PolitikaSzerző: Szabó Milán 4 órával ezelőtt 12 percnyi olvasás
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió számos intézményének az elnök cégei által tulajdonolt ingatlanok adnak otthont, bérleti díjat fizetve. Mile Ferenc szerint így tudják a szociális ellátást a leghatékonyabban biztosítani.
A modern baptista egyház életében központi szerepet játszanak az egyház által indított missziók, ugyanis a baptisták vallásértelmezése szerint minden hívő kötelessége a misszionárius munkában való részvétel. Vannak, akik a világ távolabbi pontjaira utaznak, de számos esetben a baptista missziók a helyi közösségeket célozzák. Magyarországon többek között a nőket, a gyerekeket, az ifjúságot és a cigányságot célzó missziókat is üzemeltet az egyház.
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió (BTESZ) a magyar baptisták már 2011 óta fennálló projektje, amely számos szociális intézményt üzemeltet az országban. A misszió tevékenységi körébe tartozik egyebek között a szenvedélybeteg-ellátás, a szociális étkeztetés, a fogyatékossággal élők nappali ellátása és bölcsődei és óvodai szolgáltatás nyújtása is.
A misszió nemcsak ellátást kínál, hanem a szervezetet vezető elnök, Mile Ferenc vállalkozásai számára jelentős bevételt is. A cikk elkészítéséhez több, a misszió gazdálkodására rálátó, névtelenséget kérő forrással is beszéltünk, akik szerint az elnök a misszió – jelentős részben az államtól származó – forrásait a saját vagyonának gyarapítására használja.
Mile a misszió alapítása óta tölti be az elnöki pozíciót, és cégei erősen összefonódtak a szervezet működésével: számos, a misszió által üzemeltetett szociális intézménynek az elnök cégei által tulajdonolt ingatlanok adnak otthont, bérleti díjat fizetve.
De volt példa adásvételre és az ingatlanok értékét növelő, a misszió által elnyert uniós támogatások felhasználására is. Emellett a főként a misszió intézményeit kiszolgáló konyhának is az egyik beszállítója az elnök vállalkozása. Ebben a cikkben a misszió ingatlanportfóliójára összpontosítunk.
A BTESZ szociális intézményi rendszere jelentős lefedettséggel bír Magyarországon, ugyanis több mint 200 településen nyújt valamilyen szociális szolgáltatást, és összesen több mint 20 ezer ember részesül a misszió keretében nyújtott ellátásban.
A kiterjedt intézményrendszerhez pedig jelentős finanszírozás is jár: a 2026-os költségvetés alapján a misszió 7,656 milliárd forinthoz jut a szolgáltatásokhoz járó, költségvetési törvényben meghatározott állami normatíva, 5,837 milliárdhoz egyéb forrás, például adományok, további 2,433 milliárd forinthoz pedig a szociális szolgáltatást igénybe vevők által fizetett térítési díj révén.
A teljes költségvetésük idén így 15,925 milliárd forint.
A szervezet éves gazdálkodásával kapcsolatos adatokat Mile Ferenc részletezte kérdéseinkre válaszolva. Azt is kiemelte, hogy a teljes költségvetési összeg elsőre nagynak tűnhet, de fontos kontextus hozzá, hogy ebből a forrásból a misszió 1500 embernek ad főállású munkahelyet, 20 500 embert lát el napi szinten, valamint a misszió nevelőszülői hálózata közel 500 gyermeket gondoz.
A konstrukció kulcsszereplője a Stabil Alap Ingatlankezelő Kft., amely egy cégen*
A Stabil Alap bemutatkozása szerint 2024 végén az ingatlanportfóliójába húsz saját tulajdonú és tíz bérelt ingatlan tartozott. Bár frissebb adat nem elérhető, ez alapján
valószínűnek tűnik, hogy az ingatlankezelő első számú ügyfele a baptista misszió,
ugyanis tizenöt olyan ingatlan áll a Stabil Alap tulajdonában, amelyben a misszió szociális intézményeket üzemeltet. Az ingatlanok nagy része – egészen pontosan tizenkettő – Új Esély Központnak ad otthont, ahol fogyatékossággal élőknek és szenvedélybetegeknek nyújt ellátást a szervezet.
