GazdaságSzerző: portfolio 34 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
Állítólag közös vámfallal védené meg a nyugati acélpiacot Kínától a Trump-adminisztráció, ehhez azonban az Európai Unió segítségére is szüksége lenne. Brüsszel hónapok óta ugyanerre a kínai túlkapacitásra hivatkozva kér kedvezményes hozzáférést az amerikai piachoz, Washington mégis fenntartja az uniós acélra is kivetett 50 százalékos vámot, annak enyhítését pedig az EU digitális szabályainak módosításához köti.
Az Egyesült Államok a kínai acéltúltermeléssel szembeni közös vámfal felállításához keres szövetségeseket, holott ugyanerre a problémára hivatkozva az EU hónapok óta sikertelenül próbál kedvezményes hozzáférést szerezni az amerikai piachoz.
A 2025-ös Turnberry kereskedelmi megállapodás részeként a felek elvileg további tárgyalásokban egyeztek meg arról, hogy az uniós acél- és alumíniumexport legalább meghatározott kvótákon belül vámmentesen vagy alacsonyabb vámmal léphessen be az Egyesült Államokba,
az amerikai fél azonban mindeddig fenntartotta az 50 százalékos terhet.
A kétoldalú feszültségekhez persze az is hozzájárult, hogy Trump folyamatos fenyegetései miatt az Európai Parlament is sokáig halogatta az USA által kért vámmentességek bevezetését, de Trump tárgyalói legjobb esetben is csak addig jutottak a fémkvóták ügyében, hogy "beszélhetünk róla" ha, és amennyiben az EU "felülvizsgálja" a digitális szabályozásait, amelyek gyakorlatilag az felhasználók információin és az általuk elérhető információk kezelésével kapcsolatos nyerészkedést korlátozza.
Ebben a helyzetben érdekes, hogy amerikai források éppen Kanada lehetséges uniós társult tagságáról szóló bejelentésekkel egy időben osztották meg a Politicóval, hogy mikor válhat valósággá a nyugati acélkoalíció terve.
Az alapelvképzelsé szerint a főként nyugati partnerek magas vámfallal zárnák ki piacukról az államilag támogatott kínai acélt, egymás között viszont kedvezményesebb feltételekkel kereskednének. A friss információk szerint
Washington a szeptember 30-án és október 1-jén Milwaukee-ban rendezendő G20-as kereskedelmi miniszteri találkozó margóján szeretne megállapodást elérni egy három pillérből álló keretrendszerről.
A tárgyalások a globális acélipari kapacitásfelesleggel foglalkozó, 28 tagú fórum, a GFSEC keretében zajlanak. A szervezethez az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Brazília, Japán, Dél-Afrika és az Egyesült Királyság mellett az EU és 14 uniós tagállam is csatlakozott, Kína azonban 2019-ben kilépett a fórumból, majd később India és Indonézia is távozott. A Politico egyik forrása szerint a tagok kereskedelmi konfliktusaik ellenére egyetértenek abban, hogy a kínai túlkapacitás közös kihívást jelent, és egyik delegáció sem mondta le részvételét.
Az OECD becslése szerint a globális acélipari kapacitásfelesleg 2028-ra elérheti a 745 millió tonnát.
Eközben a kínai gyártók 2025-ben rekordmennyiségű, 131 millió tonna acélt exportáltak, ami 153 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Ennek kezelésére a három pillér:
Ez a harmadik pillér mindenképpen a legnehezebb pontja a Trump folyamatos fenyegetéseivel felperzselt kereskedelmi környezetben, ezért első lépésként valószínűleg csak az eredetkövetés és az import ellenőrzésének összehangolásában érhetnek el eredményt tárgyalói.
Címlapkép forrása: Daniel Torok