Donald Trump amerikai elnök azt mérlegeli, hogy repülőgépeket, hadihajókat, fegyvereket és több tízezer amerikai katonát vonna ki Európából, annak ellenére, hogy a NATO-szövetségesek egyre erősödő orosz agresszió veszélyére figyelmeztetnek.

A hidegháború vége óta nem történt ilyen

Az NBC News több, jelenlegi és korábbi amerikai, illetve nyugati tisztségviselőre hivatkozva arról írt, hogy a csökkentés az Európában állomásozó amerikai katonák nagyjából egyharmadát, mintegy 25 ezer főt érinthet. Egy amerikai tisztségviselő és egy másik, az egyeztetéseket ismerő személy szerint azonban ennél is nagyobb lehet a létszámcsökkentés: akár az állomány felét, vagyis 40 ezer katonát is kivonhatnak.

Ha a terv megvalósul, ez lenne az Amerikai Egyesült Államok jelenleg mintegy 80 ezer fős európai katonai jelenlétének legjelentősebb leépítése a hidegháború lezárását követő, 1990-es évekbeli csapatkivonások óta.

Az ilyen mértékű csökkentés lehetősége mindkét amerikai párt törvényhozóit, valamint az európai kormányokat is aggodalommal tölti el, mivel attól tartanak, hogy az újabb agresszív lépésre bátoríthatja Oroszországot. Ráadásul egy ekkora kivonulás jelentősen átalakíthatná az Amerikai Egyesült Államok és legfontosabb szövetségesei közötti kapcsolatokat, és arra kényszeríthetné az európai országokat, hogy új partnerségeket alakítsanak ki egy geopolitikailag bizonytalan időszakban, amikor Ukrajnában és a Közel-Keleten is háború dúl.

Az NBC News forrásai szerint a csökkentések várhatóan Németországot, Olaszországot és Spanyolországot is érintik majd. Ez a három ország ad otthont az Európában állomásozó amerikai katonák jelentős részének, vezetőik ugyanakkor az Iránnal vívott háború miatt is összetűzésbe kerültek Donald Trump elnökkel.

Nagyobb lojalitás várt volna el Trump

Második elnöki ciklusának kezdete óta Trump és vezető tisztségviselői amellett érvelnek, hogy Európának – az amerikai nukleáris arzenál támogatása mellett – saját védelmében magának kellene vállalnia a vezető szerepet, az amerikai haderőre pedig sürgetőbb fenyegetések kezeléséhez van szükség Kínával, Iránnal és a nyugati féltekén működő drogkartellekkel szemben. Az elmúlt hónapokban Trump – aki régóta megkérdőjelezi a NATO-szövetség értékét – élesen bírálta európai partnereit, amiért nem voltak hajlandók csatlakozni az Egyesült Államok Irán elleni háborújához.

A Pentagon júniusban jelentette be az amerikai haderő európai jelenlétének hat hónapos felülvizsgálatát. Amerikai és nyugati tisztségviselők szerint Alexus Grynkewich légierős tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka és az Amerikai Egyesült Államok Európai Parancsnokságának vezetője várhatóan pénteken ismerteti elemzését Pete Hegseth védelmi miniszterrel.

Grynkewich elemzése a szakértők szerint négy lehetséges cselekvési irányt vázol fel. Ezek között szerepelhet az amerikai légierő, a haditengerészeti személyi állomány és a szárazföldi erők, illetve más képességek csökkentése, valamint egyes erők Európán belüli átcsoportosítása a NATO keleti szárnyán fekvő országokba.

Hegseth várhatóan november 6-án kapja meg a végleges ajánlást, amelyet ezt követően az elnök elé terjesztenének. Bármilyen csapatkivonásra csak ezután kerülne sor.

A NATO júliusi, törökországi csúcstalálkozóján Trump azt mondta, nagyon csalódott a NATO-ban, és ismét bírálta a szövetséget, amiért szerinte nem ismeri el megfelelően az Egyesült Államok erejét.

„Miért költünk több száz milliárd dollárt, ha ők nincsenek ott mellettünk? Mi mindig ott voltunk mellettük” – mondta Trump.

„Csak a lojalitásukat akarom. Nincs szükségünk a pénzükre. Nincs szükségünk semmire. Messze nekünk van a világ legerősebb hadserege, én csak lojalitást akarok” – nyilatkozta az amerikai elnök a Mark Rutte NATO-főtitkárral az Ovális Irodában tartott találkozóját követő sajtótájékoztatón.