Néhány éve a „diákmunka” szó hallatán szinte mindenkinek a strandszezon, a fesztiválok és az árufeltöltés egy áruházban, vagy kukoricacímerezés a tűző napon szintű munkák jutottak eszébe, ma már viszont a fiatalok a diákéveik alatt tudatosan építik a szakmai életútjukat, a vállalatok pedig hosszú távú utánpótlásként tekintenek rájuk. A magyar diákmunkapiac elmúlt másfél évtizede lényegében egyetlen nagy átrendeződés története – ezekről beszélt nemrég a fennállása 15. évfordulóját ünneplő Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.

Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb trendje, hogy a demográfiai változások miatt – évente mintegy 50 ezerrel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint amennyien nyugdíjba mennek – felértékelődtek a fiatal munkavállalók. Mindez gyökeresen alakította át a diákmunka világát is. „A vállalatok, ma már legtöbbször nem »diákot«, hanem »kollégát« keresnek, junior munkakörbe. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tehetségek korai megszólítására, másrészt a hallgatók számára is felértékelődött a szakmai tapasztalatszerzés és a karrierépítés lehetősége.

A diákmunka így fokozatosan kilépett a nyári kiegészítő kereset szerepéből, és a munka világába vezető első lépéssé vált” – mondta Tóth Rozália, a havonta 5000 diákot foglalkoztató és 70 ezer fős aktív hallgatói adatbázist mozgató iskolaszövetkezet elnöke. A fordulópont 2015 körül jött el, amikor a cégek nehezen találtak dolgozókat jellemzően irodai háttérmunkára, a junior pozíciók betöltése időigényes volt, és sok helyen hiányzott az utánpótlás.

A portfóliónkban ekkor jelentek meg a könnyebb fizikai munkák mellett az irodai, adminisztratív és ügyfélszolgálati feladatkörök, valamint a szakmai gyakornoki lehetőségek. A diák ettől kezdve nem kiegészítő munkaerő volt, hanem fejleszthető, hosszabb távon is értéket teremtő erőforrás. A »hívj be egy diákot borítékolni« gondolkodás átalakult, egyre felelősségteljesebb munkákat kaptak a diákok. A hallgatók ma tudatosan építik karrierjüket, a vállalatok pedig egyre inkább hosszú távú utánpótlásként tekintenek a fiatalokra. Nem véletlen, hogy a klasszikus diákmunka mellett mára önálló, kifejezetten a gyakornoki foglalkoztatásra szakosodott divíziót is működtetünk, amely a fiatal szakember-utánpótlás egyik legfontosabb csatornájává vált

– emlékezett vissza Tóth Rozália.

Az elmúlt 15 év változásai

Ennek a folyamatnak kedvezett egy 2014-es jogszabályi változás is, amely lehetővé tette, hogy a végzős diákok a diákigazolványuk érvényességéig, október 31-ig még diákként dolgozhassanak – új lehetőséget nyitott a pályakezdők számára is. A korábbi joghézag a legkényesebb pillanatban, a záróvizsga után hagyta védőháló nélkül a frissen végzetteket; az új keret viszont lehetővé tette, hogy a fiatal és a leendő munkáltató kockázat nélkül próbálja ki egymást, és a frissen végzett fiatal akkor is valódi munkatapasztalattal lépjen tovább, ha végül nem az adott cégnél marad. Nemcsak a cégek számára értékelődtek fel a diákok, hanem ez fordítva is igaz.

Az önéletrajzon feltüntetett diákmunka-tapasztalat azt mutathatja, hogy a jelölt ismeri a munka világát, tud felelősséget vállalni, és rendelkezik alapvető munkahelyi szocializációval. Mindez gyakran magasabb kezdőfizetést is eredményez

– fogalmazott Tóth. Mint kifejtette, nem csak a szakmailag releváns diákmunka számít, hiszen a felelősségtudat és a kitartás minden szakmában értékes.

Sokat változott a bérezés is. A szövetkezet indulásakor, 2011-ben a diákok átlagos órabére bruttó 500–800 forint körül mozgott, ma ez bruttó 2200–2800 forint – nagyságrendileg négyszeres emelkedés. A legjobban fizető informatikai és mérnöki gyakornoki helyeken az óradíj a bruttó 3000–4000 forintot is eléri, és a 25 év alattiak szja-mentessége esetében ez nettó jövedelem. Emellett átalakult a diákmunka szezonalitása is.

A nyár továbbra is a legintenzívebb időszak, de a kereslet már nem korlátozódik a strandszezonra. Az e-kereskedelem felfutásával, a logisztika és az online rendelésfeldolgozás vált az egyik legdinamikusabban bővülő területté, és ez az őszi iskolakezdés utáni hónapokban, a karácsonyi ünnepi szezonra készülve élénkíti a piacot. A gyakornoki helyek, vagy épp az irodai, adminisztratív pozíciók pedig egész évben elérhetők.

Maguk a diákok is tudatosabb munkavállalókká váltak az elmúlt 15 évben.

Jelentős változást látunk a fiatalok preferenciáiban: a magasabb órabér mellett ma már a pontos, időben történő kifizetést és a megbízható szövetkezeti hátteret is mérlegelik, az iskolai órarendhez igazodó rugalmas beosztás pedig alapelvárássá vált. A hosszabb távú gyakornoki pozícióknál sokan kifejezetten a home office lehetőségét keresik – ez a szempont másfél évtizede még fel sem merült

– mondta el Tóth Rozália.

