Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Telexnek kifejtette, hogy Magyarország orosz gázkitettsége nem azért alakult ki, mert az ország más forrásokból ne tudná beszerezni a szükséges mennyiséget: mint mondta, több irányból is érkeznek vezetékek az országba, az orosz gáz pedig eddig azért volt meghatározó, mert ez a konstrukció volt a leggazdaságosabb.

A miniszter nem közölte, hogy az elmúlt hónapokban pontosan mennyivel csökkent az orosz gáz részaránya a magyar importban, de azt mondta, ha a jelenlegi folyamatok a várakozások szerint alakulnak, jövő októberre, az uniós leválási határidőre más forrásokból is megoldható lesz Magyarország ellátása.

Az olaj esetében szintén vannak lehetőségek az Oroszországról való leválásra. A miniszter szerint a horvát partnerrel már megkezdték a tárgyalásokat arról, hogy az Adria-vezetéket teljes kapacitáson használják. Jelezte: Magyarország és Horvátország kapcsolata jelenleg „sokkal barátibb”, mint az előző kormány idején volt.

Beszélt a Paks II. felülvizsgálatáról, az energiaárakról és a vagyonadóról is

A Paks II. beruházás felülvizsgálatát a miniszter szerint év végéig befejezik, és akkor dönthetnek arról, hogy szükség van-e az új paksi reaktorokra a magyar energiarendszerben. A Paks II. helyzetével kapcsolatban a kormány egyelőre nem hozott végleges döntést a projekt folytatásáról.

Kapitány István szerint az energiaellátás helyzete jelentősen megváltozott az elmúlt 12 évben. A napenergia-kapacitás már meghaladja a 8 ezer megawattot, ugyanakkor továbbra is kevés az energiatárolási kapacitás. Ennek fejlesztését jelentősen növelnék. A Paks I. atomerőmű esetében szintén vizsgálják az üzemidő meghosszabbítását, a cél pedig az, hogy 2032-től további 20 évig működhessen.

A gazdasági és energetikai miniszter kiemelte, hogy az idei nyáron tapasztalt alacsony dunai vízállás is rámutatott arra, hogy Magyarországnak jobban fel kell készülnie a klímaváltozás hatásaira. Több forrást fordítana megújuló energiára és szélenergiára, emellett az épületek energiahatékonyságának javítását is fontosnak tartja.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt mondta, hogy elsődlegesen az energia árának mérséklésében gondolkodnak, amihez szerinte szükség van energiatárolókra, olcsó nap- és szélenergiára, valamint az importkitettség csökkentésére. Magyarország akkor tudna többet exportálni, amikor magasabbak az árak, a fejlesztésekhez pedig uniós forrásokat is felhasználnának.

A miniszter a havi ötezer forintos dízeltámogatásról megjegyezte, hogy az előző, mindenki számára elérhető védett árhoz képest szűkebb körre irányul. Állítása szerint a korábbi rendszer havonta 50 milliárd forintba került a költségvetésnek, míg az új támogatás havi 10 milliárd forintos kiadást jelent. Kapitány István szerint így célzottabban lehet támogatni azokat, akik erre a leginkább rászorulnak.

A gazdaságról szólva a miniszter kiemelte, hogy szerinte az elmúlt 16 évben nem sikerült kellően megerősíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat. A jövőben a cégek termelékenységének javítását tartja fontosnak, és azt szeretné elérni, hogy minél több kis- és középvállalkozás kapcsolódjon be a magyar értékláncba.

Arra számít, hogy a vagyonadó őt is érinteni fogja, jelezve, hogy nagy örömmel fogja befizetni az adót, amelyet társadalmi hozzájárulásként értelmez. Jelezte: a vagyonossá vált emberek részéről ez a társadalomnak való visszaadás egyik formája.

(Borítókép: Kapitány István 2026. június 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)