BulvárSzerző: blikk 16 perccel ezelőtt 5 percnyi olvasás
Deák Bill Gyula szívritmus-szabályozó készülék beültetése után, hirtelen szívhalál következtében hunyt el. A tragédia kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés: miért van szükség ilyen készülékre, milyen kockázatai vannak a beavatkozásnak, és mekkora a halálozás esélye? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol dr. Bense Tamás háziorvos.
Deák Bill Gyula 77 éves korában hunyt el – a hírt szeptember 17-én jelentették be. A Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház kardiológiai osztályának vezetője, Lupkovics Géza elmondta, hogy az énekest két-három napig kezelték Zalaegerszegen, ahol szívritmus-szabályozó készüléket ültettek be neki. A beavatkozást követő éjszaka azonban váratlanul meghalt. A kórház közlése szerint az énekes hirtelen szívhalál miatt hunyt el.
„Fontos tudni, hogy minden műtét és altatás kisebb-nagyobb kockázattal jár, és ez a kockázat idősebb korban egyre nagyobb” – mondta dr. Bense Tamás.
„A szívritmus-szabályozó egy kis elektronikus készülék, amely a szív elektromos működését segíti. Leggyakrabban akkor van szükség rá, ha a szív túl lassan ver, vagy az elektromos ingerület nem jut el megfelelően a szív egyes részeihez. Ilyen probléma lehet például bizonyos szívblokkok vagy a sinuscsomó működési zavara. A készülék célja, hogy szükség esetén elektromos impulzusokkal segítse a megfelelő szívritmus fenntartását” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Ez is érdekelheti
Ráülhetünk Zamárdiban Fenyő Miki emlékpadjára. Ugyanott, a háttérben a szürkéskék vízzel, gyönyörködhetünk Benkő László zongorájában. Aztán rácsodálkozhatunk, hogy milyen gyönyörű nővé cseperedett Kóbor Mecky lánya, Léna, és mostantól már a múltunk részeként gondolhatunk Deák Bill Gyulára is. Nem jól van ez így.
A hagyományos szívritmus-szabályozó készüléket általában a kulcscsont közelében, a bőr alá helyezik, az elektródákat pedig vénán keresztül vezetik a szívhez. A beavatkozás során ellenőrzik az elektródák helyzetét és a készülék működését.
„A beültetés egyik lehetséges szövődménye, hogy vérömleny keletkezhet a készülék körül, emellett az is előfordulhat, hogy elmozdul az elektróda. Ritkább szövődmény lehet a légmell, illetve szintén ritka, de súlyos komplikáció a szívfal perforációja, vagyis az, amikor az elektróda átfúrja a szív falát. Szintén ritka, de súlyos szövődmény lehet, amikor a beültetett készülék körül fertőzés alakul ki” – mondta dr. Bense Tamás.
Egy több mint 81 ezer, újonnan beültetett szívritmus-szabályozó készülékkel kezelt beteget vizsgáló tanulmányban a betegek 8,2 százalékánál alakult ki súlyos szövődmény a kórházi elbocsátást követő 90 napon belül, míg a kórházi halálozás 0,5, a 30 napon belüli halálozás pedig 0,8 százalék volt.
„Az orvosoknak nemcsak a beavatkozás kockázatát kell mérlegelniük, hanem azt is, milyen veszélyt jelentene a beteg számára, ha nem kapja meg a szükséges szívritmus-szabályozó készüléket” – mutatott rá a háziorvos.
Napi