GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A globális kukoricatermés és a hazai hiány felfelé hajthatja az élelmiszerek árát.
Közel harmincmillió tonnával több kukoricát használhat fel a világ a 2026/27-es gazdasági évben, mint amennyit megtermel. Ez több mint három évtizede a legnagyobb éves deficit lenne – írja az amerikai agrártárca szeptemberi előrejelzésére hivatkozva Karen Braun, a Reuters piaci elemzője. A szűkülő kukoricakínálat Magyarország számára különösen kedvezőtlen: a hazai terméskiesést olyan nemzetközi piacon kellene behozatallal ellensúlyozni, ahol egyre kisebb a tartalék az újabb zavarok kivédésére.
Az USDA szeptemberi WASDE-jelentése 1290,95 millió tonnás globális kukoricaterméssel és 1320,23 millió tonnás felhasználással számol. A kettő különbsége 29,28 millió tonna. Augusztusban még 24,17 millió tonnás hiány látszott, vagyis egyetlen hónap alatt több mint ötmillió tonnával romlott az egyenleg.
A deficit ugyanakkor nem azt jelenti, hogy ekkora mennyiségű megrendelés teljesíthetetlen marad: a különbséget a korábban felhalmozott készletekből lehet fedezni. Az USDA szerint a világ kukoricatartaléka a gazdasági év eleji
ami csaknem tízszázalékos csökkenés. Az előrejelzés tehát a biztonsági tartalék fogyására figyelmeztet, nem a kukorica azonnali elfogyására.
A piac már reagált a kilátásokra: a Reuters szerint a chicagói kukoricajegyzések augusztusban 16 százalékkal emelkedtek, holott az amerikai betakarítás közeledte rendszerint lefelé nyomja az árakat. Az orosz–ukrán háború közben a fekete-tengeri kereskedelem bizonytalanságán keresztül is nehezíti az ellátást.
Európa ráadásul növekvő behozatali igénnyel jelenik meg ezen a piacon. Az USDA az unió kukoricatermését 50,6 millió tonnára, felhasználását 73,4 millió tonnára teszi. Az import az előző gazdasági évre becsült 19 millió tonnáról 23,5 millió tonnára nőhet. Ez közel 24 százalékos emelkedés: az európai vásárlóknak lényegesen több külső forrást kell lekötniük.
Magyarországon még súlyosabb a termés visszaesése. Amint azt a Világgazdaság az Európai Bizottság prognózisa alapján, korábban már jelezte, hogy a várható hazai kukoricatermés mindössze 2,31 millió tonna, szemben az előző évi 3,87 millióval. Ez 40,4 százalékos zuhanás, az ötéves átlagtól pedig több mint 55 százalékos elmaradás.
A magyar ellátás szempontjából ezért egyre fontosabb kérdés, hogy milyen áron és szállítási költséggel érkezik meg az importkukorica. A behozatal költségét a nemzetközi jegyzések mellett a fuvarozás, a kikötői kapacitások és a forint árfolyama egyaránt alakítja. A világpiaci drágulás így a magyar telephelyekre leszállított alapanyag árában további költségekkel egészülhet ki.
Ebből több ágazatra kiterjedő költségkockázat következik. A baromfi- és sertéstartóknál a drágább kukorica a takarmánykeverékeken keresztül jelentkezhet, a tejtermelőknél pedig az abraktakarmány beszerzését terhelheti. Az egyes gazdaságok kitettsége attól is függ, mennyi saját terménnyel rendelkeznek, és milyen áron kötötték le előre a vásárlásaikat.
A keményítő- és bioetanolgyártóknál az alapanyag drágulása akkor szűkítheti különösen az árrést, ha késztermékeik értékesítési ára nem emelkedik hasonló ütemben. A beszerzési nehézségek ezért akár a feldolgozás gazdaságos volumenét is befolyásolhatják.
A terményárak emelkedése közben a növénytermesztőknek sem jelent automatikus megmenekülést.
Aki az aszály miatt kevés eladható kukoricát takarít be, annak a magasabb tonnánkénti ár csak részben ellensúlyozhatja a mennyiségi veszteséget.
A súlyos terméskiesést elszenvedő gazdaságok így alig részesülhetnek abból az áremelkedésből, amely a hazai állattartók és feldolgozók kiadásait növeli.
A jelenlegi mérlegből természetesen még nem azonnal kell a folyamatos drágulásra következtetni. A termésbecslések, a kereslet és a kereskedelmi feltételek még változhatnak. Az azonban kiderült, hogy a kieső magyar kukoricát nem lehet magától értetődően tartósan olcsó világpiaci kínálattal helyettesíteni. A fogyó készletek mellett egy újabb időjárási vagy szállítási zavar is nagyobb ármozgást válthat ki.
Napi