Miközben a szállásdíjbevétel éves alapon 1,9 százalékkal csökkent, a vendéglátásból származó bevétel 15,5 százalékkal, az egyéb árbevétel pedig 14,7 százalékkal nőtt a hazai szállodaszektorban. Mennyire érzékelhető ez a változás a napi működésben?

A szobakiadás továbbra is a szállodai működés alapja, de már nem ez az egyetlen terület, amely meghatározza egy hotel gazdasági teljesítményét. Ez a folyamat már a Covid előtt elindult, azóta viszont igencsak felgyorsult, és nemcsak itthon, hanem a nemzetközi piacon is jól látható. Sokáig a vendéglátásra elsősorban a szállóvendégek kiszolgálását támogató kiegészítő szolgáltatásként tekintettek. Ez jelentősen megváltozott. Ha egy étterem megfelelő színvonalon és nyereségesen működik, önmagában is komoly bevételt és eredményt tud termelni, így gazdasági szempontból is jóval nagyobb szerepe van a szálloda működésében.

Ehhez jönnek a rendezvények és az egyéb szolgáltatások. A parkolás, a garázs, a fitnesz vagy adott esetben a wellness külön-külön kisebb tételnek tűnhet, együtt viszont már érdemben hozzájárulhatnak a bevételekhez. Közben egyre több szálloda jelenik meg a piacon, erősödik a verseny, ezért az sem mindegy, hogy egy hotel a szobán túl mit tud még kínálni. Ma már az egész épület és a benne lévő szolgáltatások kihasználtságában kell gondolkodni. Ez másfajta működési és üzleti szemléletet jelent.

A TRIBE Budapest Stadium nem klasszikus belvárosi hotel. A Groupama Aréna és az MVM Dome közvetlen közelében található, a környéken pedig kifejezetten sok nagyvállalat működik. Milyen vendégkört hoz ez a lokáció, és hogyan épül erre a szálloda működése?

A lokáció nálunk nagyon sok mindent meghatároz. A környéken működő cégek miatt magas a hazai vállalati ügyfelek aránya, miközben az MVM Dome és a Groupama Aréna eseményei is jelentős forgalmat hoznak. Emellett a metró közelsége miatt a belváros is könnyen elérhető. Korábban sokan úgy gondolták, hogy egy városi szállodának feltétlenül a belváros közepén kell lennie ahhoz, hogy igazán jó pozíciója legyen, de ez szerintem már kevésbé igaz.

Budapest közlekedése és infrastruktúrája sokat fejlődött, a fiatalabb vendégek pedig különösen nyitottak a tömegközlekedésre és az alternatív közlekedési megoldásokra. A szállodánk maga is ehhez a vegyes vendégkörhöz alkalmazkodik.

Az üzleti vendég sem feltétlenül a szobájában tölti a napot.

Ott alszik, utána dolgozik, találkozik másokkal, elindul a programjára, majd visszatér. Ezért nálunk a lobby sem klasszikus várótér, és nem válik élesen külön a recepció, az étterem és a közösségi tér. A social hubban lehet dolgozni, online meetinget tartani, kávézni vagy ebédelni, az udvart pedig ugyanúgy lehet használni reggelire vagy kötetlenebb találkozókra. Ugyanez a szemlélet jelenik meg az épület többi közösségi terében is, a tetőn például futópályát alakítottak ki, amelyet a szállóvendégek és az épületben dolgozók is használhatnak. 

Sokáig volt egyfajta láthatatlan fal a szállodai éttermek és a külső vendégek között. Sokan úgy gondolhatták, hogy ezek elsősorban a hotelben megszállóknak szólnak, drágák vagy túl formálisak. Mennyire sikerült ezen változtatni, egy szállodai étterem képes már saját közönséget építeni?

A szállodai éttermek valóban egy kicsit zárt világnak számítottak, sokan abban sem voltak biztosak, hogy be lehet-e ülni úgy, hogy egyébként nem a hotel vendégei, vagy automatikusan azt feltételezték, hogy túl drága és túl formális lesz. A városi szállodák egyre inkább próbálják lebontani ezt a határt, és olyan éttermet működtetni, ahová a környékről is szívesen betérnek.

