GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Mit tehet még a horvát kormány?
Jövő héttől akár történelmi szintre is emelkedhet a gázolaj ára Horvátországban – írja az Index.hr.
Az olaj ára az elmúlt napokban jelentős kilengéseket mutatott, részben a Szaúd-Arábia kelet-nyugati olajvezetékét ért dróntámadások miatt. Ez a vezeték azóta vált különösen fontossá, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás súlyosan akadozik.
Műholdfelvételek szerint a jemeni támadások jelentős károkat okoztak a szaúdi kelet-nyugati nyersolajvezetékben. A javítás a becslések szerint akár több hónapot, szélsőséges esetben egy teljes évet is igénybe vehet.
A Brent ára a hét elején hordónként 108 dollár közelébe ugrott, miközben egyes konkrét európai szállítmányok ára meghaladta a 120 dollárt is. Péntekre azonban a Brent mintegy 102 dollárra süllyedt, miután hírek érkeztek arról, hogy Szaúd-Arábia exportjának egy részét Ománon keresztül próbálja átirányítani.
Németországban az üzemanyagárak emelkedése már a sofőrök körében is komoly elégedetlenséget váltott ki. Berlinben csütörtök reggel
Délre azonban hirtelen mintegy 20 centtel emelkedtek az árak literenként. Egyes benzinkutakon már a háromeurós literenkénti árszintet is meghaladták.
Franciaországban is egyre súlyosabbak az ellátási problémák. Emmanuel Macron francia elnök teljes mozgósításra szólította fel a kormányt az üzemanyag árának és elérhetőségének kezelése érdekében. Az ország benzinkútjainak mintegy 10 százalékánál már legalább egy üzemanyagtípusból ellátási nehézségek vannak.
Horvátországban szeptember 15-től a benzin literenként legfeljebb 1,73 euróba (629 forint) kerül.
Csütörtökön azonban már olyan előrejelzések láttak napvilágot, amelyek szerint jövő héttől történelmi rekordot dönthet a dízel ára.
A várakozások szerint az eurodízel literenkénti ára 11 centtel, 1,85-ről 1,96 euróra (713 forintra) emelkedhet. Hasonló drágulás jöhet a mezőgazdaságban használt, úgynevezett kék dízelnél is: ennek ára 1,40 euróról 1,51 euróra nőhet literenként. A kérdés most az, hogy meddig emelkedhetnek még az üzemanyagárak – különösen a dízelé –, illetve a horvát államnak mekkora mozgástere maradt az áremelkedés tompítására, ha a világpiaci zavarok tartósan fennmaradnak.
Davor Štern energetikai szakértő a horvát közmédiának, a HRT-nek nyilatkozva arra számít, hogy Horvátországban tovább drágulhat a benzin és a dízel. „Mi követjük a piacokat, a piacok pedig teszik, amit kell. A tőzsdék ismét visszatértek a hagyományos fogadóirodai módszereikhez: nem annyira a dízel tényleges hiánya hajtja felfelé az árakat, hanem az attól való félelem, hogy nem lesz belőle elegendő” – fogalmazott.
Az esetleges további zavarok üzemanyagárakra, inflációra és a horvát háztartások megélhetési költségeire gyakorolt hatásáról az Index Marijana Ivanovval, a zágrábi Közgazdaságtudományi Kar pénzügyi tanszékének professzorával beszélt.
Ivanov szerint jelenleg kevés olyan tényező látható, amely az üzemanyagárakra nehezedő jövőbeli inflációs nyomás mérséklődésének irányába mutatna.
A geopolitikai helyzet, az energetikai infrastruktúra egyes régiókban bekövetkező pusztulása, a piaci szállítások korlátozása és az ellátási láncok egyéb kockázatai miatt jelenleg szinte semmi sem szól a jövőbeni üzemanyagár-emelkedési nyomás csökkenése mellett
– mondta. Egyetlen fontos kivétel szerinte a globális kereslet gyengülése, amely már érzékelhető. Ez akár azt is eredményezheti, hogy elkerülhetők lesznek az újabb, még nagyobb üzemanyagár-sokkok. A gyengébb kereslet egyben azt is jelenti, hogy az üzemanyagárak emelkedése kisebb mértékben gyűrűzik át más termékek és szolgáltatások áraiba. Ivanov szerint ez jelenleg az élelmiszerek, a ruházati termékek, a cipők, a bútorok és más árucikkek esetében is érzékelhető.
