadók elsősorban nem a megerősített digitális bástyákat próbálják áttörni, hanem az emberi tévedésekre építenek. A megkérdezett szervezetek 50 százaléka találkozott adathalászattal vagy más, úgynevezett social engineering módszerrel (pszichológiai manipulációval) a vizsgált 12 hónapban. A kiberbűnözők élethű, sürgető üzenetekkel veszik rá az alkalmazottakat érzékeny adatok átadására vagy rosszindulatú hivatkozások megnyitására.

A leggyakoribb fenyegetések között szerepelnek még:

Zsarolóvírus-támadások: A válaszadók 26 százaléka számolt be zsarolóprogramokhoz kapcsolódó incidensről.
Ellátási lánc elleni akciók: A vállalatok 19 százalékát érte közvetett támadás a beszállítói vagy partneri hálózaton keresztül.

Az emberi kockázat súlyát jól mutatja, hogy a válaszadók 51 százaléka – a nagyvállalatoknál pedig több mint 80 százaléka – a munkavállalók hibáit tartja a legkritikusabb tényezőnek.

Ábra: One / IVSZ / Getty Images

Illúziók a tűzfalak árnyékában

A technológiai alapozottságra nem lehet panasz: a közép- és nagyvállalatok 75 százaléka, a nagyvállalatoknak pedig csaknem a teljessége (97%) alkalmaz összetett védelmi rendszereket, például fejlett tűzfalakat vagy adatvesztést megelőző technológiákat. Az incidenskezelési gyakorlat viszont aggasztó képet mutat.

Ez is érdekelheti

Óvakodjon az új gonosz trükktől: így veszik rá a csalók, hogy saját maga aktiválja a rosszindulatú kódot

Egy új kiberbűnözési módszer az internetezők kíváncsiságát használja ki. A látszólag ártalmatlan captchák mögött veszélyes billentyűkombinációk rejtőznek, amelyekkel a felhasználók akaratlanul is aktiválják a kártékony kódot a számítógépükön. Ha nem vigyáz, könnyen beleeshet ebbe a csapdába. Mutatjuk, hogyan ismerheti fel!

A szervezeti felkészültség szintje (vállalatok %-os aránya):

Fejlett technológiai védelem használata (összesített): 75%
Csak eseti vagy nem rendszeres reakciók: 49%
Dokumentált, időszakosan tesztelt folyamatok: 35%
Kiforrott, rendszeresen begyakorolt eljárásrend: 16%

Az adatokból kirajzolódik, hogy a cégek közel fele (49%) csupán eseti intézkedésekre támaszkodik egy éles támadás során. Még a nagyvállalati szektorban is mindössze 21 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek rendszeresen elpróbálják a krízishelyzeteket. Ennek ellenére a válaszadók 60 százaléka határozottan felkészültnek tartja a saját szervezetét.

Ábra: One / IVSZ / Getty Images

A hamis biztonságérzet a legveszélyesebb ellenfél

A kutatás megállapításai szerint a vezetők gyakran az alkalmazott szoftverekből vagy az informatikai csapat szakértelméből kiindulva feltételeznek teljes körű védettséget. Míg az IT-szakemberek felkészültségét a vállalatok 91 százaléka értékesíti magasra, a teljes alkalmazotti gárda biztonságtudatosságáról mindössze 33 százalékuk vélekedik elismerően.

Noha a szervezetek közel 90 százalékánál létezik valamilyen formalizált kiberbiztonsági oktatás, a mélyinterjúk rámutattak, hogy a legtöbb helyen csak a tanfolyamok elvégzését adminisztrálják. Azt már lényegesen ritkábban mérik, hogy a gyakorlatban miként változik az alkalmazottak reakcióképessége egy valós veszélyhelyzetben. A mesterséges intelligencia (AI) ráadásul kettős élű fegyver: miközben támogatja a védelmet, a támadóknak is segítséget nyújt a megtévesztő üzenetek személyre szabásában.

Stratégiai prioritás és a jövő kilátásai

A kiberbiztonság stratégiai szerepét a hazai cégek 68 százaléka ismeri el prioritásként. A szigorúbb szabályozás alatt álló szervezeteknél ez az arány 85 százalékra emelkedik, ami jelzi a jogszabályi elvárások ösztönző hatását. Ugyanakkor az operatív felelősség szinte mindenhol az IT-részlegre hárul, a felső vezetőség pedig sokszor csak egy bekövetkezett támadás vagy kötelező beruházás kapcsán tűzi napirendre a témát.

A jövőbeli várakozások és erőforrások megoszlása:

A vállalatok 57 százaléka (a nagyvállalatok 90%-a) számít a kiberfenyegetések további erősödésére a következő egy évben.
A cégek 27 százaléka tervezi a kiberbiztonsági költségvetés növelését, míg 64 százalékuk változatlan kerettel számol.
Külön védelmi beruházást mindössze a válaszadók 22 százaléka szándékozik indítani a következő 12 hónapban.