Sokat számít, hogy maga az étterem milyen karaktert tud kialakítani, és ebben a séf szerepe is felértékelődött. A luxusszállodák világában ez különösen látványos, de a trend a három- és négycsillagos hoteleknél is megjelent. Nálunk Pap Márk a konyhafőnök, aki több nemzetközi versenyen vett részt, és nagyon tudatosan foglalkozik azzal is, hogyan jelenik meg az étel a tányéron. Az új vendégek közül tízből hét-nyolc már az étel érkezésekor előveszi a telefonját és lefotózza. Ez elég jól mutatja, mekkora szerepe lett a vizuális megjelenésnek.

Közben az igények is sokkal differenciáltabbak lettek. Az ételintoleranciák és a speciális étrendek kezelése ma már nem különleges kérés, hanem a mindennapi működés része. Ezt eleve be kell építeni a konyha gondolkodásába és kínálatába. A TRIBE Table egyébként egész nap működik, így reggeltől este 11-ig eltérő közönséget tud megszólítani.

Közben maga a céges rendezvénypiac is átalakult. A nagy konferenciák mellett kisebb vezetői meetingek, coachingok és szakmai események is egyre gyakrabban kerülnek külső helyszínre. Mely ágazatokból érkezik ma a legerősebb kereslet, és mennyire nemzetközi ez a piac?

Nagyon vegyes a kép. A gyógyszeripar, az autóipar, az IT és az orvostechnika hagyományosan erős ezen a területen, de mellettük sok kisebb cég is keres helyszínt vezetői meetinghez, coachinghoz vagy szűkebb szakmai programhoz. A rendezvények mérete is nagyon eltérő. Van, ahol néhány ember ül le egy egész napos megbeszélésre, máshol több száz résztvevős konferenciáról beszélünk. Ez azért sem mindegy, mert a nagyobb eseményeknél már eleve szűkebb azoknak a szállodáknak a köre, amelyek megfelelő terem- és szobakapacitással rendelkeznek. A kisebb rendezvényeknél viszont sokkal több helyszín jöhet szóba.

Nálunk a környék miatt sok a hazai megrendelő, de ettől még maga az esemény gyakran nemzetközi.

Előfordul, hogy egy magyar vállalat szervezi a rendezvényt, miközben külföldi kollégák, regionális vezetők vagy partnerek érkeznek rá. Lehet tehát hazai a megrendelő, miközben a résztvevők jelentős része külföldi. Emiatt a gyakorlatban nem mindig lehet élesen elválasztani egymástól a hazai és a nemzetközi rendezvényeket.

Korábban meglehetősen jól kirajzolódott a céges rendezvények szezonja, ma viszont már januárban is lehet évzárót tartani. Mennyire borultak fel az elmúlt években a megszokott időszakok?

Régebben a budapesti piacon sokkal kiszámíthatóbb volt az év ritmusa. Az első két-három hónap jellemzően csendesebbnek számított, aztán április végétől, májusban és júniusban nagyon erős rendezvényes időszak következett. Nyáron inkább az egyéni turisták és turistacsoportok domináltak, majd szeptemberben és októberben újra felpörgött a vállalati rendezvénypiac.

Azt látjuk, hogy ez már jóval kevésbé ennyire egyértelmű. Találkoztunk például olyan céggel is, amelyik a karácsonyi évzáróját az év elejére tette át, amiben egyébként van logika. December sok vállalatnál és a dolgozóknál is zsúfolt időszak, januárban viszont egy évindító rendezvénynek, stratégiai beszélgetésnek vagy termékbemutatónak kifejezetten jó helye lehet.

A május–június és a szeptember–október továbbra is nagyon erős, de összességében kiegyenlítettebb lett az év. Sokszor inkább az változik, hogy egy adott időszakban melyik vendégkör van többségben. Nyáron továbbra is erősebb a turizmus, más hónapokban pedig nagyobb súlyt kapnak az üzleti utazók és a rendezvények.

