BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Egyetlen szúrás és tíz perc az életünkből – egy súlyos beteg gyermeknek és a családjának viszont a túlélést jelentheti. Senki sem tudja ezt jobban Zombori Márknál, aki a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) adott vért, miközben fia az épület harmadik emeleti intenzív osztályán feküdt egy komoly, tízórás életmentő szívműtét után.
A hatvanfős átlagot messze túlszárnyalva, ezúttal 73-an vettek részt a GOKVI szerdai véradásán. Köztük volt az 53 éves Zombori Márk is, aki a Blikknek azt is elárulta, miért döntött úgy, hogy – életében először – vért ad.
A fia, Ádám veleszületett szívrendellenességgel jött világra: a szívében nem alakult ki két fontos aorta. A most 13 éves fiúnak már háromhetesen át kellett esnie az első, 4-5 órás, nyitott mellkasi műtéten, amikor beültették a csövet.
Zombori Márk a fia, Ádám miatt adott vért
– Borzalmas volt szülőként ezt átélni, de szerencsére jól sikerült az operáció. Viszont ahogy nő a gyerek, úgy nő a szív is, így hároméves korában újabb műtét várt rá, mivel cserélni kellett a beültetett csövet. Azóta minden rendben ment, Ádám teljes életét él, sportol, focizik, biciklizik, ám az utóbbi időben feltűnt, hogy hamarabb fárad, nem bírja úgy a tempót, mint korábban. Félévente járunk vizsgálatokra, s ott derült ki, hogy újra műteni kell, cserélni kell a csövet, így hétfőn megoperálták – mesélte lapunknak Zombori Márk, aki azt is elárulta, hogy bár a beavatkozás nem volt komplikációmentes, Ádám szerencsére már jobban van.
A véradás után az apuka első útja az intenzív osztályon fekvő Ádámhoz vezetett
– A szervezete először nem fogadta be a csövet, de ott helyben rögtön korrigálták is az orvosok. Bár mi úgy készültünk, hogy 4-5 óra után kitolják a műtőből, végül 10 órán át operálták, de szerencsére minden a legnagyobb a rendben. Az orvosok fantasztikus munkát végeztek, Ádám pedig jól van, jók az értékei, reméljük, a jövő héten már haza is jöhet.
A műtő előtt aggódó édesapa a kórház folyosóján döntötte el, hogy amint a fia átesik az életmentő műtéten, ő sem tétlenkedik tovább, és a maga módján segít másokon.
Ádám eredményei jók, a szülők remélik, hogy a gyermeküket jövő héten hazaengedik
– Amikor megtudtam, hogy a kórházban véradás lesz, egyből tudtam, hogy ott a helyem. Bevallom, 53 éves vagyok, ám még sosem adtam vért, de most megragadtam a lehetőséget. Ádám műtétjénél is rengeteg vérre volt szükség, így pontosan tudom, hogy ami nekem csak egy szúrás és tíz perc volt az életemből, az egy betegnek és a családjának a túlélést jelentheti! Ádám nagyon büszke volt rám – mondta meghatódva Zombori Márk. – Szeretném megköszönni a GOKVI dolgozóinak, hogy harmadjára mentették meg a fiam életét. Ráadásul nemcsak a tudásuk, de az emberi hozzáállásuk is lenyűgöző: mindenről érthetően, óriási empátiával tájékoztatják a szülőket és a gyerekeket is.
A beérkezett vérmennyiségnek óriási jelentősége van, hiszen az intézményben zajló szív- és érsebészeti műtétek rendkívül vérigényesek. Prof. Dr. Andréka Péter, a GOKVI főigazgató főorvosa büszkén értékelte a kiemelkedő részvételt.
– A GOKVI egy országos intézmény, ami azt jelenti, hogy a legbonyolultabb, legsúlyosabb esetek mind hozzánk érkeznek az ország minden részéről. Rengeteg gyermek nálunk gyógyul és kap új életet. Ez a dolgunk, ezért vagyunk! Nálunk a csapat mindig dolgozik, a kollégáim nélkül ez nem menne – nyilatkozta a főigazgató, aki azt is elárulta, hogy a kórházukban nemcsak a gyógyító munka számít, hanem az is, miként szólnak a beteg gyerekekhez és a kétségbeesett szülőkhöz.
Prof. Dr. Andréka Péter, a GOKVI főigazgató főorvosa sajnos nem tudott vért adni
– Fontos, hogy orvosként ne csak a műtőben tudjuk kezelni a kritikus helyzeteket, hanem a kommunikációban is. Ezért is kértük fel dr. Kuna Ágnes egyetemi docenst és kiváló kollégáit, hogy segítsenek nekünk tanulni, hogyan tudunk még jobban, érthetőbben, még empatikusabban beszélni a betegekkel, hozzátartozókkal, ezért a napokban konfliktuskezelési tréninget tart majd a dolgozóknak. Egyedül nem lehet jó kórházat csinálni, ehhez kiváló csapat kell. Vezetőként számomra az a legnagyobb büszkeség, hogy a kollégáim fantasztikus munkát végeznek, a betegek pedig egészségesen mehetnek haza – tette hozzá a kórházigazgató, aki bár maga is szeretett volna vért adni, ám egy nemrégiben tartott külföldi képzés miatt – a fertőzésveszélyes területekre vonatkozó kötelező várakozási idő miatt – nem tehette meg.