GazdaságSzerző: economx 55 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az egészségügyi miniszter többek között a kórházi adósság rendezését, a szakdolgozók bérrendezését, a várólisták rövidítését és a háziorvosi praxisok támogatását is felvázolta a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
A magyar egészségügy történetében új időszámítás kezdődik, ezzel kezdte beszédét Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. Többek között beszélt az 500 milliárd forint többletforrásról, ami a 2027-es költségvetésben jelenik majd meg. Ez a hatalmas összeg nem egyszerű pénzosztást jelent, hanem a valós ellátási költségek fedezésére és a humánerőforrás megtartására fókuszál. Szólt arról is, hogyan alakítanák át a következő időszakban a kórházak működését és finanszírozását.
A miniszter a Népszava tudósítása szerint beszélt arról is, hogy minden kórházi vezetői posztra új pályázatot írnak ki. Ez azonban nem jelenti automatikusan a jelenlegi vezetők leváltását. A kiválasztásnál a gazdálkodás mellett az ellátáshoz való hozzáférést, a klinikai teljesítményt, a betegbiztonságot és a vezetői készségeket is vizsgálnák. A jövőben a kórházigazgatók felelőssége ráadásul túlnyúlna saját intézményükön: a térség betegútjainak működését is figyelembe vennék.
A konferencián a jelenlegi pénzügyi helyzet is szóba került. Egy intézményvezető arra figyelmeztetett, hogy pénzhiány esetén maga az ellátás is veszélybe kerülhet. Hegedűs Zsolt erre azt mondta, lesz újabb adósságrendezés, a részletekről azonban még nincs végleges megállapodás. A miniszter szerint hosszabb távon nem lehet pusztán időszakos konszolidációkkal működtetni a kórházakat.
A finanszírozási rendszerben ezért több ellátás díját is emelnék 2027-től. Több pénz juthatna a kórházi kezelésekre és a szakrendeléseken végzett ellátásokra, emelnék a krónikus betegek után fizetett napi 7000 forintos alapdíjat, valamint a laborvizsgálatok és egyes speciális kezelések finanszírozását is.
Az 500 milliárd forintos csomag legnagyobb egyedi tétele a szakdolgozók bérrendezése lehet. A változás több mint 123 ezer embert érinthetne. A jelenlegi sávos rendszert hat fizetési osztályból és 15 fokozatból álló bértábla válthatná fel, a besorolásnál pedig a végzettséget és az elismert szolgálati időt is figyelembe vennék.
A tervek nemcsak az ápolókra vonatkoznának: a gazdasági, műszaki és adminisztratív dolgozók, az alapellátás szakdolgozói, valamint az otthoni szakápolásban, a hospice-ban és a betegszállításban dolgozók is bekerülnének a rendszerbe. A Népszava kérdésére, hogy a korábban emlegetett 25 százalék helyett valóban csak 15 százalékos emelés várható-e, a miniszter nem kívánt konkrétumot mondani.
Az alapellátás finanszírozását is átalakítanák. Hegedűs Zsolt szerint a háziorvosi praxisok alapfinanszírozása az elmúlt 15 évben reálértéken mintegy harmadával csökkent. A tervek szerint ezért emelnék a praxisok finanszírozását, majd azt automatikusan az inflációhoz igazítanák.
Külön támogatást kapnának a fiatal háziorvosok, illetve a több szakemberrel működő praxisokat is ösztönöznék. A tartósan betöltetlen körzetekre szintén külön forrást szánnának. A miniszter szerint a háziorvosok több mint fele már betöltötte a hatvanat, a negyven év alattiak aránya pedig mindössze 7 százalék, miközben több mint ezer praxis tartósan betöltetlen.
A hosszú műtéti várólisták rövidítésére külön programot indítanának. Első lépésként azokat keresnék meg, akik több mint egy éve várnak műtétre, és ellenőriznék, hogy továbbra is szükségük van-e a beavatkozásra. A többletműtétekért a kórházak a szokásos finanszírozás 1,3-szorosát kaphatnák, ha teljesítik az előírt minőségi feltételeket. A többletbevétel 80 százalékát az ellátásban részt vevő dolgozók között osztanák szét.
A cél a kiemelt műtéteknél – köztük a csípő- és térdprotézis-beavatkozásoknál – a 180 nap alatti várakozási idő.
A fejlesztési csomagban szerepel egy mintegy 46 milliárd forintos CT–MR-program és a mentőszolgálat 24 milliárdos fejlesztése is. Utóbbi részeként 156 új mentőautót vásárolnának, miközben a kiérkezési idő mérését is megváltoztatnák: a segélyhívás fogadásától számolnák, a cél pedig a 15 perces kiérkezési idő lenne.
A tervek szerint a finanszírozásban nagyobb szerepet kapna az ellátás minősége. Az egészségbiztosító aktívabb szerepet vállalna, és nemcsak azt vizsgálná, hogy egy intézmény hány vizsgálatot vagy műtétet végzett el, hanem azt is, mennyit kellett várni az ellátásra, milyen eredménnyel járt a kezelés, hogyan értékelte azt a beteg, és mennyibe került az ellátás.
Elsőként a csípő- és térdprotézis-műtéteknél, valamint a szürkehályog-operációknál mérnék a betegek állapotát a beavatkozás előtt és után, illetve az ellátással kapcsolatos tapasztalataikat.
A miniszter egy független egészségügyi minőségellenőrző hatóság létrehozását is felvázolta. A szervezet a szakmai és tárgyi minimumfeltételeket ellenőrizné, szankcionálhatna, és nyilvánosságra hozná vizsgálatainak eredményét. Emellett úgynevezett nyíltsági kötelezettséget vezetnének be: súlyos ellátási hiba esetén a betegnek vagy hozzátartozójának tájékoztatást kellene kapnia az esetről és annak kivizsgálásáról.
Napi