Jövő évtől minden évben 500 milliárd forint minimális éves egészségügyi költségvetés-emelést tervez a kormány, amit az emberek megtartása – szakdolgozói béremelés, jobb munkafeltételek – mellett az alapfinanszírozás rendbetételére, valamint diagnosztikai, mentési, alapellátási, digitális és technológiai fejlesztésekre is költene a szakterület. Hegedűs Zsolt erről csütörtökön, a Magyar Kórházszövetség 38. kongresszusán beszélt Siófokon, ahol stratégiai célnak nevezte a várólisták csökkentését bizonyos műtéteknél is – írja az MTI. Hegedűs bemutatta, hogy míg az EU-tagállamok egészségügyi kiadásai átlagosan a GDP 11 százalékát teszik ki, addig ez Magyarországon mindössze 7,4 százalék.

Kitért a mentők valós kiérkezési idejére is. A kiérkezési időt augusztus második felétől lehet követni a mentők által elindított, havonta frissülő oldalon. Ezeket az adatokat a mentőszolgálat és az egészségpolitika előző vezetése részben ki sem adta, részben a létezésüket is tagadta, részben pedig elferdítve közölte őket. Az augusztusi adatok szerint a legsürgősebb esetek 75 százalékához országosan 20,69, 90 százalékához pedig 27,06 percen belül érkezett meg a mentő, az adatok az előző hónaphoz képest romlottak.

Hegedűs Zsolt katasztrofálisnak minősítette, hogy a mentőszolgálat kiérkezési átlagideje jelenleg 26-27 perc. Az új országos mentőigazgatót azért is nevezték ki, hogy csökkentse ezt az időt, ha kell másodpercről másodpercre – jelezte.

Hegedűs Zsolt elismételte, hogy fontosnak tartja a transzparenciát, és kitért rá, hogy miniszteri biztosainak egyike, Nemes Balázs azt a feladatot kapta, hogy létrehozzon egy kormánytól független, új hatóságot, az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot, amely felügyel, szabályoz, minősíti a kórházakat, és szankcionál, ha kell. A hatóságnak a parlament felé lesz beszámolási kötelezettsége, és nyilvános jelentéseket fog készíteni.

„Azok lesznek a jó kórházak és kórházi vezetők, akik mernek nyilvánosságra hozni adatokat, nyilatkozni és hibákat feltárni” – mondta.

Tájékoztatása szerint angol mintára ősztől bevezetik az őszinte tájékoztatási kötelezettség intézményét. Ez áll a beteg és a család tájékoztatásból, valamint az esemény belső és hatósági jelentéséből. Nem várt komplikáció esetén bocsánatot kell kérni. Tervezik bevezetni, hogy a kórházaknak 24 órán belül jelenteniük kelljen, ha nem várt esemény, hiba történt. Ezt okfeltárás, majd korrekció követi. Az eseményeket publikálni fogja a minisztérium.

Beszélt arról is, hogy az ágazat meghatározó szereplőivel – MOK, OKFŐ, Kórházszövetség – már gondolkodnak a kórházvezetők és -menedzsment kiválasztásának szempontrendszeréről.

Az alapellátás legsúlyosabb problémájának a háziorvosi állomány magas életkorát nevezte, és hogy számos praxis betöltetlen. Beszélt arról, hogy vonzóvá tennék a praxisokat, és azt is mondta, hogy az alapfinanszírozás alapvető problémája, hogy nem követte az inflációt, reálértéke egyharmaddal csökkent az elmúlt 15 évben. Az alapellátás javításáért egy új irányítási modell részeként 2027 elejétől megalapítanak 164 integrált területi egészségügyi és szociális centrumot, portugál modell alapján.

Kitért arra is, hogy hamarosan elindítják a betegelégedettség mérését, és átalakítják majd a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt is, melynek nagyobb szerepet szánnak.