„Ha a Stabil Alap Kft. rendelkezett ingatlannal vagy potenciálisan vásárolhatott, ott jött létre bérleti szerződés, mert az ingatlan hiányában nem kaptunk volna jogerős működési engedélyt sem, következésképpen nem tudtuk volna megkezdeni a rászorulók érdekében végzett segítő munkánkat” – írta Mile Ferenc válaszában arra a kérdésünkre, hogy az általa vezetett misszió miért a saját tulajdonában álló cégtől bérel ingatlanokat. Az elnök szerint a jogszabályokban meg van határozva, hogy jól felszerelt, felújított, akadálymentes, speciális helyiségekkel rendelkező ingatlanokra van szüksége a missziónak, hozzátéve, hogy az ingatlanok jelentős része a misszió tulajdonában van. Emellett több ingatlant bérelnek a Stabil Alaptól és más bérbeadóktól – fűzte hozzá Mile, és arra is kitért, hogy olyan településeken, ahol nem volt a missziónak saját ingatlana, és a célra rendelkezésre álló forrás, csak az ingatlanbérlés volt az opció. Szerinte a Stabil Alap Kft.-vel való együttműködés azért is szükséges, mert a misszió „fenntartói státuszára tekintettel a hazai pénzintézetek nem rendelkeznek olyan hitellehetőséggel, amely ingatlanok vásárlására használható lenne”.
Mile Ferenc lapunknak azt mondta, hogy az ingatlanokat a BTESZ piaci ár alatt bérli a cégétől, ám konkrét összegeket nem nevezett meg üzleti titokra hivatkozva. Azt is kiemelte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal negyedéves szinten ellenőrzi a tevékenységüket, és az ellenőrzések minden alkalommal jogszerű működést állapítottak meg.
A 2020-ban alapított Stabil Alap bevétele az évek során jelentősen nőtt, 2022 és 2025 között megnégyszereződött, közel 440 millióra ugorva. Ehhez pedig igen jelentős adózott nyereség társult.
A profitrátát más ingatlankezelő cégekével érdemes összehasonlítani, és az ágazat sajátosságai miatt igazán az eszköz- és tőkearányos megtérülés érdekes, mert erősen befektetésigényes szektorról van szó. Mindkettőnél igen erősek a Stabil Alap mutatói. A tőkearányos nyereség kiemelkedő: 2021 (az első teljes üzleti év) és 2024 között rendre a húsz legnagyobb magyarországi ingatlankezelő által produkált mutatók többszörösét érte el a Stabil Alap.
Az eszközarányos nyereség terén is felülmúlja az ágazat legnagyobb vállalatait. Ez a mérőszám azt mutatja, hogy az összes eszköz értékéhez – legyen az saját tőkéből vagy hitelből vásárolt – viszonyítva mekkora az adózott eredmény értéke. Bár 2021-ben még elmaradt a top húsz vállalat eredményétől, 2022-től kezdve jóval erősebben teljesít az átlagnál, rendre többszörösét hozva. Ebből az is kiderül, hogy a vállalat nyeresége nem aránytalanul nagy mértékben származik hitelre vásárolt eszközökből.
Az ingatlankezelő bevételeinek oroszlánrésze a bérleti díjakból jön össze, tavaly ennek aránya 96 százalék volt a cég beszámolója alapján. Arra a kérdésre, hogy a cég árbevételének mekkora részét teszik ki a BTESZ-től származó bérleti díjak, Mile Ferenc üzletpolitikai okokra hivatkozva nem válaszolt.
A Stabil Alap 2025-ös beszámolója szerint több mint 548 millió forint hosszú lejáratú kötelezettsége volt a cégnek. A rövid távú kötelezettségei pedig összesen 91,1 millió forintot tettek ki. Ebbe tartozik az Új Esély Központoknak helyet adó ajkai, gyomaendrődi, maglódi, komlói és dombóvári telephelyekre felvett közel 21,8 millió forint értékű jelzáloghitel, valamint megközelítőleg 30,3 millió forint államilag támogatott Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel.