A vállalatok ma már egyre ritkábban különálló szolgáltatásokat keresnek, sokkal inkább olyan helyszínt, ahol a szállást, a konferenciát, a technikát, a vendéglátást és akár az esemény utáni programot is egyben meg tudják oldani. Miért értékelődött fel ennyire ez a fajta komplex kiszolgálás?

Ha egy vállalatnak nem kell több különböző helyszínt és szolgáltatót összehangolnia, az rengeteg szervezéstől kíméli meg. Korábban gyakori volt, hogy egy nagyobb rendezvénynél a szálloda lényegében csak a szobákat biztosította, a konferencia, a catering vagy az esti program pedig máshol valósult meg. Most sokkal inkább az az igény, hogy ezek lehetőleg egy helyen kapcsolódjanak össze. Ez nem csupán kényelmi kérdés.

Ha ugyanazon a helyszínen van a konferencia, a kávészünet, az ebéd és később a kötetlenebb program is, egységesebb lesz az egész esemény.

A résztvevőknek nem kell egyik helyszínről a másikra menniük, a program pedig könnyebben alakítható, ha minden szükséges szolgáltatás kéznél van. Nálunk ebben a belső udvarnak is szerepe van. Ugyanazt a teret lehet használni kávészünetre, informálisabb programra vagy akár kisebb csapataktivitásra is, így nem kell minden programelemhez új helyszínt keresni.

Több partnerünknél saját rendezvénytér is rendelkezésre állna, mégis külső helyszínt választanak. Ilyenkor sokszor éppen az a cél, hogy a résztvevők kiszakadjanak a megszokott irodai környezetből, és maga a helyszín is jelezze, hogy ez a nap más, mint egy hétköznapi munkahelyi megbeszélés.

A megfelelő technikai háttér, a jó internet és a vendéglátás ma már alapelvárás egy rendezvényhelyszínnél. Ha ezek egy bizonyos szint fölött már adottságnak számítanak, mi az, ami végül elbillenti a döntést két hasonló helyszín között? Mennyit számít ilyenkor az ár, és mennyit maga a környezet?

A technikai háttér valóban alapfeltétel, nagy sávszélességű internetre, jó vetítésre és hangosításra van szükség, számít a terem oszthatósága, a természetes fény pedig továbbra is előnyt jelent. Ugyanez igaz a vendéglátásra is. Ezeknek egyszerűen rendben kell lenniük, különben egy helyszín gyorsan versenyhátrányba kerül.

Az ár természetesen továbbra is szerepet játszik, de ritkán ez az egyetlen döntő tényező. Két hasonló helyszín között sokszor az egész környezet billenti el a mérleget. Befolyásolja a döntést a megközelíthetőség, a parkolás, az enteriőr, a kiszolgálás minősége és az is, milyen érzés megérkezni oda. Egy céges rendezvénynél az sem mellékes, hogy a résztvevők mennyire érzik jól magukat, mennyire tudnak figyelni és bekapcsolódni a programba. Ha a technikai feltételek több helyen is hasonló színvonalúak, akkor ezek a részletek kezdik igazán megkülönböztetni a helyszíneket. Sokszor ebből áll össze, hogy egy helyre később is szívesen visszatér-e a megrendelő.

A hibrid munkavégzés és az online meetingek miatt sok cégnél ritkább lett a személyes jelenlét. Mit kell ma tudnia egy olyan eseménynek, amiért mégis érdemes egy helyre hívni a munkatársakat, ügyfeleket vagy partnereket?

Rengeteg olyan megbeszélés van, amelyet egy irodából vagy otthonról is meg lehet tartani. Egy rövid státuszmeeting, beszámoló vagy operatív egyeztetés miatt sok esetben már nincs szükség arra, hogy mindenki személyesen ugyanazon a helyen legyen. Éppen ezért azoknak az alkalmaknak, amelyekre mégis összehívják az embereket, nagyobb lett a súlyuk.

Ha egy vállalat időt, pénzt és szervezési energiát tesz egy személyes eseménybe, annak olyan tartalmat és pluszt kell adnia, amit online nem lehet megteremteni.

