Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hosszú interjút adott a Forbes Money podcastnak, amelyben például beszélt arról, hogy miután átvette a minisztériumot, kiderült számára, hogy fideszes elődje, Lázár János idején a minisztériumban minden, Orbán Viktornak írt levelet „őszinte híve” elkösznéssel kellett zárni. Nemcsak ilyen kulisszatitkokról beszélt viszont a miniszter, hanem arról is, hogyan látja elképzelhetőnek az építőipar megújulását.

Ez azért releváns kérdés, mert az Orbán-kormányok legnagyobb kegyelt cégei és üzletemberei mind az építőiparból, különösen az utak, hidak és egyéb nagy projektek építéséből nőttek ki, ahol nagyrészt állami közbeszerzéseken dőlnek el a projektek. Felmerül tehát a kérdés, hogy meg lehet-e tisztítani az építőipart, ha a legnagyobb magyar szereplők mind a Fidesz-kormányokhoz voltak bekötve, és így a Tisza-kormány komoly közpénzsíbolással vádolja őket.

Vitézy szerint a fő problémát az jelentette, hogy a Fidesz-kormányok alatt az állam alakította a piacot, a politikailag bekötött szereplők nyerhettek csak a közbeszerzéseken, más szereplők pedig, akik ezekkel a cégekkel versenyezni tudtak volna, azok a béke jegyébe, „hogy ne jöjjön a NAV ellenőrizni, hogy ne kapjanak mindenféle politikai lejáratókampányt” inkább alvállalkozóként álltak be a nagy, ismert NER-es cégek, Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Szíjj László cégei mögé. „Hogyha valós verseny van, hogyha a kormány nem azt mondja, hogy mindenki a volt iskolatársával a valamelyik politikusnak álljon össze, meg kössön szövetséget, hanem azt mondja, hogy valódi versenyt akarok – és mi ezt mondjuk – akkor hirtelen ezek a szereplők abban lesznek érdekeltek, hogy egymással versenyezzenek. És lesz piaci verseny, és ennek a végén aztán viszont nem lehet olyan könnyen kiszámítani, hogy ki fog nyerni, mint korábban.”

„Nyilván ez azt is jelenti, hogy néha lesznek olyan győztesek, aki az ön vagy az én személyes ízlésem melleti nem találkozik” – mondta a miniszter, utalva arra, hogy adott esetben korábbi kormányok alatt sikeres cégek is nyerhetnek a tiszta versenyben.

„Ezt mármondtam ezt a mondatot, és sok sokan fönnak akadtak rajta, de hát nincsenek szűzlányok a magyar építőiparban. Tehát a azt ne várjuk, hogy majd a földből kinőnek azok a cégek, akik erről soha nem hallottunk” tette hozzá Vitézy, aki szerint inkább arra lehet számítani, hogy „a NER kontrolljától és a NER pénzszívó fővállalkozóitól megszabadulva” olyan szereplők is elő tudnak lépni, akik eddig háttérben, alvállalkozóként dolgoztak a piacon.

A miniszter reagált arra a fideszes kritikára is, hogy ha nem a nagy magyar építőipari cégek végezhetik a nagy állami és uniós beruházásokat, akkor csak külföldi cégek szállhatnak versenybe, amelyek majd külföldre viszik a profitot. Vitézy Dávid szerint kérdéses, hogy a NER-es cégeknél van-e jobb helyen a profit, amelyek tulajdonosai a pénzt jachtokra, „mindenféle hamis hírműsorokra” és megafonos influenszerek támogatására költik, másrészt a Fidesznek sem volt baja a külföldi kivitelezőkkel, ha olyan projektről volt szó, mint mondjuk a Budapest-Belgrád vasút vagy a Roszatom, amit kínai és orosz cégek építhetnek fővállalkozóként. Mindenesetre a profit valóban kimehet az országból, de a kormány azon dolgozik, hogy tisztességes versennyel leszorítsák az árakat, így a profit alacsony legyen, az építőipar jellegéből fakadóan pedig a pénz nagy része így is, úgy is magyar alvállalkozóknál és dolgozóknál marad.

A miniszter hangsúlyozta, hogy most az állam és a köz érdekeit szem előtt tartva átvilágítják a nagy állami nberuházásokról kötött szerződéseket, és ahol úgy látják, hogy nem a köz érdeke érvényesül, ott „elzavarjuk” a kivitelezőket. Ilyen például az M6 autópálya koncessziós működtetése és karbantartása, amelyet a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó MKIF Zrt. 149 milliárd forintért vállalt, egy külföldi cég korábban viszont 44 milliárdért vállalt volna. Vannak viszont projektek, amikből már nem lehet kiszállni, ilyen a mohácsi Duna híd, amiből már túl késő van az újratervezéshez.