„A Stabil Alap ingatlanportfóliójának fejlesztése vegyes forrásszerkezetre épül: saját forrásokat vont be az anyavállalat tőkeemelése révén és visszaforgatott eredményből, valamint igénybe vett pénzintézetek által biztosított hosszú távú beruházási célú hitelkonstrukciókat” – írta ezzel kapcsolatban a misszió elnöke. Hozzátette, így eljutott a misszió olyan településekre, ahova enélkül nem tudott volna, valamint azt is hangsúlyozta, hogy bizonyos hitelekhez a biztosítéki struktúra nem korlátozódik pusztán az adott ingatlanra, így ezekben az esetekben a hitelhez személyes kezességvállalást nyújtott.
A Stabil Alap a K&H Bank kiemelt vállalati kedvezménycsomagra is szerződött. Bár ettől a banktól a céges beszámolókban nincs feltüntetve követelés, ám ez nem jelenti azt, hogy nem vettek fel hitelt tőlük, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségek esetében nincs tételes lebontás a beszámolóban. Érdekesség, hogy
a bank partnerlistáján a Stabil Alaphoz kapcsolódó ügyfél neveként a Baptista Tevékeny Szeretet van feltüntetve, ami megerősíti a két szervezet gazdálkodása közötti kapcsolatot.
A cégével kapcsolatban Mile Ferenc úgy fogalmazott, 2021-es indulásakor stratégiai döntés volt, hogy hosszú távú, megbízható partnerekre alapozzák az üzleti modelljüket. A BTESZ egy ilyen partner, hiszen a stabil finanszírozási hátterével konzisztensen tud bevételt termelni az ingatlankezelőnek.
Viszont felmerül a kérdés: mennyire összeegyeztethető, hogy a tulajdonában levő Stabil Alap vásárol ingatlanokat (egyebek között a missziótól is), majd az általa vezetett közhasznú szervezet az ő közreműködésével úgy dönt, hogy az adott ingatlant bérbe veszi és fejleszti?
Mile a döntéshozásban betöltött szerepe kapcsán azt írta, hogy ő a szervezet irányításával stratégiai szinten foglalkozik, a szerződéskötés az ügyvezetés hatáskörébe tartozik. Ám válaszából az is kiderült, hogy az ezzel kapcsolatos döntésben ő is részt vehet, hiszen azt részletezte, hogy milyen jogi és pénzügyi szempontokat vesznek figyelembe a szerződő partnerek kiválasztásánál.
Azt is fontos hozzátenni, hogy az ingatlankezelő nem csupán bevételhez, hanem vagyonelemekhez is jutott a misszióval való együttműködése során: a mezőtúri Új Esély Központ és a hajdúnánási Szenvedélybetegek Nappali Intézménye épületét a misszió adta el a Stabil Alapnak*
A Stabil Alap által tulajdonolt ingatlanokhoz pályázati pénz is vándorolt: a gyomaendrődi családok átmeneti otthonának kialakításához a misszió 300 millió forint TOP Plusz uniós forrást kapott, ennek részét képezte az otthonnak helyet adó épület infrastrukturális beruházása és energetikai korszerűsítése. Ebben az esetben a forrást a BTESZ kapta, viszont a fejlesztés a Stabil Alap által tulajdonolt épületre vonatkozik, így az ingatlankezelő portfóliójának értékét növeli.*
Az ajkai, a Stabil Alaphoz tartozó Új Esély Központot szintén TOP Plusz pályázati forrásból újították fel. A BTESZ több mint 197 millió forint forrást kapott, ebből az épület felújítása, energetikai korszerűsítése, valamint nyílászárócsere, hőszigetelés, napelem, parkoló és zöldterület-rendezés valósult meg. Az ingatlant a BTESZ alapítványától vette meg a Stabil Alap 2023 februárjában, majd a pályázati kérelmet a BTESZ márciusban adta le, vagyis
a közpénzből véghez vitt beruházás ebben az esetben is a friss tulajdonos Stabil Alap portfóliójának értékét növelte.