Ez sokszor éppen a személyes kapcsolatokban jelenik meg. Természetesen lényeges, hogy mi hangzik el a hivatalos programban, de legalább ennyit érhet egy előadás utáni beszélgetés, egy közös ebéd vagy egy spontán találkozás a szünetben. Ezekből később üzleti kapcsolatok és együttműködések is kialakulhatnak. A cégek ezért tudatosabban nézik azt is, hogyan élték meg a rendezvényt a meghívottak. Sok helyen utólag visszajelzést kérnek a helyszínről, a vendéglátásról, a kiszolgálásról vagy akár egészen apró részletekről is. Ezekből sok minden mérhető. A legérdekesebb része viszont nehezen mérhető számokkal: sikerült-e átadni azt, amiért az eseményt megszervezték, és létrejöttek-e olyan beszélgetések vagy kapcsolatok, amelyeknek később is jelentőségük lehet.

A fenntarthatóság néhány éve még sokszor inkább kommunikációs elemként jelent meg, ma viszont egyre inkább üzleti elvárássá válik. Mennyire vált már konkrét elvárássá a vállalati ügyfelek részéről, hogy egy szálloda ezt adatokkal és tanúsítványokkal is igazolni tudja?

Vannak olyan partnereink, akiknek nem elegendő, ha egy szálloda általánosságban beszél a fenntarthatóságról. Konkrétan rákérdeznek arra, milyen nemzetközi tanúsítványokkal, auditokkal, kimutatásokkal vagy sztenderdekkel tudjuk alátámasztani a működésünket, és arra is, hogy ezeknek rendszeresen megfelelünk-e. Ez már ténylegesen megjelenik a beszállítói és helyszínválasztási szempontok között.

Nálunk ilyen értelemben az épület adottságai és a működés is erős alapot adnak. Az épületkomplexumot eleve magas fenntarthatósági követelmények szerint alakították ki, és BREEAM In-Use Excellent minősítéssel rendelkezik. Emellett a szállodai működésben is szigorú követelményrendszert követünk, mérjük és dokumentáljuk a keletkező hulladékot, ezen belül az élelmiszer-hulladékot is, nyomon követjük a károsanyag-kibocsátást, az egyszer használatos műanyagokat pedig kivezettük. Minden évben konkrét csökkentési célokat határozunk meg, amelyek teljesülését számon is kérik rajtunk.

A partnereinknél is azt látjuk, hogy a saját fenntarthatósági vállalásaikat gyakran kiterjesztik a beszállítóikra. Ha egy cég maga mér bizonyos környezeti mutatókat, célokat vállal és ezekről jelentést készít, akkor a rendezvényhelyszín kiválasztásakor is olyan partnert keres, amely hasonló módon tud számot adni a saját működéséről.

Budapest a nemzetközi üzleti rendezvények piacán Béccsel, Prágával és Varsóval is versenyez. Az ár-érték arány sokáig komoly előnyt jelentett, de ma már ennél jóval több szempont alapján választanak várost és helyszínt. Miben tud ma Budapest igazán versenyképes lenni ezekkel a városokkal szemben?

Szerintem ma már nem elég önmagában egy jó szálloda vagy konferenciahelyszín. Egy nemzetközi rendezvénynél a szervezők azt is nézik, milyen maga a város, mennyire könnyű megközelíteni, milyen a szállodai kínálat, és mit tud nyújtani a hivatalos programon kívül. Budapest ebből a szempontból az elmúlt években több területen is előrelépett. Bővült a szállodai kapacitás, sok új, magas színvonalú hotel nyílt, javult a közlekedés, és közben a kulturális, sport- és üzleti programkínálat is gazdagabb lett. Egy nemzetközi eseménynél ugyanis az is számít, hogy

a résztvevők szívesen érkeznek-e az adott városba, és van-e mit csinálniuk a konferencián vagy üzleti programon túl.

Bécs, Prága és Varsó nagyon erős versenytársak, ezért Budapest előnyét sem érdemes pusztán az ár-érték arányra építeni. Sokkal inkább az lehet a döntő, hogy a megfelelő rendezvény- és szállodai infrastruktúra mellé mennyire tud olyan városi környezetet kínálni, amely önmagában is értéket jelent a résztvevők számára.

A cikk megjelenését a TRIBE Budapest Stadium támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio