TechtudSzerző: origo 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az eredmények több fontos kérdést is felvetettek.
A csípőprotézis emberek millióinak segíthet a fájdalom csökkentésében és a mozgásképesség javításában, egy új amerikai kutatás azonban eddig kevésbé vizsgált jelenségre hívta fel a figyelmet. A tudósok arra jutottak, hogy az implantátumokból származó apró fémrészecskék az agyba is eljuthatnak. Egyelőre azonban nem bizonyított, hogy ezek károsítanák az agyat, vagy növelnék a demencia kialakulásának kockázatát.

A chicagói Rush Egyetem Orvosi Központjának kutatói összesen 701 elhunyt ember agyszövetét elemezték. Közülük 229-en életük során legalább egy mesterséges ízületet kaptak. A vizsgálat során elsősorban a kobalt és a titán jelenlétére összpontosítottak, mivel ezeket a fémeket gyakran használják az implantátumok gyártásánál.
A kutatók a csípőprotézissel rendelkező emberek agyszövetében átlagosan magasabb kobalt- és titánkoncentrációt mértek. Speciális elektronmikroszkóppal egyes fémrészecskéket is sikerült azonosítaniuk.
A részecskék összetétele bizonyos esetekben megegyezett az adott implantátum anyagösszetételével. Robin Pourzal, a tanulmány egyik szerzője szerint ha ugyanaz a fémkombináció jelenik meg az agyban, mint a protézisben, az erősen arra utal, hogy a részecskék az implantátumból származnak.
A kutatás eredményeit az Acta Biomaterialia című tudományos folyóiratban tették közzé.
A kutatók azt is megvizsgálták, van-e kapcsolat a fémek koncentrációja és bizonyos agyi elváltozások között. A magasabb kobaltszint egyes agyterületeken az Alzheimer-kórra jellemző fehérjelerakódások nagyobb mértékével mutatott összefüggést. A magasabb titánszint pedig rosszabb memória- és gondolkodási teszteredményekkel társult.
A vizsgálat nem bizonyította, hogy a csípőprotézis demenciát vagy Alzheimer-kórt okozna. A mesterséges ízülettel rendelkező embereknél ugyanis nem találtak gyakrabban Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozásokat, mint a többi vizsgált személynél.
Arra sincs még biztos válasz, hogy az apró fémrészecskék milyen úton juthatnak el az agyig. A kutatók szerint szerepet játszhat ebben a vér-agy gát állapotának megváltozása.
Az öregedés vagy a krónikus gyulladás hatására ez a természetes védelmi rendszer áteresztőbbé válhat. Egy másik lehetséges magyarázat szerint az immunsejtek szállíthatják a részecskéket az agyba.
További kutatásokra lesz szükség annak megállapításához, hogy az agyban kimutatott fémrészecskéknek vannak-e hosszú távú egészségügyi következményeik.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények miatt nincs ok pánikra. A mesterséges ízületek beültetése továbbra is olyan széles körben alkalmazott orvosi beavatkozás, amely csökkentheti a fájdalmat és jelentősen javíthatja a betegek mozgásképességét – írta a FIT BOOK.
A titán esetében ugyanakkor különösen óvatosan kell értelmezni az eredményeket, mivel ez a fém nem kizárólag implantátumokból kerülhet az emberi szervezetbe, hanem például élelmiszerekből és gyógyszerekből is.