Az ingatlant a Stabil Alapnak a misszió alapítványa adta el, amely a missziótól elkülönülő jogi személy, és a gazdálkodásáról az alapítvány kuratóriuma dönt. A kuratóriumnak Mile Ferenc nem tagja, ám az alapítvány alapítója Mile Ferenc felesége, Mile Andrea*
A pályázati forrásokkal kapcsolatban Mile Ferenc kiemelte, hogy a felújításhoz kapcsolódó pályázatok esetében a pályázó szervezetnek (BTESZ) „kell elszámolni az irányító hatóságok felé, és rá vonatkozik a fenntartási kötelezettség is; így jogi értelemben a pályázó szervezetnél kerül nyilvántartásra a pályázati összeg, az más jogi személynek nem átadható”. Az elnök szerint az említett pályázatok mind lehetőséget adtak arra, hogy a felújításra szánt forrás bérelt ingatlanon hasznosuljon.
A Stabil Alap mellett Mile Ferencnek van még egy cége, aminek szintén bérleti szerződése van a misszióval: a debreceni Simonyi út 14. alatt található a BTESZ központi telephelye, aminek tulajdonosa a Neoplan Novum Systems Kft. Ez a vállalat közvetve*
A Neoplan Novum Systems is izmos tőkearányos eredményekkel büszkélkedhet: 2020 és 2024 között az ágazat legnagyobb cégeinek teljesítményét jelentősen felülmúlta. Ez alól kivétel 2023, amikor kisebb mértékben elmaradt a legnagyobb cégek mutatóitól.
Az eszközarányos nyereség tekintetében a Neoplan Novum nem hoz olyan kiemelkedő számokat, mint a Stabil Alap, de a vizsgált időszakban érdemben jobb mutatókkal büszkélkedhet, mint átlagban a top húsz ingatlankezelő. Ez alól ebben az esetben is 2023 a kivétel.
Ezzel együtt a Neoplan egy nagyságrenddel kisebb vállalat, mint a Stabil Alap, árbevétele az utóbbi években 50–70 millió forint körül alakult, amelyhez 20–40 millió forint adózott eredmény társult.
Miléék családi cége*
A fentiek alapján adja magát a kérdés, hogy fennáll-e összeférhetetlenség a misszió gazdálkodása kapcsán. Mile erről úgy fogalmazott, hogy „több alkalommal jogászok és más szakértők bevonásával vizsgáltuk az összeférhetetlenség kérdését a rendszereinkben, jogszabály nem tiltja az ilyen típusú működést”. Az elnök szerint e nélkül a konstrukció – a Stabil Alappal és a Neoplan Novummal való együttműködés – nélkül számos intézmény és munkahely létre sem jött volna, melyek a rászoruló társadalmi rétegek ellátását teszik lehetővé, ezért a jelenlegi rendszert helyesnek tartja.
Mit hozott ez az ingatlanos rendszer Mile Ferencnek és feleségének? Ezt azért nem lehet pontosan megmondani, mert az elnök nem árulta el, hogy a Stabil Alap bevételeinek mekkora része köszönhető a BTESZ-nek. A fentiek alapján azonban valószínűleg nem csekély része, és a Stabil Alap legutóbbi közgyűlésén 250 millió forint osztalék kifizetéséről döntött Mile Ferenc mint a Stabil Alap Kft. közvetett tulajdonosa. És még így is igen tőkeerős a cég, tavaly év végi állapot szerint jegyzett tőkéje 191 millió, eredménytartaléka 184 millió, lekötött tartaléka 277 millió forint.
A Neoplan Novum nem fizetett osztalékot, de ez is tőkeerős cég, tavaly év végén eredménytartalékában 122 millió forint volt, lekötött tartalékként 31 millió, jegyzett tőke címén pedig 53 millió forint szerepelt a mérlegében.