„Európában és világszerte vannak többletkapacitások és többletkészletek, amelyek az importon keresztül megnövekedett kínálattal egyelőre korlátozzák számos termék árának erőteljesebb emelkedését. Emiatt a vállalati árrések is nyomás alatt vannak, hiszen nagyobb a kereslet további gyengülésének kockázata” – tette hozzá.
Felmerül a kérdés, hogy a horvát kormánynak milyen lehetőségei maradtak az üzemanyagárak további emelkedésének fékezésére. Ivanov szerint a mozgástér meglehetősen szűk.
„Az üzemanyagokra kivetett jövedéki adók esetében szinte egyáltalán nincs már lehetőség további csökkentésre, különösen a dízelnél, míg a benzinnél is nagyon korlátozott a mozgástér”
– mondta. Elméletileg az üzemanyag áfájának csökkentése is szóba jöhetne, Ivanov azonban ezt nem tartja célszerűnek, még akkor sem, ha ezzel mérsékelni lehetne az áremelkedés más termékekre történő átterjedését. Ennek egyik oka, hogy az államháztartásra már most is nyomás nehezedik a magasabb költségvetési hiány kockázata miatt. A kereslet általános gyengülése vagy lassabb növekedése miatt pedig még a magasabb infláció sem feltétlenül eredményez jelentősen nagyobb költségvetési bevételeket, miközben a kiadási oldalon is számos tényező jelent plusznyomást.
Egy harmadik lehetőség az üzemanyag-kereskedők árrésének csökkentése lenne. Ivanov szerint azonban a kisebb forgalmazók számára már a jelenlegi árszint mellett is nehéz fenntarthatóan működni.
Ha megnézzük, hogyan alakulnak az üzemanyagárak más országokban, nálunk a kormány intézkedései valóban jelentősen tompították az áremelkedést
– mondta.
Az újabb inflációs nyomás a jegybankok kamatpolitikáját is megnehezítheti. Ivanov szerint az euróövezetben és más térségekben tapasztalható inflációs adatok arra ösztönözhetik a jegybankokat, hogy a kamatok emelésével próbálják megakadályozni az inflációs várakozások további erősödését, és fenntartsák a közbizalmat az infláció elleni küzdelem iránti elkötelezettségükben.
Csakhogy a jegybankoknak nincs közvetlen ráhatásuk a világpiaci energiaforrások elérhetőségére és árára. Emiatt kérdéses, hogy az ilyen kamatemelések mennyire hatékonyak az energiapiaci eredetű inflációval szemben. Közben Európa jelentős részén gyenge a gazdasági növekedés, miközben a háztartások, a vállalatok és az államok is magas adóssággal rendelkeznek. Ivanov szerint ezért a további kamatemeléseket lehetőség szerint el kellene kerülni, vagy csak rendkívül óvatosan szabadna alkalmazni. Ellenkező esetben nőhet a recesszió kockázata, romolhat a bankok hitelportfóliójának minősége, és újabb sokkok érhetik a kötvény- és más értékpapírpiacokat.
A szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az inflációellenes intézkedésekkel is óvatosan kell bánni. Úgy kell fékezni az árakat, hogy közben ne veszélyeztessék a gazdaság egészségesen működő részét, miközben a lakosság életszínvonalát és a pénz, illetve a megtakarítások reálértékét is védeni kell.
Ivanov szerint ugyanakkor a lakosságnak is változtatnia kellene az energiafogyasztási szokásain. „Korrekt lenne, ha mindannyian csökkentenénk az üzemanyag, a gáz, a villamos energia és más energiahordozók iránti keresletünket minden olyan területen, ahol azokat észszerűtlenül használjuk fel pusztán azért, mert az árakat jogszabály korlátozza, és az energia továbbra is viszonylag könnyen hozzáférhető” – mondta.A szakértő szerint az utakon tapasztalható forgalom, illetve az olyan példák, mint a nyitott ablak mellett működő légkondicionálók vagy fűtési rendszerek azt mutatják, hogy az energiatakarékosság iránti társadalmi tudatosság még nem elég erős.
„Lehet, hogy ez a tudatosság nagyobb lenne, ha nem lennének árkorlátozások. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy az üzemanyagárak korlátozása ne lenne szükséges és fontos.” – hangsúlyozta Ivanov.
Napi