A következő nagy ugrást pedig a digitalizáció hozta. A jelentkezés, a szerződéskötés, a jelenlétkezelés és a megrendelés folyamatai fokozatosan az online térbe költöztek, így az adminisztráció gyorsabbá és átláthatóbbá vált. Egyre nagyobb szerepet kap emellett a Magyarországon tanuló, harmadik országbeli hallgatók foglalkoztatása is, ami több, munkaerőhiánnyal küzdő iparágban jelent megoldást.

Százezer friss jelentkező

No de, visszatérve a diákmunkához és a munkaerőhiányhoz: több mint százezer új hallgató kezdte meg tanulmányait szeptemberben a magyar felsőoktatásban, miközben a már dolgozó egyetemisták számára is új időszámítás kezdődött: innentől kezdve az órarend határozza meg, hogy mely napokon és mennyi időt tudnak munkára fordítani. A tanévkezdés ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a diákmunka visszaesését, ugyanis ilyenkor a nyári, magasabb óraszámú és szezonális munkák egy része kifut, a hosszú távú gyakornoki pozíciókban azonban a cégek ősszel is számítanak a már bevált fiatalokra – hívta fel a figyelmet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

A 2026-os általános felsőoktatási felvételi eredmények szerint 101 572 hallgató kezdte meg tanulmányait szeptemberben, közülük 62 659-en nappali képzésben. Ez pedig több tízezer olyan új hallgatót jelent, aki tanulmányai mellett megjelenhet a munkaerőpiacon, és iskolaszövetkezeten keresztül támogathatja a vállalatok működését. A tanévkezdés ezért egyszerre jelent létszámtervezési kihívást és utánpótlási lehetőséget a munkáltatóknak: miközben a hallgatók elérhetősége szűkül, a frissen belépő egyetemisták új jelentkezői bázist is hozhatnak a gyakornoki programok számára.

Az iskolaszövetkezet tapasztalatai szerint nyáron sok hallgató heti 30–40 órás munkavégzéssel tervez, míg a szemeszter kezdetével inkább 20–30 órát szeretnének vállalni. A szeptemberi átállás ezért a cégek számára is új munkaerő-tervezést igényel.

A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a hallgatók tanulmányi elfoglaltságaihoz. Az a tapasztalatunk, hogy ha egy teljes munkaidős pozíció feladatait több, részmunkaidőben dolgozó gyakornok között osztják meg, egy vizsgaidőszak vagy váratlan kiesés is kevésbé terheli meg a csapat működését

– hangsúlyozta Göbl Róbert, a szövetkezet vezetője. Hozzátette, ez egyes területeken új részmunkaidős gyakornoki pozíciókat is teremthet.

Ez lehet a kulcs

Jelentős különbség van ugyanis a szezonális diákmunkák és a hosszú távú gyakornoki pozíciók között. A vendéglátásban, turizmusban, valamint egyes kereskedelmi és fizikai munkakörökben a nyári többletigény augusztus végével számottevően visszaesik. A pénzügyi, IT-, mérnöki, HR-, marketing-, sales-, jogi és adminisztratív gyakornoki munkákban azonban a cégek a tanév során is számítanak a hallgatókra. 

A Mind-Diák gyakornoki munkaköröket lefedő partneri állományaiban a nyáron dolgozó hallgatók akár 80–90 százaléka is folytatja a munkát az őszi szemeszterben, ami jól mutatja, hogy a vállalatok a gyakornoki programokra egyre inkább hosszabb távú utánpótlási lehetőségként tekintenek, és a már bevált hallgatókat később főállású munkatársként is igyekeznek megtartani.

A diplomaszerzés nem jelenti a diákfoglalkoztatás végét: a tavaszi félévben végzett hallgatók diákigazolványa október 31-ig, az őszi félévben végzetteké pedig a következő év március 31-ig érvényes. Ez alatt az időszak alatt a 25 év alatti fiatalok iskolaszövetkezeten keresztül továbbra is gyakorlatilag adómentesen foglalkoztathatók: az így szerzett jövedelem után járulékot nem kell fizetniük, a 25 év alattiak SZJA-kedvezményének köszönhetően pedig 2026-ban havi 715 765 forintos értékhatárig személyi jövedelemadó sem terheli a keresetüket.

A tanév kezdetével a jelentkezők összetétele is változik.

Míg nyáron sok fiatal keres rövid távú, néhány hetes munkát, és gyakori, hogy egyszerre több különböző állásra is jelentkezik, a szemeszter indulásával csökkenhet az impulzív jelentkezések aránya. Nagyobb hangsúlyt kaphatnak azok a hosszú távú lehetőségek, amelyek a tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai tapasztalatot is biztosítanak. Ez a vállalatok számára is jó időszak lehet arra, hogy hosszabb távra elköteleződő diák munkatársakat találjanak

– emelte ki Göbl Róbert.

A HR szakember szerint az őszi átállásban az előretervezés és a gyors reagálás a kulcs. Azok a cégek, amelyek időben felmérik a várható kapacitásigényüket, és ehhez igazítják a szükséges gyakornoki létszámot és a beosztásokat, nagyobb eséllyel érhetik el a legjobb jelölteket még a szeptember-októberi jelentkezési hullám elején. A hallgatók közül pedig azok kerülhetnek előnybe, akik minél előbb kialakítják az órarendjüket és felmérik, milyen időkeretben tudnak munkát vállalni, így időben pályázhatnak a legvonzóbb gyakornoki lehetőségekre.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó:  bymuratdeniz  / Getty Images)