A fentiek jelentőségét növeli egy nemrég nyilvánosságra kerülő, a Népszava által megszerzett 2025-ös jelentés, amely súlyos problémákra mutatott rá a misszió működésében. A vizsgálat szerint a szenvedélybetegek és pszichiátriai problémákkal küszködők kezelésére fókuszáló Új Esély Központok – amelyekből 35 van az országban – esetében „a szakmai tevékenység nem irányul se a pszichiátriai betegségre, se a szenvedélybetegségre, illetve az abból való felépülésre”. A jelentést a fideszes Csizi Péter, a Belügyminisztérium akkori szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára rendelte meg, és a megbízott szakértők lesújtó képet festettek az intézményrendszerről: a központokban szakképzetlen a munkaerő, szakmai munka helyett közös ebéd és filmklubok zajlottak, adománycsomagokkal ösztönözték a havi megjelenést. A részletek arra utaltak, hogy kevésbé a szakmai ellátásra törekedtek, mint inkább arra, hogy megjelenjenek kellő rendszerességgel az ellátásra regisztrált kliensek, ugyanis utánuk fejenként járt az állami támogatás. Ezt erősítette az is, hogy több esetben az interjúkat készítő szakértők olyan betegekkel találkoztak, akik nem tudták, hogy milyen diagnózis alapján, milyen ellátásban részesülnek, valamint az is, hogy 2023-ban pácienseket tömegesen átdiagnosztizálták dohányzás- és kávéfüggőségről játékszenvedély-függőségre, ugyanis az előbbiek kikerültek a teljes állami támogatást biztosító diagnózisok kategóriájából.
A szociális ellátórendszerben a BTESZ terjeszkedése további problémát is okozott – nyilatkozta Szemelyácz János addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke a Népszavának. A felelős minisztérium ugyanis nem írt ki új kapacitást szenvedélybeteg és pszichiátriai nappali ellátóra, sőt alacsonyküszöbű szolgáltatásra se, mivel sorra nyíltak a misszió intézményei.
Szitai Tamás, a BTESZ ügyvezetője erre a lapnak úgy reagált, hogy a vizsgálat jogszerűtlen működést nem azonosított, és a feltárt problémák semmiféle kötelezést nem vonnak maguk után, valamint azt is hozzátette, hogy később a kormányhivatalok utóellenőrzést végeztek, és a vizsgálatot lezárták. A magyar baptista egyház képviselői a jelentésre úgy reagáltak, hogy 2026 májusában vizsgálatot indítottak a BTESZ működésével kapcsolatban.
Szemelyácz szerint eddig két következménye lett a vizsgálatnak. Egyrészt bevezették, hogy nem lehet „kamudiagnózissal” regisztrálni embereket, másrészt 2025-ben megszüntették azt az egyházi fenntartóknak járó speciális engedményt, amely lehetővé tette, hogy a már meglévő állami kapacitástól függetlenül, befogadási eljárás nélkül az állami finanszírozási rendszer részévé válhatnak az általuk nyitott intézmények, amennyiben megegyezés születik az önkormányzattal, és rendelkezésre áll megfelelő helyszín. Ezzel együtt az előző kormány kommunikációjában pozitív példaként jelent meg a BTESZ: Horváth László, az Orbán-kormány drogügyi kormánybiztosa 2025 augusztusában posztolt arról, hogy Mile Ferenccel, a misszió elnökével kívánnak együttműködni, pedig az idézett jelentés már az év februárjában megszületett.
A feltárt problémák ellenére a misszió a választás előtti pénzosztásból is részesült: a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében közel 1,984 milliárd forint támogatást kapott a választás előtt két nappal. Igaz, ezt az összeget feltehetően még nem kapta meg a szervezet, ugyanis május közepén, az ekkor frissen felállt Tudományos és Technológiai Minisztérium bejelentette, hogy felfüggeszti az április 10-én született döntésekkel kapcsolatos megállapodások aláírását, és az ezek alapján kezdeményezett kifizetéseket az ellenőrzések lezárultáig.
Az új kormány kommunikációjában a misszió eddig egyszer került elő, ekkor pozitív kontextusban: Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár Dunaújvárosba látogatva megköszönte a szervezet munkáját, és azt mondta, hogy „aki a nemzet lelkét gyógyítja, az számíthat a támogatására”.
Napi